Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-18 / 16. szám

LAJOSSY SÁNDOR: MAGYARSÁG ÉS KEREkTENYSÉG A jelen kutatások eredmé­nyeit figyelembe véve a ma­gyarság viszonya a keresztény­séghez, szinte időelőtti mesz­­sziségbe nyúlik. Nyűgöd lelki­ismerettel mondhatom, bogy keresztény lelkülettel születtek abban az időben, amikor meg Krisztus.előtt vagyunk pár ezer esztendővel. (A tudósok A.D. 5000—3000 évvel számolnak!) A nyelvünket beszélő; ponto­sabban a nyelvüket a mi anya­nyelvűnkkel érthető népeket Magar, Megar, IMahar Cos (Kus), MagnKuruk, stb. árja, azaz uri-nének. elnevezéssel il­lették. ők voltak azok a “titok­zatos’’ első magas kultúrfokon élő népek, akik a mai egész Közelkelet (Mezopotámia, E- gyiptom), majd Kisázsia, a mai nagy orosz térség (Turáni Al­föld, Turáni Hon, Napkelet- Hon, innen Napkelet Fiai), a Földközi tenger szigetvilága (Kréta), Déleurópa (Görögor­szág) és Európa szivéig, a Du­­na-Tisza közé, ill. a nagy Kár­pát-medencébe is eljutottak. Mindenütt névadói voltak az egyes tájegységeknek, hegyek­nek, folyóknak és maguk által épített városoknak (Árkádia, Arad, Árpád, Ur-városa, stb.) s nagy tömegű Írott- és egyéb emlékeket hagytak hátra ma­guk után. Mégis, kérdezhetjük, hova lettek ezek a népek? Eltűntek volna? A kialakuló világtörté­nelmi viharában szétszóródtak és megfogyatkoztak, de Attila, majd Árpád vezetésével a Kár­pátokkal koszorúzott történel­mi Magyarországon, állapodtak meg. Honfoglalásuk az előbb érkezett rokon-őslakossággal egy nemzetté való egyesülés volt. Végső és bennünk folyta­tódó Magyar Nemzet alanyai mi vagyunk. Ezért Attilát az első magyahoni (huni) király­nak, inig Árpád fejedelmünket joggal nevezhetjük Árpád A- pánknak. Ezzel a kicsi hosszútávú múlt'banézéssel csupán érzékel­tetni szeretném, ihogy az ősla­kosság a hazai tö. térrészek finnugoros elméi ebével szemben mindig árja-uri népek voltak, akik) már a ‘bronzkorban Ma­gyarország területén éltek. Vallásuk ez időben vándorló életük formájának megfelelően a látható Napban egy Isten­­hiten alapult. Ezt az egy Istent a Nap “mozgása” szerint Sze­kér Urnák, Égető Urnák, Tüzes Urnák, Szem-Urnák, ős Urnák, Trónon ülő Urnák, s'.lh. nevez­ték. Ter-mészetesen áldozattal igyekeztek jóindulatát biztosí­tani maguk számára. Ezt a gya­korlatot ők állatáldozat bemu­tatásában végezték el, mely szokás annyira általános volt, hogy József és Mária is az első szülött kisded Jézusért gerlicét helyeztek a hála oltárára. Ár­pád korában — mint tudjuk •—, fontos nemzeti események előtt fehér lovat áldoztak, míg a go­nosz szellemet fekete ló felál­dozásával tartották távol. Hit­beli meggyőződésükből fakadt, hogy egyezségkötésük megerő­sítésére a szerződő felek vérü­ket egy edénybe csurgatták, és kölcsönösen miegizlelték. Ezt látjuk a honfoglaló magyarok esetében az úgynevezett “vér­szerződés“ megismétlődésében is. Pogányák voltak ők? Egykor német, most a pánszláv nagy­orosz nyomásra a szemellenzős történészeink szemüvegén ke­resztül nézve, igen. Mi még igy tanultuk az iskolában .. . Az­után 'legyen hála a Magyarok Istenének, megdőlt ez az alap­ján ez akkor is fenn áll, ha ők ezt nem tudják, s továbbra is “barbár’’ és “pogány” jelzőkkel alázzák meg dicső őseiket. ; Kevesen tudják, pedig bízó-! nyitó jelentősége van, hogy a kereszténységgel való közeleb­bi kapcsolat felvételében az a tény, hogy az ősmagyarság szimbólum (tehát már Árpád idejében, a kereszténység hi­vatalos felvétele előtt) a kettős kereszt volt. Ebből következik, hogy a mindig is egy Isten-hit­ben élő magyarok az elődeik hazájába érkezésük előtt mái kapcsolatba kerültek a keresz­ténységgel. S hogy a magyarság nem a- j kart szakítani ősrégi vallásával, j nagyon érthető, hiszen előtte is j egy Istent imádtak és sokan közülük ősvallásuk megcsúfo­lását, vagy átmázolását látták az intézményesített, sokszor magyarul sem tudó idegen hit­térítők buzgolkodásában (vagy méginkább túlkapásaiban). E- gész tárgyilagosan Ítélve meg István kiuály kemény kezű in­tézkedéseit, ill. a hittérítőkkel szemben való gyengeségét; so­kan úgy gondolják, hogy em­berségesebb megértéssel tiöbb eredményt érhetett volna el né­pe között, akik előtt zseniális országszervezése már életeben “szentté” avatta. (Egykori fel­jegyzések alapján). Nem állí­tom, de a sors csapásaival teljes élete (Imre királyfi meggyilko­lása és egészen agg korában a személye elleni merénylet is) ma már érthetetlen szigorúsá­ga miatt történhetett?! Végül ez a kis epizód bár idő­ben előbib történt, nem lehet érdektelen számunkra. Géza fe­jedelemről, aki magát már ko­ronázatlan királynak tekintette, jegyezték fel a következőket: Amikor: őt egy alkalommal az erőszakoskodó hittérítők meg­kérdezték, hogy a keresztény­ség mellett, miért követi régi vallását is, tudtukra adta, hogy elég hatalmasnak érzi magát, hogy két Unnak szolgáljon . . . Az igazi értelmét a magyarsá­got nem ismerő hittérítők sem­mi kóppen nem értették meg, hogy tudniillik nem tett! lénye­­kes különbséget a “két” vallás között. Az viszont bizonyossá vált, hogy a mindenáron tüzzel-vas­­sal, barbár módon elpusztított ó'smagyar ereklyéink és króni­káink pótolhatatlan veszteséget jelentenek nemzeti szempont hói. Nem csoda, hogy még a kommunizmussal rokonszenve­ző Veres Péter és ifeljajdult “A bölcs és balgatag őseink” című könyvében, amikor megrabolt múltúnkat siratja. Igaz, hogy mindezt idegenek tették, de haj­meresztő gyalázkodásuk elő­ször egyesíteni szándékozó At­tilát például szörnyetegnek, a honfoglaló magyarokat barbá­roknak és az m szagba gyakran betörő németeket megbosszuló magyarokat kalandozóknak bé­lyegezték, akiknek nyilából — mondottak ők — ments meg Isten minket . .. Ilyen és hason­ló hazugságok közül nem egyet saját iskoláinkban tanitottuk, ej.iintve az idegen imádatot! Nem csodálhatjuk, hogy oda jutottunk, ahol vagyunk! ... Mindez a kereszténység égi­sze alatt történt meg velü.,k, pedig mi Isten népe vagyunk egy ezredév óta. Ebben az is­tenverte viszonyok között ért­hető meg nemzetmentő kísérle­tünk egészen napjainkig. Jelen­leg magyarság-öntudatunkat ki vaujuk növelni. Egyrészt az éle­tünk zsino. mértékének kijelen­tett Szentirás ószövetségi ré­szének revíziójával, másrészt nemzeti magyar vallást sürge­tünk. A “Világos mint a Biblia” cí­mű írásom mintegy féiszáza­­dos sajtótermék előzte meg, melyeknek szerzői kivétel nél­kül a judaista-zsidó könyvek kihagyása mellett szálinak s.k­­ra. Ha nemzeti példákkal akut­juk szószékről ( iskoláinkból ugyanis kiszorult a vallásokta­tás már sok helyen) tanítani honfitársainkat, kimerithctetl nül gazdag történelemmel ál­dok meg bennünket az Isten és olyan nagyjaink vannak, akin­kéi egy nemzet sem dicseked­het. De nem erről van szó. Val­lom, hogy lelki oktatásba . e vigyünk gyarló emberi tö: te­lteimet bele! Magyar vaMsia pedig, azért van szükség, mert egységes nemzeti vallásban (amint ea­­digi “Magyar vallás kell” és egyéb cikkeimben megírtam) hatalmas nemzet összetartó e­­rő van. Azonban lelki megúj­hodást csakis keresztény ala­pon lehet elképzelni. Magva Egyház — függetlenül Rómától és Kálvinizmustól — a Krisz us által meghirdetett alapokon é­­pülhet fel. A magyarság helyes kapó o­­laia a kereszténységhez egye­dül igy lehetséges. Az ősök erő s hitére van szükségünk, hogy a tőlünk elorozott országunk é nemzetünk kiegészítő szerves részeit visszaszerezzük At i! és Árpád után egy harm..óik honfoglalás által! MISKA JÁNOS: ÜDE SZÍNEK HAWAIIBÓL (Részletek) Március java részét Honolu­luban töltöttük, a hawaii egye­tem meghívásából. Megkértek, hogy segítsek központi könyv­táruknak kidolgozni egy kouip­­juteres bibliográfia rendsze t, információs szolgálatuk meg­könnyítésére. örömmel fogad­tuk a meghívást a zord, kimerí­tő, hét hónapos kanadai té! özönében. A vállalkozás fölöttébb egy­szerűnek bizonyult, ugyanis a múlt nyáron hasonló témán dolgoztam Ottawában, a kana­dai kultuszminisztérium (Sec retary of State) megbízásából. Volt szabadidőnk bőven, s be­pillantást nyerhettünk e mesé­be illő szigetvilág, a Szendviies­­szigetek életébe, melyről elad­dig csak kamaszkori ábrándozó dalok és színes túrista prospek­tusok révén szereztük ismeret­adatainkat. Hawaii hat szigetből áll, la­kossága négy-ötödé, közel fél millió, Oahu szigetén él. Itt van Honolulu is, a hajdani hawaii köztársaság, majd királyság székhelye, pompás kkályi pa­lotájával, egyetemével, virágzó ananász: és cukornád birtokai­val és a hires Pearl kikötővel. 1959-bem pedig az Egyesült Ál­lamok 50-ik tagállama lett. őslakossága polinéziai erede­tű, ezer évvel ezelőtt szárma­zott ide. Ma alig két százalé­kát teszi ki a szigetcsoport összlakosságának, 9 a helyi hi­vatalos szervek megkülönböz­tetett szociális juttatásokkal igyekeznek megvédeni a végle­ges beolvadástól és kipusztulás­tól ezt a békés természetű né­pet. Nemzeti jövedelme az alábbi források alapján oszlik meg: túrizmus; (helyi katonai bázi­sok; földművelés (cukornád és ananász). MAGYAROK A SZIGETVILÁGBAN Hawaii lakossága, az “anya­országhoz” hasonlóan, veigyes összetételű. Túlnyomó többség­ben vannak a japánok, máso­dik helyen vannak a fehérbő­­riiek, majd a hawaiiak, kínaiak és a ifilippinek. Feljegyezték a krónikások, hogy a Második Világháború idején a helyi ka­tonai fennhatóság ötven külön­böző nyelven született polgári levelezést tartott cenzúra alatt. Köztük magyart is. Az első magyar vonatkozású dokumentumok egyike 1873-ból ered. Judd történész megemlíti Hawaii: an informal history cí­mű könyvében, hogy a hawaii királyi testőrség 1873-ban fel­lázadt a megszigorított katonai rendszabályok miatt, melyek beiktatása magyar származású parancsnokuk (drillmaster) ne­véhez fűződik . A lázadás amolyan félko­­moly, trópusi megmozdulás le­lhetett. Tudvalévő, hogy a ha­waiiak sohasem vették túlságo­san tragikusan az életet. Nép­szerű jelszavuk ma is igy hang­zik: Suck-um up and hang loose ... Miután a röviduralko­­dású Lunalilo király megvonta tőlük a zupát, rendre szétszé­ledtek, s egyesek buszra száll­va, mások gyalogszerrel men- i tek haza. i Röviddel ez után a király feloszlatta a testőrséget. Arról , rövid ottlétünk alatt nem sike­rült tudomást szereznünk, hogy kedves ősünk, a szigorú test­őrparancsnok sorsa mi lett. Arról azonban kellemesen győződtünk, meg hogy a ha- [ j waii általános közvélemény I megbecsüléssel adózik magyar ' j bevándorlóinak. A Honolulu | I Star-Bulletin 1956 október 22-i I száma például több oldalt szen­­[ tel az októberi forradalom em- i lékének. A felkelést Gereben J János interjúja alapján örökíti meg. Gereben 19 éves korban, 1956 végén választotta a hon­talanságot. Amerikában ösztön- I dijat nyert, s egyetemet vég­­; zett, Master of Arts fokozaton. ’ 1966-iban a Kona városában megjelenő Torch icimü hetilap szerkesztője volt. Ma ped.g az illusztris Honolulu (Star-Bulle­tin kultúrrovatának vezetője. iA honolului amerikai hadse­regnek magyar eredetű szaka­sza is volt az elmúlt évekig. S a helyi sajtó számolhat t olyan egyéneket is, mint a világjnirü Szabó Gábor, zenész, vagy Makkai Ádám, fiatal költő és nyelvtudós, aki középiskolai ta­nárként kezdte pályáját Hono­luluban. A késő esti, pálmasiuihogá­­sos, sóstengerillatú órákban bele-belelapozgattam a helyi te­lefonkönyvbe, s kissé elszorult sziwel jegyeztem fel, hogy Ho­nolulu városa négy Kovács neve zetü család mellett egy .Sipos, két Szabó, egy Szarka, egy I Sziklai, két Szilárd és még ki j tudja, hány más magyar hang- j zású családot nevez magáénak, j SZENT PÉTER SEM ISMERI RAJA. A hawaii szigetvilág éghajla­táról regéket hallani. A múlt télen megismerkedtem az ed-1 montoni reptéren egy éltes em­berrel, aki nyugdíjas éveit, szemevilága elvesztéséig, Ha waiiban töltötte. Nem kis vá­gyakozással hallgattam az al­berta! niinusz 40 fokos hideg­ben azt az állítását, hogy Ha­waiiban soha si.ncp túl meleg és soha sincs hideg. — Hawaii kiimájában még az irigy sem találna hibát., — mondta. Valóban, ottlétünk alatt, mint földi Édenkertben éreztük magunkat. A telet enyhe eső­zés, a tavaszt selymes szellők, a nyarat ör/ökös napfény jellem­zik. A 'hawaiiak hazájuk ki­egyensúlyozott életét résziben a kellemes éghajlatnak tulajdo­nítják. Az örökvidám autóbusz vezetők, az anekdotás taxisok azt állítják, hogy Hawaiiban, akár hisszük, akár nem, meg­fiatalodik az ember. Mesélik, hogy volt ott egy Sam nevezetű úr, aki hetven éves fejjel az őrjítő iramú, ideg­romboló New Yorkból költözött Hawaiiba. Pár év leforgása a­­latt a nyugalmas élet, a bájos környezet hatására egészen megfiatalodott. Irta is öreg ba­rátainak, hogy teljesen újjászü­letett, s; nem ismernének rája. Egyik alkalommal fiatal ked­vesével. a waikiki strandra igye­kezett. A nemzetközi piac előtt áthajolt a volán mellett, hogy csókot nyomjon mátkája kreol­­barna szép pucájára. Szemét az útról levéve, beleütközött egy járdaszéli oszlopba és szörnyet­halt. A mennyiben aztán ráför­medt (Szent Péterre: — Oh why, Peter, why me?! — mondta angolul, mert Ha­waiiban Szent Péterrel is an­golul beszélnek. iSzegény Péter hümmögöt, csóválta a fejét, s csak annyit tudott rá válaszolni: — Sorry, Sam, de nem ismer­telek meg. Winnipeg, Man. 1975. április 18. 3 Csehek hálókóniösben Hogy a nyugati hatalmak dédelgetett kedvencei, a de­mokrácia és a humanizmus ta­lárjában tetszelgő csehek mi­lyenek is hálóköntösben, két európai lapból idézünk néhány sort. A bécsi DIE PRESSE 1975. í febr. 22-23-i számában egyik korábbi cikkükkel kapcsolatban a következő észrevétel látott napvilágot: “Február 4.-én megjelent közleményükben két súlyos té­vedés csúszott bele: “Masaryk Tamás az akkor alapított prá* gai csehszlovák egyetemen vál- j iáit tanárságot.” Első sorban j az idézett egyetemet nem “ala- j pitották”, hanem úgy jött létre, hogy a már meglévő, IV. Károly | császár alapította egyetlen e-1 gvetemet ketté osztották. Más­részt az igy keletkezett egye­tem nem csehszlovák” volt, ha­nem csak cseh. Akkor ugyanis a “csehszlo­vák” fogalom még nem is lé­tezett, az csak a mestersége­sen életrehivott “csehszlovák” állam felállításakor keletkezett, így akarták. ugyanis a nyelv­ben, gondolkodásmódiban, val-INTEZZEN MINDENT EGY HELYEN KÖZPONTI UTAZÁSI SZOLGÁLAT KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK TORONTO - BECS - TORONTO és EURÖPA összes országaiba valamint BUDAPEST - TORONTO - BUDAPEST ^ Hozassa ki hozzátartozóját látogatóba kedvezrr.ényes áron ^ Repülő- és hajójegyek részletre is ^ Útlevelek, vízumok, hotelfoglalás, autóbérlés, garancialevelek IKKA - TUZEX - (OMTURIST Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. IKKA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ és CEDOK FŐKÉPVISELŐJE. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL. SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. W., Toronto M5S 1Y4., Ontario Telefon: 537-3131. lásiban és minden más vonat­kozásban, egymástól teljesen különböző, független két nép­csoportot: a cseheket és szlo­vákokat egységes államalkotó néppé kinevezni. Mert éneikül a csehek magukban az új ál­lam hét-nyolc, nemzetiségből álló népességének legfeljebb csak a 30%-át, tehát még a felét sem tették volna ki.” Végre az osztrákok is rájöt­tek, hogy a mesterségesen ösz­­szetákolt “csehszlovák állam” és a soha nem létezett “cseh­szlovák nép” közönséges csa­lás, fikció. Az egy évvel ezelőtt elhunyt Josef Smrkovskynak, az 1968- as csehszlovák parlament (?!) elnökének az emlékiratait elő­ször az olasz kommunista saj­tó közölte. A párizsi HE MuN­­DE 1975. febr. 22.-i számában ismertette az emlékiratot, szá­mos idézetet közölve belőle. Ebbői idézzük az 1968. ang. 21.-én, a Kremlben lezajlott “testvéri perpatvar” egyik je­lenetét. “A . (szovjet) elvtáisak, de különösen Koszigin, igen mér­ges lett és azt mondta: “Régi kommunista létére, hogy be­szélhet igy?” — mire én — mármint Smrkovsky — ezt vá­laszoltam : “Én csak azt mon­dom, amit gondolok s éppen azért, mivel régi kommunista vagyok, ezentúl még inkába csak a lelkiismeretem szerint intézem a politikát.” Ezután ismét heves vita tá­madt, s Biezsnyev idegességé­ben letegezett. Mire igy szól­tam: “Maguk, eivtarsak, lerom­boltak egy évszázados barátsá­got, mely népeink kozott fenn­állt. Ugyanis népünk több, mint száz eve ápolja a nagyszíáv gondolatot, szereti a szláv O- roszországoc, 50 éve pedig . a Szovjetuniót. A mi népünk volt a maguK leghuségesegg ba; átja, s mindezt egyetlen éjszaka le­rombolták.” ” (A kiemelést mi eszközöltünk.) A cseh Smrkovsky ezzel a né­hány mondatával félreérthetet­lenül és világosan tudomására adta az egész világnak, hogy a csehek voltak a pánszlávizmus élharcosai és a pánszlav-bolse­­vizmus európai szálláscsinálói. Most aztán szégyelheti magát az egész nyugati kultúr világ, hogy két notórius szélhámos­nak: Masaryknak és Benesnek sikerült őket félévszázadon ke­resztül becsapni és az orrúiknál fogva vezetni. Ha nem lenne olyan tragikus, csak nevetni kellene ezen a szédületes felsü­lésen, mert hogy a világ odaju­tott, ahol most van, az nagy résziben ennek a két szélhámos­nak köszönhető ... A VIRRASZTÓ hírszolgálata. 436 A History of Hungary Conclusions 433 ing permanent possession. Czechoslovakia was regarded as the cornerstone of this system, a state of fragile struc­ture which, as the French historian J. Bainville wuote, did not represent either an ethnographical, or a geo­graphical, or an economic unit. As it was pointed out by an English specialist on the problems of the post-War period, “it was in the Danu­­bian Basin that the political earthquake had produced its most complex and spectacular results . . . The eco­nomic dislocation produced by such a cataclysm beggars description ... As the name itself implies, Czecho­slovakia was made up of two distinct, if kindred peoples, differing in culture, speech, historical traditions, and economic outlook, and geographically divided by a range of mountains from which all the natural com­munications on the Slovak side let southward into Hun­gary”. According to the same author, Yugoslavia was also a precarious unity, “an ideal conceived by literary men and visionaries and precipitately adopted in the abnormal conditions of war”, Croat and Serb being an “ill-mated couple with fundamental differences in mentality”.1 This new system, in which France had thought to find eastern allies necessary for her national security, failed to recognize the political and economic signifi­cance of the unity of the Carpathian Basin. Not taking into consideration the conditions brought about by the historical evolution of Carpathian Europe, it divided ’G. M. Gathomc-IIardy, A Short History of International Affairs 1920- 1938. London, Royal Institute of International Affairs, 1939. torical and geographical conditions. No fact cr problem can be properly understood without the close examina­tion of these conditions. (iii) Nationalism of the small peoples of this region might pass its phase of Sturm und Drang if they are given, according to their individual destinies, oppor­tunity to materialize what is realistic and essential in their national endeavors. They would even be able to co-operate as members of an eventual general plan which they would not be in a position to essentially alter. Ethnic fragments, on the other hand, destined to live in a natural unit inhabited by others, need not renounce their individual culture, since their preserva­tion. like that of religions, might be separated from the territorial principle. (iv) Should the evolution of Europe lead, in one form or another, to a certain sort ofichicfly economic integra­tion of the different regional units, this would even more necessitate the maintenance of economic harmony within these units themselves. This again throws light on the significance of the Carpathian Basin. The vertical belt that stretches from the Baltic as far as the Balkan peninsula in the south, was the fron­tier zone of Europe, facing the East. It was divided into sew a! sections both geographically and politically. In the wide-open lowland of the north the Poles, in the Bohemian Basin protruding into German Central Eur­ope the Czechs, and in the northern Balkans the Rumanians, Serbs, etc., endeavored to solve their individual problems. In the middle of this belt, between

Next

/
Oldalképek
Tartalom