Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-04-11 / 15. szám
8 Winnipeg, Ma i. 1975. április 12. Ml ÉS Á NAGYVILÁG Gábor Áron Vancouverben Ünnepe volt a, vamcouveri magyarságnak február 23.-án este. Gábor Áron neves író, a 48-as ágyúöntő leszármazottja és iSehwiügin Frigyes kiöltő, Ottawa városrendező mérnöke látogatott el a Magyar Házba. Előadásaikat nagyszámú közönség hallgatta és tapsolta végég. Solrwilgin Frigyes bemutatkozásában hangsúlyozta, hogy a vers nem sajátja, de része a költőnek. Bemutatóit költeményei különleges ízt és önvizsgáló hangulatot sugároztak. Hegedűs Györgyi színművésznő és Medveczky 'Lajos pioíesszoi közreműködése élményt jelentett. Gábor Áron a világo ljárt ember szemüvegén keresztül értékelte helyzetünket a Nap alatt. Az Angol Birodalom megszűntével légüres terek keletkeztem Ezekbe a vákumokba nyomul előre a kommunizmus. Az úgy- j nevezett vasfüggöny sem vas- | függöny többé, hanem vékony j papirfal. A tervezett genfi konferencián végkiárusitás készül. A (háború végén meghúzott határvonalakat esetleg megmerevítik: örökre. Magyar népünk szói galmával, kultúrjával, vágyakozásával, dacára az idegen uralomnak, még Nyugathoz tar tozik. A 'Szovjet igényeinek elismerésével azonban a nyomás kioirhatatlan lesz, sőt tömeges kitelepítéssel is számolni kell. Egyetlen reménységünk Kina foliejlodése. -Hovatovább ezermilliós tömeg feszül a szibériai határuknak, amelynek túloldalán mindössze kétmillió ember lézeng a hatalmas területen. A kínai-orosz viszony nem ideológiai kérdés. Élet és halál kérdése. A nagy roppanás előbbutóibb bekövetkezik. A szovjet kolosszus peremállamai akkor majd föltétlenül átveszik a rettenetes földcsuszamlás rezgését és leválaiiak az oszlásnak indult birodalomról. Magyar szempontból föltétlenül fontos, hogy már most kapcsolatot épitsünk Kínával. Ehhez ne- j künk évezredes alapjaink és jogaink vannak. Nem engedhetjük át előnyünket a románoknak, akik most hirtelen fordulattal föladják a dákó-román elméletet és kunoknak meg szuméroknak vallják magukat. Kínai kapcsolatainkat nem politikusoknak, hanem tudósoknak kell kiépíteni. Sok iánk vonatkozó adatot rejtegetnek Peking és más ősi városok pergamentjei. (Atilla — és nem Attila — birodalma Kínától a Rajnáig terjedt. A 'hires Falat cseink ellen építették. — Tudósító megjegyzése.) Át kell értékelni meghamisított történelnelmünket — hangsúlyozta Gábor Áron. A volt németbarát és a mostani szovjetbarát meséket váltsa föl az oknyomozó történetírás. Szerencsére ma már nemcsak az emigráns, de a ihazai fiatal tudósok is a helyes vágányokra állottak. Két biztató jelensége van emigrációs életünknek: a magyar betű szeretete és a feltörő magyar karrierek. 'Soha enynyi könyv' nem fogyott el, mint bői elmulasztjuk gyerekeinket napjainkban, hazánk határain kívül. Magyar sikerek pedig nem korlátozódnak az egyetemi tanszékekre, de teret nyertek gazdasági vonalon. Több példa között felhozta az előadó dr. Salamon Miklós nevét, aki a délafrikai 350 aranybánya elnöke. Ott vannak hazánkfiai az ausztráliai hatalmas tyukfarmoktól Cape Town-i cukortröszt elnökségéig mindenütt. Két órás, de mindvégig lenyűgöző előadása végén a szülőkhöz és nagyszülőkhöz fordult Gábor Áron. Gyerekeik magyarságrszeretetét nem erőszakolni kell, de okos rávezetéssel lehet elérni. Fiataljaink magatartása sokszor érthetetlen előttünk, de kritikájuk gyakran jogos' és nem jelenti, -hogy rosszabb magyarok nálunknál. Amennyiben kényelem a magyar nyelvre oktatni, ezért később nem lesznek hálásak nekünk A gazdag tartalmú estet Tamási Miklós szavai vezették be és befejezésül Vizváry József nyújtotta át a Társaskör ajándékait a vamcouveri magyarság kiváló vendégeinek. .. .ke. Diószeghy Tibor: A PILLANGÓ Pillangó labdácska gurult el előttem, himesen, kedvesen, százszinli kötényben. Meg-megállt, rámcsodált tavasz-kék virágon, azután elringott esthajnal csillagként egy ásító ágon ... — A Látóhatár és Jász! Oszkár GREEN PAPER BEVÁNDORLÁSRÓL Egy közös Parlamenti Bizottság megállapítását határozta el a Bevándorlást szabályzó Zöld Okmánnyal. A Bizottság felülvizsgálva a Green Paper-t szívesen venné annak bírálatát írásban toeküldve egyénektől és szervezetektől. A bírálatot szándékozók közöljék elgondolásukat a Clerks of the Committee-nek 1975 április 18, péntekig, írásbeli bírálatot 1975 május 16. péntekig kell beküldeni. Ezzel kapcsolatos levelezéseket és tudakozódást erre a címre kell küldeni: Joint Clerks, Special Joint Committee on Immigration Pol cy, P.O. Box 728, Parliament Buildings, Ottawa, Canada. K1A OA7 (613) 996-2005 (Folytatás az 5. oldalról) ta. A gombamódra elszaporodó szabadkőműves páholyok, Galilei Körök, marxista reakciók és a hangadó ViLÁG, HUSZADIK SZÁZAD és NYUGAT a nemzet utolsó szellemi, ei körösi fellegvárait is lerombolták; a kétségtelenül fennálló és megoldatlan társadalmi és szociális problémákat pedig egyszerűen kisajátították, hogy alkalmas pillanatban veiük magát az ezeréves állam kereteit is szétfeszíthessék. Hiábavaló volt a lánglelkü Probászkák minden hősi akarása és ellenállása, a nemzet ezt a szellemi csatát elveszítette és ennek a vértelen csatavesztésnek a következményei súlyosabbak, tragikusabbak voltak Mohácsnál. így a Milléniiumot követő évek látszólagos fellendülése, virágzása a haláltusáját vívó nemzet erejének utolsó felvillanása volt csupán. A történelmi törvényszerűség vaslogikája szerint a 18-as “őszirózsás” forradalom degenerált grófja, “'aranyszájú” pap ja, tehetségtelen kispolgári akarnokai a nemzettesttől idegen fajú, szellemű, erkölcsű, világmegváltó eszméket hirdető professzorai, iparmágsásai, marxrsta szakszervezetek vezetői, politikai gyilkosai, anarchistái már csak a hulla eltakarítását végezték el. Ezeket semmiben sem menti az a szomorú tény, hogiy szánalmas vergődésük során az olyan örök magyar értékek, mint Ady Endre és Babits Mihály, is hozzájuk sodródtak. így jutottunk el ismét, a LÁTÓHATÁRHOZ és JÁSZI (Jakuibovi'cs) OSZKÁRHOZ, akinek dicsőítésére 80. születésnapja alkalmából egy egész számot szenteltek. Az ünnepi számot többek között Jászi volt felesége, Lesznai Anna, “károdyimiska’’ naplóját, vissza emlékezéseit sajtó alá rendező Lorsy Ernő, “károlyimiska” belügyminisztere, Nagy Vince exnépügyész, a zöldíntemacionalista paraszt, Kovács Imre és a “inagy” Masary-k egykori titkára, a Szabad Csehszlovákok Nemzeti Tanácsának egyik oszlopos, tagja, Hubert Ripka fémjelzik. A díszes csokorban akadi két amerikai is, jelezve hogy a “nagy mester” itteni 40 éves működésének már kezd beérni a vetése'. Az AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA, az ünnepi számol méltatva, többek között ezekei irja: “Jászi Oszkár, az Oberlin College nyugalombavonuH professzora, a századeleji Magyarország egyik szellemóriása volt. Aki imég közelérzi magát a magyar közelmúlt problémáihoz, nem mulaszthatja el ennek a tartalmas számnak olvasását.” Mi is melegen ajánljuk minden magyarnak ezt a számot, hogy “látva lássanak és hallva halljanak” és főleg, hogy végre megtanulják a leckét. Azt azonban, hogy Jászi Oszkár a századelejei Magyarország egyik szellemóriása lett volna — anélkül, hogy képességeit kétségbevonnánk — egyszerűen nem fogadjuk el, mert az események, az eredmények egészen mást mutatnak. A XX. század Jászi Oszkárhoz hasonló nagy politikai álmodéi, világszabadságot, vlágibékét hirdető apostolai, Népszövetségnek, Egyesült Nemzeteknek nevezett nemzetközi sóhivatalok gnundolói sajnos, nem szellemóriásoknak, hanem közönséges és tragkikus ‘bűvészinasoknak’ bizonyultak, akik 'megtanulták ugyan a varázsige első részét a szellemek felidézésére, de elfelejtették, vagy éppenséggel képtelenek voltak megtanulni, hogyan kell a felidézett szellemek felett uralkodni és őket vissizaparanlc'solni oda, ahova valók. Pontosan Jászi Oszkár és a hozzá hasonló szellemóriások és világmegváltó apostolok taszították a világot abba a tökéletes szellemi, erkölcsi és gazdasági káoszba, amiben ma vergődik és amiről csak az eddigieknél is borzalmasabb katasztrófa árán fog tudni kiszabadulni. Nekünk, magyaroknak, akik első számú áldozatai lettünk a “jász! Oszkárok’’ büvé&zkiaskodásamak, szomorú elégtétel, hogy a “nagy mester” megérte, milyen is a gyakorlatban az általa megálmodott “Keleti Svájc” és hova vezetnek a nemzetközi humanizmus, liberalizmus köpenyébe burkolt világmegváltó eszméi. Nem kivamm senkinek, hogy 80 éves fejjel ilyen szörnyűt kelljen ripelme a sir felé. Sajnos, úgy látszik, hogy a Svájc mintájára megalkotandó “Önálló E,deily”-t propagáló magyar és székely “reálpühtikiusáink” még mindig nem okultak eleget. Nagyon üdvös lenne, ha eibből a nevezetes aikalomibó! négyszemközt megkérdeznék Jászi Oszkárt, a ‘ Keleti Svájc” nagy álmodóját, hogyan lehetne elméletét kizárólag Erdélyre alkalmazni. Meg vagyok róla győződve, utána sürgősen fel fognak hagyni végzetesen tragikus büvészinaskodásokkal és nem fogadják többet a Community Ghureh derék, székelyfelesóges lelkészét, Rev. D. Harringtont “Erdély Keleteurópa Svájca: Mi lesz a jövője?” c. előadás1 megtartására felkérni, mert az amerikaiak józan elemei is lassan kezdik már felismerni, milyen sors vár Amerikára, ha a “jászioszkárok” szellemi vetése egyszer végkép beérik. Addig is a 80 éves Jászi Oszkár élő mementókérLt álljon ott a pusztulás felé rohanó világ, széles országútiján. New York, 1955. május hó. ERIS.) A román kormány elnyomja az egyházakat (Folytatás az első oldalról) miféle eszköztől nem riad v.szsza. Erdély és a vele együtt Romániához csatolt területek évezredes magyar múltjának kisajátítását, a magyarság történelmi', kulturális, művészeti és Írott emlékeinek elrablását és tervszerű pusztítását 1972- ben, Szatmár alapításának 1(M) éves évfordulója alkalmával kezdte meg, a mi akkor' csak mosolyogtunk ... Bármennyire örvendetes is. hogy erre a példátlan magyarirtásra, kultúr rombolásra a külföld is felfigyelt és azt mélységesen élitéli, magán a tragikus valóságon ez semmit, vagy legalább is nem sokat változtat. Ezen egyedül csak mi tudnánk hathatósan változtatni, ha, félretéve minden személyi, egyesületi ellentétet és vetélkedést, összefognánk Erdély .és pusztulásra Ítélt magyarja nak megmentésére. Mohács sem ezért lett nemzeti létünk nagy temetője, mert ott veszett a királlyal együtt 15 ezer- magyar, 'hanem azért, mert a nemzet önmagában megbasonlott és lelkileg kettéhasadt ... Csikménaeági. dekanátusban megjelentek a levéltári tisztviselők, akiknek a kultuszminisztérium teljhatalmú hivatalnoka, asszisztált valamint a református püspöki hivatal képviselője és elkobozták az irattárukat. Az irattárak anyagát — sok esetben elismervény nélkül — teherautókra rakták és elvitték. Az irattárak történelmi sorrendjét és tudományos rendjét a történelmi javán megőrzése és megvédése címén úgy összezavarták, hogy a tudományos kutatás évtizedekre lehetetlenné vált. És ezt éppen azokban az irattárakban tették, amelyek az elmúlt idő,': emlékeit eddig, példás rendiben tartották és őrizték. Nem kétséges, a román kormány ezzel a reformált egyházak és a magyarság eilen indított éks ..arcot.” “A levéltári rendelet a római katolikus, a magyar református és a szász lutheránus egyházat sokkal keményebben sújtja, mint a román orthodox egyházat, mert az, mint általában a keleti egyházak, főként csak a szertartások fenntartásával törődik, a történelmi hagyományokra nem sokat ad, s így azokat Írásiban nem is örökíti meg.” (A kiemeléseket én eszközöltem.) * * # A fenti idézetek és kivonatok maguk helyett beszélnek. Annál is Ünkább, mivel azok írói, szerkesztői és közlői kívülálló, semleges személyek és szervek. Mi már .régen tudjuk, Ceausescu elérkezettnek látta az időt, hogy a Szovjetunió éj nyugati hatalmak hallgatólagos beleegyezésével és hathatós támogatásával a román uralom alá kényszeritett 3 milliónyi magyarságot a magyar tömbök tervszerű feli az .fásával, szétszórásával, a magyarnyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével, a magyar intézmények, szervezeteknek a hasonló román intézmények, szervezetekbe való beolvasztásával elnemzetlenitse, megsemmisít e. Ennek a célnak érdekében sem-PÁSZTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK között most olyan mélységes kapcsolat van, amit ő eddig nem tudott megérteni. Cso'báncz megszólalt s a megszokott, kedves hang most oly fájdalmas zengéssel sajdult a Sárika leikébe. A hang szelíd, elégedett volt. Csak két szót szólt Csobáncz. — Pihenj, Kató. Kató hirtelen felkapta a mellette heverő nagy selyemkendőt és a nyakába kanyaritotta. •— Fázol? — kérdezte Csöbánicz. Kató nyugodt mosollyal válaszolt: — Nem, mester. De nem akarok megborzongni. Akkor a bőröm elváltozik, pedig talán ... Ugy-e, mester, ha a bőr merevebb, az izmok játéka is más? Csobáncz megállt. Letette a szobor talapzatára a mitázó fácskát. Rábámult a leányra: — Ebiben igazad van. Jó gondolat ez. Mélyen figyeled a mi dolgainkat. Kató feje félrelibbent. — Mit csinálnék'? Érdekel. Nem is tudnék már másként élni. De csak tehetséges emberekkel tudok dolgozni. Kurtán nevetett. A hófehér fogai kicsillan,tak. — Olyan vagyok, minit egy sokhúrú, titokzatos hangszer, mester. Maga tud rajtam játszani. Egy pici csend és elgondolkodás után felelt Csobáncz: — Hálás vagyok neked, Kató. Érzem, íhogy jót csináltam. Kató lenyúlt a lába elé, a cigarettatárcájáért. Felemelte a tárcát, cigarettát vett elő és Csobácz felé mosolygott. — Szabad? Csobáncz a szobrot forgatta. A gyufa sere ént. Kató orra elől elröppent a füst. Az ellibbenő kiék fátyolon keresztül világított fehér attea Csobánczra. — Hát nem lett volna kár? Csobáncz boldogan mormolta: — Igazán kár lett volna. Kató figyelve kérdezte: — Most már nyugodt, mester? — Nyugodt és boldog vagyok. Kató megmozdult. A szeme fénylett. A fejét egy kicsit hátraibajlltotta. A haja fölött könnyű füstfelhő hullámzott. — És te? Kató? — Most igen. — sussanf k'i a leány száján a szó. — — i*,2 _ Meste, talán nem is hinné .. . boldogság egy kicsit résztvelnni abban, amit maga csinál ... Csobáncz csodálkozva nézett rá: — Sokkal intelligensebb vagy, mint gondoltam. Kató nevetett. — Ln megismertem a mestert, a mester megismert engem. Dolgozunk még? — Már nem — feledt Csobáncz. — Különben is dévfelé járhat. Majd holnap folytatjuk. Kató könnyed; mozdulattal lépkedett le az állvány.ól. Odafutott a szoborhoz, elkomolyodva, hosszan nézte: •— Jó — szóüt nagysokára. Csobáncz lassan forgatta előtte az állványt. — Nézd így — szólt boldog lihégéssel. — Még itt a kar tartásában van valami hiba. Nem elég tört, nem eléggé a’ázkodó . . . Majd holnap. Rácsillant szeme a lányra. — De úgy-e? Egészben már (benne 'van az esdeklés drámaiassága? — Ó, mester! Mély fájdalom és finomság! Halkan só'hajtott és elbiggyedt szájjal nézte tovább a szobrot. — Én nem vagyok ilyen szép, mester! — Ne szerénykedj, — szólt vidáman Csobáncz. — Te vagy ez, meg én. A te tested, meg az én ... az én lelkem. Csobáncz nem felelt, csak nézte, figyelte a leányt. Kató fölhevülve folytatta: — Tudom, hogy csinos vagyok, fiatal is vagyok, s maian nyit éltem! Alapjában fáradt vagyok. Szomorúan tette hozzá: — csak adtam-, de nem kaptam. Csobáncz ujjai gyengéden siklottak végig a leány vállán. — Szegény! ’ Kató öregesen nézett maga elé. — Csak egy idélom van . . . Van egy kis öcsém ... Tehetséges . .. Rajzol ... Őt akarom taníttatni ... Én tartom a fiút. AztáJa beleragyogott a szeme Csobáncz szemébe. — De most én kérdezek magától valamit, mester. D ■ nem haragszik meg? Szereti maga a feleségét? Csobáncz mély hangját bársonyos hév melegítette át. — -Szeretem, Kató. — 63 -sokkal keményebben sújtja, ! ott veszett a királlyal együtt 15 ezer magyar, hanem azért, mert a nemzet önmagáiban meghasonlott és lelkileg ketté-APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára 91-26, három számban $3.00 SZIGORÚAN E-LÖRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! Spanyolhonból Importált kitűnő minőségű SÁFRÁNY kapható Kei eskedelmi Osztályunknál. Leverek, mártások Ízesítésére. Ára c omagonként $1.50 szállítással K.M.U. Kereskedelmi Osztálya >0 Shorhroo- Street. Winnipeg, Manitoba. R3C 2B6. ELAD6 EGY PÉKÜZt. ET jutányos áron. Jó épület lakás«*» 1. ió felszerelés nagyon jó üzleti 'körzetben, a mii I úton a tavakhoz. Etnik lakosság cso- i portjában. A tulajdonos nyugdíjba j akar menni. Keresse fel Knve Kole- I sar-t. Okie Home Bakery, Ikatisejour.. Man. Telefon: 1-268-1213. - l.>
