Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-28 / 13. szám
8 Winnipeg, Man. 1975. márc. 28. LAJOSSY SÁNDOR: FELESÉGEN EMLÉKÉRE Vártak-e nálam szebben embert, ahogy én mindig visszavárlak — Eléd tárom szivem kincses házát, úgy ahogy egyedül csak én imádlak Láttak-e nálam háborgóbb tengert, mikor nem jösz, s hiába várlak — Szerelmes szivem szomorún bezárom, mert tudom, hogy soha nem látlak! De ott, ahol te élsz egyedül, gondolatban megépítem kettőnk kis otthonát Azt akarom, hogyha álmaimban betoppansz, váratlanul soha ne találj! Március Idusáyinnepellék Párisbanis Párizs .nemzeti érzelmű magyarsága a M1HBK szervezésében a Katolikus Misszió helyiségében, néhai Kiss Lajos rendezésére emlékeztető műsor keretében ünnepelte meg március idusát. Dr. Szén József franciaországi főcsoportvezető bevezető beszéde után Németh István, Tollas Tibor: “Mindszenty” c. versét szavalta el, Dömötör Kálmán főtitkár ünnepi beszédében szélesen ismertette az 1948-as forradalom létrejöttét, annak lefolyását és szomorú eredményétjLaczkó Tóth Péter színművész Kozma Andor; nak “Karthagos” c. versét szavalta el, mély átér,zéssel. A szép számú közönség szűnni nem akar.') tapssal jutalmazta Pataky Jenőnek, a budaipesti Nemzeti Színház egykori művészének felléptét, aki Petőfi “Nemzeti j Dal”-át szavalta el, ugyanúgy, mint azt annak idején az 1956-os forradalom kitörésének napján tette Budapesten. A szünet után a Temesvári Márton strassburgi MHBK ve zető szervezésével és betanításával összeállóit “Tiszavirág” népi táncegyüttes mutatkozott be. A sok Ízléssel és hozzáértéssel betanított táncok, a szereplők ruihái és, fegyelmezettsége méltón megérdemelt tapsvihart, sőt vastapsot kapott. A konferanszié szerepét a fiatal és igen sikkes Odile Bouchet látta el igazi szakértelemmel. Itt kell megírnunk, hogy a közel 20 tagból álló együttes már eddig is szép sikereket ért el. Több ízben szerepeltek a franciaországi, németországi, belgiumi, svájci színpadokon. Több ízben készült film rólunk, részben a francia, részben pedig a német televízió számára. A valóban magas színvonalú műsor után az egybegyűltek sokáig maradtak együtt a Misszió büff éjében. (b.a.) Az új menenüitekérl ÓHAZÁBA SEGÉLYT az 1K.KA utján A LEGGYORSABBAN ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB AN A KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg 1, Man. R3C 2B6) TOVÁBBÍTJA SZERETTEINEK Cimenkénti rendelések után $10-ig 50 cent, $25-ig $1.— és $25-től felfelé $1.50 az IKKA kezelési költsége. A U.S. és, kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 1% mellékelendő. Az egyik amerikai magyar újság november 23.-i száma vezércikkben súlyos mulasztással vádolja az európai magyar szervezeteket az eiuirőpai menekülttáborokban sínylődő magyar menekültek magárahagyásáért. Amennyire szomorú ezeknek az Olaszországban, szenvedő emigránsoknak a helyzete, annyira megdöbbentő és indokolatlan ez a támadás. Bilaterális, szerződésekkel Nyugateurópában úgy szabályozták a kommunista országokból érkező menekültek sorsát hogy azok ott tartandók, ahol őket először regisztrálták. Ha illegálisan elhagyják azt az országot ,akkor visszazs.uppol ják oda megint. Kivándorolhatnak tengerentúlra, de ehhez a tengerentúli országok képviseleteinél kell jelentkezniük. Európában magyar szervezeteknek egyenlőre csak Svájcban sikerült a Keresztény Magyar íMiunkásszö vétségnek (elnök Böröcz József) kiharcolnia, hogy munkaképes olaszországi menekültek korlátozott számban bevándorolhassanak. 'Ez évente 25-30 menekült Svájcban való elhelyezését jelenti, amiért Böröcz Józsefet az ENSZ Menekültügyi Főbiztos elismerésben részesítette. Nyugat-németország egyenlőre szigorúan elzárkózik a szomszédos országokban regisztrált menekültek bevándorlásától azzal az indoklással, hogy “nem bevándorlási otrszág”, mint a tengerentúliak. Az EURÓPAI SZABAD MAGYAR KONGRESSZUS képviselői nemzetközi fórumoknál lépéseket tettek és a legutóbbi Zürichi közgyűlésen is szorgalmazták az országos képviselők segítségét, bekapcsolódását a svájcihoz hasonló mozgalomba az olaszországi menekültek éi*dekében. Tény az, hogy olaszországi táborokba, csak lelkészek léphetnek be és olyan személyek, akiktől várható, hogy e menekültek kivándorlásában segédkeznek. örömmel hallottuk a Kongresszus teljes ülésén Gereben Istvántól, hogy nemrégen sikerült meglátogatnia néhány olaszországi menekülttábort. De ő is csak az ismert tényeket tudta megállapítani. Reméljük, hogy visszatérte után Amerikában sikerül erőteljesebb bevándorlási akciót megindítania ezek én de kében, ami itt Európában alig lehetséges. Böröcz József egyébként az Európai .Szabad Magyar Kongresszus Menekültügyi Bizottságának alelnöke. Tény az is, hogy a NEMZETŐR 50 ingyen példányt küld rendszeresen az összes menekült táborokba — 8 néha könyveket is. Ezen keresztül közülük nem egy vette fel már a kapcsolatot a szerkesztőséggel. A szerkesztő&ég személyi kapcsolatai révén azután többen kivándorolhattak Kanadába és Ausztráliába. Németországban a Központi Szövetségnél egy magyar ügyvéd jogi tanácsadóként műkődik: és igazítja útba — d.jmentesen — menekült honfitársainkat. (Volt, akit kényezerhazaszállitástól mentett meg!) Az illető amerikai magyar lap hiányos, alaptalanul támadó és személyeskedő cikkével nem tett jó szolgálatot a magyarság ogyüttmüködésénoR: Hága, 1975 január. Knéry István, Európai Szabad Magyar Kongresszus Sajtó és Tájékoztatási Bizottság elnöke. magyar Évezredek (Folytatás az első oldalról.) a magyarok ellenszenvesek a ny ugatiak előtt, akik a “kultúra maszkjában” igyekeznek fölényeskedni, bár a kultúrát tekintve a magyarok nyomába se léphetnek, hiszen nem is léteztek a világon, amikor a magyarok már régóta Írástudók és művelt európaiak, voltak.” Uj történet-tudatunkat ez is erősíti és az igazság az, hogy a magyar nép Kr.e. 3300-tól, vagy még régebbi időtől fogva, megszakítás nélkül lakja a Duna-medencét. Hozzátehetjük, hogy a Lajtától a Tömösirszolosig és Kőrösmezőről Muraszombatig. Az ókori Magyarországnak, Közép-Európa térségében nagy szerepe volt, mert magyar lakói, a Régi Kelet művelődését, hozták magukkal. Prof. Child megállapításai ezek: “A Duna-foiyósó, ahogy reméltük, valóiban a Földközi-te.iger keleti részéből származó ci- ! vilizáeió átjáró útja volt, bár megszürődéssel gyengülve meg. mégis elterjedt Észak, — és Északnyugat Európába . .. Láttuk, ahogy több mint kétezer éven át formálta a Du na-medrét, mely által a Földközi-tenger keleti medencéjének műveltsége — párosulva régi anatóliai és sziriaával — átjutott az 1 Észak barbárjaihoz sőt még a ! lávol Brittániába is. Egy évez- | red alatt betöltötte szerepét.” | A magyar nép a földmivelés kultúráját hozta Európába. A ; Duna-medence éghajlata kitti-' nő volt a célból. Háziállataik voltak, kertet müveitek, barom-! fialcat tartottak. Ipart is űztek. Hegyes vidékekre jutva ott é: -. eleket találtak. Fémöntő üzemük volt. Ezt bizonyítja, hogy j a Komárom-megyei Környe1 község mellett és Vas-megyé-j ben, Veleb-Szent-Vid határában bronz-, iletve fémöntődéket ástak ki. Hazánk több helyein, J ásatásokkal felszínre kerültek a | bronzeszközök, szerszámok, I harci eszközök. Ezek mind iga- i zolványok a régmiultr ól. Mi ta-! láljuk meg azokat és az igazolásihoz a nyugati tudósok adják a megerősítő hitelesítésit. Mit mond tehát Ch. Dawson történettudós az európai magas kultúráról ... “nem nyugaton volt, hanem azt Közép-, és Kelet Európában találjuk, ahol az igazi mezőgazdálkodást űzték, házi állatokkal, finom fazekas iparral, letelepedett falvakkal. Közép-Eiuirépia fémkultúrája valóság már az ókorban. Készítményeiket fémöntéssel állították elő, tehát gyáriparuk volt. A bronzkori kultúra Közép-Európában annál inkább volt hagyományos, mivelhogy annak befolyása az egész földrészre ki terjedt.” Az előadott bizonyságok dacára tudjuk, hogy a nyugati világ rosszul, vagy sehogyan sem ismeri a magyarságot. Magunk dolgát — mint mindenben és mindenkor — nekünk kell elvégeznünk. Az eddig leirt sorokban előadni kívántam azt, lrogy a magyarság eredetének, nyelvének felkutatása és annak bizonyítása milyen eredményihez vezetett. E cikk csak dióhéjban öszszefoglalt kis ismertetés a munka alatt lévő tanulmányomhoz képest, míg a szaktudomány eredményeihez képest csak egy csöpp a tengerben. Azt vallom, hogy az eddigi eredmények any nyira nagy jelentőségűek, hogy azok már nem valami nyelvésszel okfejtés gyűjteményei, hanem az egész eddigi munkának teljes értelmeként: magi y ar n emzeti ügy. Annak tekinthetjük, amikor rádöbbenünk arra a kegyetlen valóságra, hogy Magyar Hazánk történelme folyamán még sohasem volt olyan helyzetben, mint ma, amikor a Csorikaországgal együtt minden területe, északon, keleten délen idegen megszállás alatt áll. Ehhez hozzájárul a magyar múlt védőszárnyai alatt megmaradt népek rosszindulatú magatartása — a kevés kivételnek járó tisztelet megemlítésével. Az ősi Felvidék magyarja ma is lenézett és f'lrAÖztTOR JÓZSEF AZ ATYAFIAK Kató fölemelte a söröspoharát. — Te! — harsant a hangja Kánya felé. — Mindjárt a nyakadba öntöm ezt a sört! Engem akarsz te visszapofozni? Ha a mester akarja, ha megkér, megyek én vissza. Csöbáncz szelíd fájdalommal mozdult felé; — Nenr kérlek meg, Kató. Kató szeme megcsillant. — No, csakhogy tegez mái’. Próbáltam ennek a madárijesztőnek állni ma délután, — ezzel Kánya felé mutatott, de nem tud ez aktot mintázni. Rácsillant a szemé Csobáncára. — Ó, mester, magánál benne voltam! Olyan lendülettel ment minden. Még olyan szép aJkitot nem csinált senki rólam, mint ez! Egy hét alatt már befejeztük volna. Ráeresztette kezét a Csotoánjcz karjára. — Miért nősült meg, mester? Csobánc znak a vér az arcába szökött. — Ezt hagyjuk ...-— Jó, felelte a leány és elszomoaxxtva nézett Csobánczm, — de higytje el mester, csak mi adtunk valamit a művészeknek. Niéjha félig, néha egészen ... Az úriasszonyok nem képesek erre. Csöbáncz fájdalmasan felkiáltott: — Nem igaz! Hallgass! Kánya is rámordult a lányra. — Már én is mondtam neki. Kató összehúzódott. Haragos pillantást vetett Kánya felé. — Toporzékoitam, meg pityeregtem, mikor ezzel a . . . Csak kínlódik velem ... Be sem tud állítani ... Mondtam már neki, hogy csináljon olyan mulatságos figurákat, amivel már agyiszer sikere volt ... Azokat a gx’otesz cserepeket. Csöbáncz felemelte a fejét. Kánya felé fordult. — Látod, ebben igaza van Katónak. Az egész lényedben, van valami szatirikus, gúnyoros vonás. — Ugy-e mester? Ugy-e? ,— 'csillant Csöbáncz felé a Kató szeme. -— De finom aktot akar mintázni. Észre sem veszi, hogy mi van az én testemen. •— Hallgass! — kiáltott a lány felé Kánya. Kató megemelte a fejét. — Miért hallgatnék? Azt? hiszed, nekem csak a pénz kell. Annyi van nekem, amennyi kell. — 54 — A szeme egy’ kicsit elfátyolosodott. — Elmegyek Csoibáncz, mesterhez ingyen is, ha akarja. Csöbáncz testén melegség futott át. A tekinteté szelíden simult a lány arcára. — Jói van,, Kató. Ingyen nem leél, tudod. Aztán félénk tapogatódzással kérdezte: — Háti csakugyan, igazán jó a szobrom? Kató arca kigyuit. — Ö! Csöbáncz mester nem is tudja. Csöbáncz mester most fülik. Én azonban érzem. Csöbáncz mester annyira szerény . .. Megemelte a poharát, hörpintett a sörből. Aztán leeresztette a poharat az asztalra, s hunyorítva nézett rá Kányára. — Most én mondok valamit neked, te. De nemcsak neked, hanem valamennyiőtöknek, hogy Csöbáncz a legelső közöttetek. Csak az olyanoknak kellene dolgozni, mint a mester. Ti elmehetnétek valamennyien patikaiáus segédnek. Kánya elifehéred/eti s mérgesen nézett a leányra. De ez már tűzben volt. Formás, finom teste izzott, nagy’ meleg szeme fényiéit, amint Kánya felé tüzelt a tekintete. — Nem. Mégse menjetek eh Maradjatok csak ott, ahol vagytok. Hadd lássa mindenki, milyen tehetségtelenek vagytok! — Mennyit fizettél neki? — Ó, te! — villant dühösen a Kató szeme Kánya felé. Aztán hirtelen 'Csöbáncz felé fordult. Elkapta a kezét, fólóhajolt s megcsókolta. Csöbáncz arca elvörösödött. Zavartan nézett körül s megrebbenve mondta: — Kató! Ennek mélyen tüzelt rá a szeme. — Bocsánat, mester. Csoibáncz szive megdobbant. Valami mélységes, meleg hátát érzett a leány iránt. A leány arca nyiladozott. — Ha nem ereszt be, akkor- odafekszem, mint a kutya, a műterem ajtaja elé. — Ez a szerelem! — kacagott fel rekedten Kánya. Kató1 az; ajkait biggyesztette. — Ó, te bugris! Tizenhétéves koromban a harmadik kedvesem volt. Szerelem! Tudod is te, mi ez! Aztán hirtelen, belekapaszkodott a Csöbáncz karjába. —- 55 — retolt senkije szülőföldjének, hacsak ezenfelül még honosságától nem fosztották még meg. A délkeleti magyar föld új u ai rosszakaratú módszereket kitalálva akarják a magyarság népi állagát kissebhiteni, nyelvében, faji eredetében megmaradó őslakos magyarokat létezésüktől megfosztani. A Délvidék magyarjainak sem irigyeini való a sorsa, ideigtóráig eltűrik őket maguk f között, pedig a hatalmon levők ott, mint menekültek telepedtek le a török elnyomás ettől, otthont találva a magyar földön. A valóságok rövid ismertetése “rossz helyzetkép”-nek azért még sem mondható, mert mindennek dacára mi sohasem voltunk és ma sem vagyunk elcsüggedt magyarok, mindig volt okunk arra, hogy igazunkat nyilvánítsuk. Most mindenen felül a származás, tudatának szellemi fegyvere bátorít fel arra, hogy mindig, igazoljuk magunkat, mindig bizonyíthatjuk azokat a tudományos megállapításokból eredő tényeket, amiket már megcáfolni sem lehet. Mikor rólunk van szó, legyen az személyes kapcsolat, vagy sajtó útján való közlés, amit megtanít a nyelvtudomány, cáfolhatatlan igazsága, nekünk játszva lehet megmondani a rólunk megállapított valóságokat. Mindig voltak emberek, akik el-elszólták magukat, rólunk magyarokról szólva, mindig kedvezőtlen beáJlitásban és a múltban nagyon sokszor nem voltunk abban a helyzetben, hogy mag,unitról kellett volna a valóságot tudni s mondán’. Nem voltunk képesek, hogy arra mutassunk rá, ami cáfolhatatlan, nem tudtuk megmondani, hogy kik is voltak a, ni őseink, honnan származunk, kik a rokonaink. Az pedig elmé let nem volt elég szellemi fegyver számukra, olyan sántikáló finn-ugor mese volt, aminek komoly alapja hiányzott. Tőlem egyszer azt kérdezte egy hölgy, amikor március 17.-én a zöld színeket nem látta rajiam, Szt. Patrick napján, hogy miért nem viselek zöld nyakkendőt Mo dtam, hogy azért, mert nem Írországból származom, ms.t magyar vagyok és mi augusztus 20.-án ünnepeljük az első keresztény magyar király napját, Szt. István-ét. Erre megkérdezte, hogy milyen nyelvűek vagyunk, kik a rokonaink. E tekintetben nem lévén szellemi tartalékkal ellátva, csak annyit mondtam, hogy a finnekkel vagyunk rokonságban. Ezt annyiból értette meg, hogy azokrról többet tudott, mit rólunk. Ah kor az volt a helyzet, de ma azt mondanám, hogy hallotta-e h - rét Tutankamennek, ha igen, akkor az az egyiptomi magyar király nekünk ősünk és annak népe a magyar- nép volt, azt a nyelvet mi beszéljük. Mindeneket egybevetve az a helyzet, ihogy hatalmi e.ő számunkra nem tényező, még akkor sem, ha mögöttünk valami nagyhatalom pártfogó ereje á - lana. A magunk becsületét, létezésünket megerősítő felviiogositó munkát 'Csak magunk végezhetjük el. Ez .most szellemi harcot jelent, amivel olyan csodálatos felfedezést tárhatunk a világ közvéleménye elé, amiről a világnak eddig fogalma sem volt és ez az igaztól arról, a tudományos megállap’tásról, hogy: “A Délikelet-Afrikából, Nlu-völgiyéből, Földközi-tenger kele • ti partvidékéről, Kisázslából és a Tigris és Eufrátesz völgyéből bemutatott szövegek tanusá a szerint a magyar nyeltv Krisanus előtt 3000-ben már teljesen kiforrt állapotban volt: kifogástalan szórenddel, kiforrott ragokkal és bő szókinccsel rendelkezett és fennmaradt emlékeit ma is nehézség nélkül megértjük. Csodálatos ez, mert a világ legrégibb írott nyelvévé lépteti elő a mi nyolvUnlict. Ez a megáflapitás olyan óriási feltűnő esemény az ókori világtörténet számára, amint az, a magyar őstörténet számára is.” (Baráté Tibor: A magyar népek őstörténete.) Azt a munkát, amit fáradhatatlanul végeznek tudósaink nyugaton évtizedek óta s aminek nagy nemzetközi elismerés lett az eredménye az 1973-ban Párizsban megtartott őrien iálista kongresszuson a szumérmagyar nyelv azonosságának elismerésével, ezt a nagyfontosságu eseményt a hazai nyelvészek semmibe veszik. “Mert nem kieszelt meséket követve” került elő a nagy igaz ság, hanem úgy, hogy a nyelv, amit az ókorban beszéltek odakerült a cseréptáblákra és hatalmas oszlopokra vésték, igy az maga mutatta meg magát s vezetett rá áldozatos lelkű embereket arra a valóságra, hogy a mezopotámiai alföklön és a Nilus-menti őshazában élt népek nem kihalt rokontalan népek, hanem nyelvűikben .még ma is itt vannak s ezt a tényt a tizenhat millió magyar nyelvével igazolni tudja. Uram, áldd meg népedet Nagy hittel, hűséggel, Rab magyarnak életét Tápláld reménységgel. Szabaditásod várja, Benned bízik egyedül, S néped kínos rabsága Majd hajnallá derül. Kádas Imre. ELŐFIZETŐINKHEZ! Mivel a Postaigazgatóság lag utóbbi rendelete alapján csak azon egyének újságja részasüi szállítási kedvezményben, akiknek előfizetése rendezve van, - felkérjük előfizetőinket, vessenek egy pillantást lejárati dátumukra, s ha hátralékba vannak, lendezzék előfizetésükéi:. Nekünk címlistát ke l küldeni a postának, s ha előfizetésük lejárata meghaladta a 3 hónapot, a posta megvonja a kedvezményes szállítást. Igy nem tehetünk mást, azoknak lapját kény telenek leszünk leállítani. . Kérjük tehát, nézze meg lejárati dátumát, s ha szereti lapunkat, a lejárat előtt küldje be előfizetését! Kiadóhivatal. APRÓHIRDETÉSE Egy számában kSzlés ára 91-26, három számban $3.09 SZIGORÚAN BLŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK1 ELADÓ EGY PÉKÜZLET jutányos áron. Jó épülőt lakással, jó felszerelés nagyon jó üzleti körzetben, a műúton a tavakhoz. Etniik lakosság csoportjában. A tulajdonos nyugdíjba alkar menni. Keresse fel Ernie Kolesar-t. Olde Home Bakery, Beausejour. Man. Telefon: 1-268-1243. -15 MEfiRENDEI fi -1V KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (külrjék t v bh), részemre a KANADAI MAGYAR UJSÁCOT. Kanadai Magyar Újság ................. $ .... 1 Képes Nagy Naptárunk ($207) ..$... » Sajtó Alap.............................................$.............. I Összesen: $. . Név: ...................................................... ................................ Cim (utca. ház-szám, vagy Box): . . ........... ....................... Város és tartomány:............................................................................... A Kanadai Magyar Uj ág «löf'-’rtési di a: ügy évr iTi — félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—. fé évre $3.—. -j
