Kanadai Magyar Ujság, 1974. november (50. évfolyam, 40-41. szám)
1974-11-22 / 40. szám
nappal, félévig éjjel. Kétségtelen, hogy az élet csakis valamelyik Sarkon keletkezhetett, j mivel ezeken hült lie előtezör a hőmérséklet annyira, hogy élet [ keletkezhessen és örök tavasz Ihőmérséklet mellett fejlőéire sjsien, hofllott masniiíföehütt még [oly forrós-ág volt, hogy éjlet lét- Irejötte nem volt lehetséges. »Mindezt pedig őseink egykor (mái tudták. 24.) Nagy moesárterülete[ken, amilyenek .Alföldünkön ráígéri voltak, vízinövény ek és el- Ihalt növények tömkeleg ébó'l illyen kisehb-nag.yotob úszószigejtek tényleg, képződtek, amelyejket nagyobb szél valóiban hol 1 ide, hol oda is hajtott. Amit [ tölbb természetkutató tudós is mái- ieirt. Mivel azonban mocsárteftületek vize nem nagyon mély, ezért népünk az ilyen szegeteket valóban úgy szokta volt rögzíteni, hogy hosszú cölöpöket a szigetrétegen átütve, [ c/.. net a fenékbe is leverte. I idővel a földréteg vastagodván, az egykor úszó sziget teljesen megüiledett és szilárd talajjá válott. A Vogul világ teremtés énekben is a Föld elemién a végtelen tengeren a szél által hol | ide, hol oda hajtott kis sziget t volt csak. A göilög rege szerint Léto, I Zeusz kedvesé, Delosz szigetén [élt, de amely akkor még a ten- Jgieien úszott és csak utóbb rög- Izitette Pozeidon a tenger fenéikére állított négy oszlopra. AImely képtelenség onnan szár- Imazott, hogy a görögök őseink[től átvették ugyan az úszó és ‘több lerögzített sziget inditékát ('motívumát) tartalmazó peg ét, de mivel Görögországban nagyobb mocsár éis igy lúszó sziget sincsen, ezért nálunk a rege az említett romlást Iszenvedte. Ezen 'Léto, a rójmaiaknál Latona, névvel kapcsolatban még iigien ,so,k elimon[daiíi valóm volna, amit itt el fvell Íragy nőim. 26.) Népünk régén minden a viz mélyéiben élő állatot hal néven nevezett, igy például 'a aagylót is, amelynek neve kai-; ró, kálhó is volt. Ezért régi i liyelvuniklben hal. halni igénk-1 írek: sülyednl, mélységbe me] ülni jelentése is volt. Aminthogy Erdélyben hallottam is Jilyen mondásokat: Lábam a hóiba halt — Lábam a hóba sü[lyedett. Ezért meghalni szavunk tulajdon,képen! értelme is: [elsülyedlii1, mélységbe merülni volt Úgyhogy halál szavunk tulajdon,képen! értelme is mélység volt. Bizonyos tehát, hogy mélységben élő és elnyelő agy Hal is a halál jelképe lilt. E hal pedig a polip, vagyis j [tintahal, amely megtámadva, lensége fekete tintáját fecs|ndi, amely sötétségben tárradója elől. el is menekülhet, szorít a feketeség és a gyász [halált szintén jelképezi. 17.) A vogul világteremtés- Indában a magától hekövet- 1,0 természetes halál jótéte- Iryként van fölfogva. 28.) Az “A lelkiismeret A- i mutattam, hogy ősvallásunk ranytükre” cimü, 1937-ben meg erkölcsi alapját a lelkiismeret jelent müvemrlben, adatokkal ki- | képezte. SIMON LAJOS vidám írása: A szent tehenek földjén... JÓI MULATTUNK... a Római Katolikus Egyházközség ,ez évi őszi bálján, amely október 2'6.-án, a NORTH STAR-in Galaxie termében volt megtartva. Ahol a winnipegi magyar- közösség ily nagy számban jelenik meg, ott az est sikere automatikusan biztosítva van. Mi se bizonytja ezt jobban, mint az a kellemes hangulat, amely az egész estét finom fokozott jellegével végig kisérte. Az est sikeréhez éis bensőségéhez, hangulatához hozzájárult az idei 16.-éves első balos ifjú hölgyek részvétele névszerint: Miss Gál Ingrid, Miss Fabó Irén, iMiss Kozmet Ágnes, Miss: Orosz Julia, Miss Tauber Gabriella, és Wachtier Veronika, akiket erre az alkalomra nagy előszeretettel Mrs. Mária Bóda készítette elő, Mis. Kozmet Zsuzsa nagy segítséget nyújtott a szervezésben .. . Az est müsorszerü lebonyolitásával Mr. Boda Tibor fáradozott, meg,vacs oráztatta a társaságot, megtáncoltatta az elsőbálosoikat, húmoros bemondásaival fűszerezte a hangulatot. Vazul Atya is igyekezett eleget tenni pásztori teendőinek, ami nagyban hozzájárult a családias hangulat kialakításához. Sajnálhatják, akik nem vettek részt ezen a kellemes estén, na, de ne búsuljanak jövőév őszén kipótolhatják, amikor ismét beiktatjuk programunkba a 16 éves első balosok megünneplését. Rózsa Viola. A NAGY NOVEMBERI IZGALOM (November 24.-én, vasárnap csap össze a Grey Cup-ért Vancouverben Kelet és Nyugat Kanada képviseletében a két legjobb rugby-'csapat. Nem csak sport esemény ez. Iranern egyenesen intézmény. Eriről szól Bruce West-nek a Glimpses ot Canadá-ba.n már korábban meg jelent cikke. A könyvet a Canadian Scene adta ki és a Scholar's Choice (Stratford, Ont.) forgalmazza. Ára $2.95.) Novemberben különös változásokat észlelhetünk a kanadaiak egy részén. Izgatottan olvassák a lapok sportoldalait, a járatlanok előtt ismeretlen sportkifejezéseket használnak, vázlatokat rajzolnak az éttermek térítőire és rendkívül ba■: átságosak még az idegenekkel is. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy rájuk jött a Grey Cup láz, amely különösen Torontóban, 'Ottawában, Hamiltonban, Winnipegen, Calgaryban, Reginában, Edmontonban és Vancouverben “szedi áldozata'!”. A tünetek közlétoenységben. izgulékonyságban, hőemelkedésben, magas vérnyomásban jutnak kifejezésre. Ezer esztendő múlva, mikor a rugby régészek kiássák majd régi kultúrák maradványait, bizonyára tudományost értekezést írnak majd arról, hogy mit jelképezhettek azok a gombok, jelvények és 13 ounce-os üvegek, amelyek egyes helyekről előkerülnek. Ezt annál is inkább nehéz lesz kitalálniok, mert más jelekből ana következtethetnék, hogy rendes, normális emberek éltek az országnak említett részeim. Valószínűleg nem tudják majd kitalálni, hogy november vége, december eleje a két rögbi-futball csapat összecsapásának az ideje. Az az idő, mikor több tízezernyi drukker szinte deliriumban várja, hogy ki lesz a győztes, a bajnok, a hiresnevezetes kupának a tulajdonosa. Azé a kupáé, amelyet EarI Gray, Kanada főkormányzója adományozott. 1904 és 1911 között volt hivatalban. Ennek a kb. 30 dollár: értékű kupának az egész országot átfogó, egyesitő eszmei értéke, jelentősége van. Jó hatással van a nemzeti egységre, ha ezt nehéz is megérteni. Hozzájárni ahhoz is, hogy Kelet és Nyugat Kanada lakói egy kissé jobban megismerjék egymást a 60 perces nagy' meccs nyomán. Az itt játszott sport az angol rugby “'leszármazottja”, amely inkább az amerikaihoz hasonlít jobban. Sztárjaink legtöbbje is amerikai. Aki nem ért hozzá, képtelen megérteni, hogy mi okozza a nagy izgalmat. Aki azonban jártasságot szerez ben ne, csakhamar a drukkerok közé szegődik. A kanadai rögbi persze nagy üzlet. A játékosuk javarésze legalább annyit keres, mint a nagyvállatok elnökei. A Liga két csoportra oszlik. A nyugatkanadai “konferenciában” Winnipeg, Regina, Calgary, Edmonton és Vancouver, a keletiben Montreal, Ottawa, Toronto és Hamilton képviselteti magát. Az évi nagy döntőre a két csoport legjobbja között kerül sor. Ez az év egyik legnagyobb, sőt talán a legnagyobb sporteseménye. Amint azonban már említettük: jelentősége túlmegy a sport keretein. Attól függően, hogy hol kerül sor a mérkőzésre, ezer meg ezer ember utazik oda az ország másik részéből és ezáltal lassan leomlanak, elkopnak a körülmények által az emberek közé került válaszfalak. Hogy különleges igénye legyen egy állatnak ezen a gömbölü világon soha sem gondoltam vóna. Pedig ezen országban még. több lehetősége is van egy négylábon járó tehénnek. A fene se vigyázza lépteit, annál inkább ott kullogott egy bennszülött bárhová mentünk az asszonnal. Mondtam is az asszontársnak: — Sok az ingyenélő ebben az országban, mind nendőliségi kópéként kapja a fizetést. — Nem kői arra adni, — nyugtatott meg a párom, csak arra ügyeljen keend, hogy ne csináljon kala-majkát. Nem a fenét! Talán vagy egy tucat gyerö'ke lehetett az indiánnak. Férje vót-e, azt nem tudhatnám. iMind ott sopánkodott, égre nézett, kezeiket tördelték, ahogy a tehén a káposztás kertjükben zabáit. Egynek se jutott vóna eszébe, hogy valami faággal kikergesse. Micsoda gyáva népség, holott tudni köllötit vóna, hogy a tucat gyerők eltartásához káposzta is köH. — Fene a bőröndbe te tehén! — lemigy én. Vesszővel kikerg-ettam, miig a szomszéd kertjébe nem tért. Térdnadrágos, paraíakailapos rendő'ldök vittek az őrszobára. Valószínű az hozta rám 'ezeket, akinek a kertjébe tereltem a tehenet. — Ön idegen? — vót a kérdés, de folytatta, — többszörösen büntetett egyén, akit kitoloscoitak? — Az nem igy vagyon, — kezdtem a védekezést s elismételtem, ami velem, az asszonnal a pápuák földjén, meg Szingarében történt. — Megrögzött hazuduzó, — emelte föl a fejét az asztal mellett a főnök. — Itt van leírva a tényállás, ez a való, — följebb tolta a szemüvegét a főnök. — Tudja-e a vallásunk tanát? — faggatott tovább. — Már mi a vallása az úrnak1? — kíváncsiskodtam. — Buddhizmusrui olvasott-e? — majd hozzátette, — lehet, ^ hogy ebben a tehénben egy | igaz, megholt, nagy lélek jött :ei közénk, akit mindenkinek (kötelessége föld; vándorlásán segiteni. De Ön akadályt gördített a föld: pályafutásán s nem maradhat el ict, — mutatott a földre, sem ott, mutatott az égre, — a bünetés érte. — De szegényükön való segítés nem szerepel' azon vallásban? — Hogy mi szerepöl, meg mi nem azt egy idegen nem tudhattya. Csereöcséje van Önnek, hogy ismeretlen a vallásunk, hagyományunk, népümik köréhei s menjen békével, nehogy még egyszer ide kerüljön, mer nem ússza meg szárazon, — elbocsátott a főnök. Az asszon húzott magával, pediglen, lett vóna mondanivalóm annak a szemüvegesnek. Aztán kikerültünk minden két és négy lábon járó állatot, előbbiekbül. mint földön a fűszál, az utóbbiakból kevés vala ebben az országban. Micsoda szegénység . . . Ember-ember hátán, ha leszáll az est, szinte vezinyszóra fordulnak az utca kövezeté'! az egyik oldalukról a másikra. Micsoda szokások, ha megered az esői esik, mint a bibliában 40 nap s mintegy j 80 éjjel, örül a pór nép, ha feje j fölött sátor lehet, de azt is föl-v váltva őrzik. Az egyik valami fö'ldesitő útról most tóit vissza póréval. A másik ekkor indul újabb földerítő útra, talán éppen só lopásra. Töménytelen gyerők, sovány mind az istenadta. Kéregetnieik, meg lopnak, aztán fölváltva egész nap. De ameűlik gazdag, az bizon nagyon is az. Valami fajtestvérük — talán maharadzsa, — külön testőrséggeil, külön em.b er vonszoló két 'kerekün mutatkozik. Hogy segítené a szeginyit, azt nem. láz asszonok lepelben, a férfiak testén csak egy darab rongy ott, ahol a két comb találkozik. Aztán mind pipál, amitül elalszanak. Mondtam is az aszszonnaik: — Itt ra^álos betegsig lehet az álmatlanság, hogy csak igy tudnak elaludni ezek. — Talán az békepipa? — vót az asszon válasza. — Akár az, akár nem, inkább kosztra fizetnék s ha tele a gyomor még az álmatlanság is jobban elviselhetőbb, mintha korog. — Hiába próbáltam ezen nézetemre rávenni az indusokat. Magunknak is szűkösen jutott, pedig megfizettünk érte. — Csak egy marék rizs jutna mindenkinek, itt vóna az mesebeli Kánaán, — mondta a főfoigadós, akinek eresze alatt szobát kaptunk. — Hát mér nem veszik el azoktul, akiknek sok van, hogy' mindenkinek jutna egy kevés. — Nem számítottam arra, hogy a deszkafal mögött ott jegyzi a cociális tanaimat a rendőrkopó. Pedig jegyezte. — Ha most mi , elmegyünk ebbül az országúul, akikor egy rendörtoopó miunka nélkül marad. Ki tudja, hogy miilen nagy a családja. Nem vóna jó, ha pár hónapig maradnánk? Elvégre buddhizmus', tehén ide, vagy oda, de ha más emberbaráti segítséget nem tudunk adni, hát segítsünk ezen szer enes'étlenien. Az asszon nem helesölt. — Élig ezt a szeginységöt nézni, majd meghasad a szí“ vem. De jobb hogyha elme gyünk, talán elfelejtjük. — Az asszon nézetét vettem, leiiind'ultunik. A következőben: ifjú Háry, mint kém Kínában: Franciaországi apró hírek A Grenoble-ban megtartott nemzetközi vivóversenyen a tőrvívásban a magyar férficsapat az 5., a nóTi a második helyen végieztt. Az egyéni női vei senyiben Bo-bis Ildikó az első, Sehwartzenbeiiger Ildikó a második lett. A görbe-kard vívásban a magyar csapat a-3. helyen végzett. .K "T Patikai Ervin szobrászmüvészeti alkotásait a Niévre megyében lévő és XIV. sz.-han épült Vesvre-i kastélyban állították ki.-P 't' Tragikus baleset áldozata lett Szénási Miklós 12 éves fiúcska az Essonne megyei Soissy sut l’Eeole községben. A község határában lévő homokbánya falába alagutat fúrt, a leomló homok maga alá temette, az azonnal kihívott tűzoltók már nem tudták életre kelteni. (b-a-) HALLGASSA! Az ONTARIÓI MAGYAROK legkedveltebb tar.almas Magyar Rádióműsorát: ONTARIO MAGYAR HANGJÁT Ezúton éiibesitem Rádiónk tisztelt hallgatóit, hogy adásaink ói a ideje és adásaink napja, a tél műsoridényre való tekintettel megváltozott. — OKTÓBER hó 27-től. egy órás szórakoztató műsorunkat m nden szombaton este 10.C0-órától 11.00 óráig sugározzuk változatlanul a CHIN. Nemzetközi Rádióállomás már megszokott 101-es FM. hullámhosszán. HALLGASSA A POLITIKÁTÓL MENTES SZÓRAKOZTATÓ HÉTVÉGI ZENÉS RÁDIÓ ADÁSAINKAT. Rádió Stúdión'.-; felelős vezetője és müsorszerkesztője a clevelandi WZAK-FM. Magyar Rádió 6 év óta közkedvelt kanadai munkatársa, MÁRFI M. LÓRÁNT. Rés.: 362-5136 Hallgassa Ontario Magyar Hangját HIRDETÉSEK ÉS ÜZENETEK FELVÉTELE: Pb.: 362-5136. Hungarian Radio Ontario Magyar Hangja Márfi M. Lóránt Absolutist and Emigration 275 no renunciation of rights, but on the contrary desired the extension of their national sovereignty and territorial domain in much larger measure than before. Such plans as those of Kossuth could never have won over the Serbs, for instance; and to this day no similar plans could escape the basic weakness that the interested peoples themselves, individually and collectively were not willing to accept any of them. Very few realized, anyhow, that plans of this sort have to be based on historic and economic units. Kossuth anticipated his time by urging the settlement of minority problems not exclusively on the territorial basis, which, in territories of mixed nationalities, is quite impracticable, but on the basis of autonomous communities, similar to that of churches, within historical units. The first real opportunity for the emigre planners was in the conflict of 1859. Prime Minister Cavour of Piedmont, the champion of Italian unity, made a pact with Napoleon III during the summer of 1858, according to which he was to receive Franee’s aid against Austria, in return for which he would part with the city of Nice and the province of Savoy. He also received assurances as to the neutrality of Prussia. At that time, Austria was totally isolated diplomatically, the long Austro- Russian understanding having been terminated since the Crimean War. Russia had begun in earnest to organize the Orthodox peoples of the Balkans under her own protection, sometmng that Austria could not tolerate. Antagonism between the two powers was so great that in 1858 the French approached Russia with 274 A History of Hungary an endeavor to bring about Hungarian-Rumanian- Serbian co-operation for a possible imminent war. In accordance with Kossuth’s 1862 plan, the Rumanian principalities of Moldavia and Wallachia, as well as Croatia and Serbia, were to have a share in the proposed federation. They were to conclude a close alliance, and would have jointly managed foreign and financial affairs as well as commerce and defence. The common council of these states would have resided alternately in the capitals of the respective countries. Hungary was to grant generous minority rights to the nationalities, each county having the privilege of deciding its own official language according to the proportion of its inhabitants. “In heaven's name, I beg my Slav and Rumanian brethren,” wrote Kossuth, “to throw a veil over the past, and to rise, hand in hand, for our common freedom.” This was the first serious draft of attempts that endeavored to bring together the smaller peoples in Carpathian Europe., With this, Kossuth simultaneously drew the consequences of the Declaration of Independence, viz., that if Hungary was to separate from Austria, she had to draw closer to her smaller neighbors. The greatest obstacle was in the circumstance that the mentality of these peoples was not ready for such collaboration, even if Austria’s grip could have been broken. In any case, Kossuth’s plan, the granting of autonomy to all nationalities, would have meant certain sacrifices on the part of every people, including the Magyars, for the greater cause. The other peoples, however, wished
