Kanadai Magyar Ujság, 1974. április (50. évfolyam, 14. szám)

1974-04-05 / 14. szám

Winnipeg, Man. 1974. április 5. A kéményseprő és a pékinas IRTA: RÁKOSI VIKTOR Azt kérdem én tőletek, gyér- ; mekeim, láttatok-e már ké­ményseprőt? Persze, hogy láttatok, sőt bi­zonyosan meg is Ijedtetek tőle, mikor még nagyon kicsinyek voltatok. Mert fekete, mint egy sízerecsen, hossiziú létrával jár, mint a Mikulás és úgy kopog a papucsa, mintha a kezével verné össze. llát pékinast láttatok-e? Ez meg csupa fehér, fehér a ruhá­ja, fehér a keze, fehér a képe, fehér még a haja is, pedig egy cseppet se öreg. Olyan fiatal, hogy a bajuszának még tán a helye sincs meg az orra alatt. Most már azt kérdem tőletek, hogy egymás mellett láttátok-e a pékinast és a kéményseprőt? Amint az egyik éppen kimászik a kéményből, melyből kisöpörte a kormot, a másik pedig éppen jön a pékmühelyből, ahol nya­kig 'ülve a lisztben, sodorta a tésztát, melyből készül a ropo­gós kifli iés a szép puha ke­nyér. No, ugy-e, nem láttatok? Hát' én láttam. El akarom nektek mondani, hogy jártam velük. A kéményseprő éppen nálam tisztította aj kéményt, mikor a pékinas hozta a friss süte­ményt. Ahogy meglátták egymást, olyan k)épe-t vágtak, mint mi­kor a. kutya és a macska talál­koznak. Ez a két állat, tudjátok jól, nem nagy barátságban él. A macska irigy]i a kutyától az ugatást és erőt, a kutya pedig haragszik a macskára, amiért olyan jól karmol és szépen dó­rámból s ezzel megnyeri a gaz­dája szeretetét. Ilyen haraggal nézett egy­másra a fehér és a fekete. A fehér gyerek azt /hitte a fe­kete legényről, hogy néki ellen­sége ; a fekete legény pedig úgy nézett a fehér gyerekre, mint­ha ez cs'űfolódni akarna vele. Mikor látták, hogy egyik se harap bele a másikba, elkezd­tek beszélgetni. — Gyere ide, majd meigsimo­­igatlak, — szólt a kéményseprő. — Előbb mossa meg a kezét, — felelt a pékinas. — Az én kezemet? Nem pisz­kos az, csak fekete. — Éppen azért piszkos, mert fekete. — Ez a legszebb szin, — fe­lelt újra a kéményseprő, — az a piszkos,, aki fehér. Azért nem is simogatlak meg, mert befe­­hérited a szép tiszta kezemet. De a pékinas nem hagyta magát s igy felelt a füstfaragó­­maki: — Minden, ami szép, az fe­hér. Fehéret virágoznak tavasz­­szal a fák, fehér a hó, fehérbe öltözködik ünnepnapon a kis lány. Mondjak-e még többet? 'Fehér a liszt, az Isten áldása, amelyből élünk. Mi kell még egyéb? A füstfaragó megcsóválta a kormos fejét és gondolkozott. 'Ez a kis pékinas jól megfelelt neki. Azután jutott neki valami az eszébe és igy szólt: — De mit ér a fehér, há nincs mellette fekete? A fehéret észre se vennék, ha nem volna meg az ellentétes színe, a fekete. A sok fehér ártalmas; a hó vakít­ja és rontja a szemet, azért az emberek fekete pápaszemet tesznek föl, hogy feketének lás­sák. Azután fekete az éjjel is, mely olyan szép csillagokat mu­tat; hisz ha az éjjel nem volna fekete, akkor azt se tudnák a gyerekek, hogy mikor feküdje­nek le aJ/udlni és mikor menje­nek iskolába. Aztán milyen szép, akinek fekete haja meg fekete szeme van. Ugy-e, öcsém ez a szin se utolsó, amelyet én viselek? S a kéményseprő büszkén ütött a kormos mellére. Most már a pékinason volt a sor gon­dolkozni. Meg is tette ®- aztán igy fellelt: — Hát, hogy lehet az, hogy engem szeretnek, magát meg nem szeretik? Ha én odaállok az iskola elé és elkiáltom: Ve­gyenek perecet! * *— minden gye­rek odafut hozzám. Ha pedig azt kiáltják, hogy: Jön a ké­ményseprő! — akkor minden gyerek elszalad és elbújik. — Ismerek én sok bátor fiút, i aki bizony nem szalad el a ké­ményseprő elől, mert tudja, hogy az nem esz meg senkit és még sohase harapta le az or­rát senkinek. Aki elszalad, az ictsak olyan anyámasszony ka­tonája. Különben,, ha én perecet MÓRICZ ZSIGMOND állam, amennyit akar. Ugjysie tud a szegény ember egész télen egyebet csinálni, tavaszra annyi gyereket visznek be, hogy azt se tudja az állam, mit csináljon vele. A pap lehajtotta a fejét. Itt olyan okossággal, életisme­rettel s elszántsággal találkozott pissze, hogy gyengéinek érezte magát még arra is, hogy vitába bocsátkozzon. árulnék, én hozzám ig odaisza­­ladnának a fiúk, de tudják, hogy én nálam nincs semmi en­nivaló. — No már mégis csak pisz­kos mesterség, — felelt a ma­tes pékinas, aki elhatározta, hogy ez egyszer nem enged a feketének, — hát nem hallotta az imént, hogy a szakácsnő mennyire panaszkodott, amiért a konyhában mindent össze­vissza kormozott? Ezalatt a pékinas nekidőlt az én újdonatúj fekete ruhám­nak, .mely ki volt akasztva a fo­lyosó karfájára. Egyszeribe lisz­tes lett az egész öltözet. Ekkor kiléptem a folyosóra s én is megszólítottam: — Hallod-e, fiam, pékinas, miért piszkitottad össze az ün­neplő ruhámat? A kis1 pék nagyon megzava­rodott. — No, ugy-e, a te mestersé­ged1 piszkos, nem az enyém? — kiáltott nagy örömmel a ké­ményseprő.-— Kérem szépen, — szólt er­re a pék, — tessék megmonda­ni, hogy melyik mesterség tisz­tább és melyik szin piszkosabb ? Nem tudunk megegyezni. — Ide hallgassatok, fiaim! — mondám nekik komolyan, — minden becsületes mesterség tiszta és aki a maga mestersé­gének színét viseli,, az piszkos­nak; nem mondható. Fiam, pék te, amíg lisztes vagy, tiszta vagy; öcsém, füstfaragó, te amíg kormos vagy, szin­tén tiszta vagy; • de amint a kéményseprő fehér, vagy a pék fekete, abban a percben mind a kettő piszkos. Megértettétek? — Igenis, meg. — 'Hát mit mondtam? — Azt, hogy egyikünk se vet­het a másiknak a szemére sem­mit. — Jól van. Most pedig nesz­­tek egy-egy hatos és csókoljá­tok meg egymást. A kormos legény és a lisztes gyerek 'öisszecsókolóztak. Mikor elmentek, a péknek jobb' arcán volt egy nagy fekete folt,, a füstfacagónak pedig a bal orcá­ján egy nagy fehér folt. Ezt ‘hagyták egymásnak em­lékül; ,a kéményseprő hazavitt egy kis lisztet, a pék hazavitt egy kis kormot. (A munkával sietni kell.) (A piros alma is néha belül rothadt. Beszédes szeme van. (Az okos teremtésre Móniin. > Bolond likból bolond szél fúj. (Bolond ember bolondokat mond.) A kecske sem. menne a vásár­ra, ha nem ütnék a farát. Ez is egy veréb. (Az áldozat­ra szokták mondani.) Ez is a füstből akar megélni. (IA naplopóra mondják.) m a szó nem készpénz. (Ahol szavukat nem tartják be.) Keresem azt a szót, amelyik nem üt, de találni talál. Egér iS erős a saját lyuká­ban. KÖZMONDÁSOK, ARANY­MONDÁSOK, MONDÁSOK Uj söprű jól söpör. Hiába teszed zsákba a macs­kát, a körmét kidugja. Csehül áll a dolga (azaz: rosszul). A gazdag ember az önzésben jobban elfárad, mint már a do­logban. Az ember néha a saját sze­mének sem hisz. Meg kell nyomni ,a gombot! (Folytatás az első oldalról) adásában közvetve jelentette. Először a bemondó megismé­telt egy tízórás hart: “Lengyel­­o.rszág és a Vatikán kapcsola­tainak rendezéséről, vailamint az állam és a katolikus egyház viszonyáról tárgyalt -Varsóban Casaroli érsek. A Vatikán veze­tő diplomatája tegnap érkezett a lengyel fővárosba. Rövid nyi­latkozatában elmondta, hogy azokat a megbeszélésleket foly­tatják,, amelyeket (Xszowski lengyel külügyminiszter novem béri vatikáni látogatásakor kezdtek meg.” Aztán folytatta: “És mégiegy hír a Vatikánból, de ez már ma­gyar vonatkozású: Római ka­­totlikus főpapokat nevezett ki VI. Pál pápa. A ikSnevezésekaez az Elnöki Tanács megadta az előzetes hozzájárulást. Dr. BÁNK JÓZSEF megyéspüspök egri érseki'; KISBERKI IMRE ■cáinzetes püspök székesfehérvá­ri megyéspüspöki; dr. LÉKAI LÁSZLÓ címzetes' püspök veszp rémi apostoli kormányzói kine­vezést kapott. A kinevezésekre azután került sor, hogy VI. Pál pápa az esztergomi érseki szé­ket, amelyet eddig az 1971-ben külföldre távozott MÍNUSZÉN­­TY JÓZSEF formálisan töltött he, (egyházjogilag is üresnek nyilvánitotta.’’ A rezsim sajtó és rádió Mind­­szenty bíboros elmozdítását és az uj főpapi kinevezéseket nem tekintette fontos események, inkább elhallgatták, mint kom­mentálták. A külföldi magyar­sághoz szóló Szülőföldünk Rá­dió február 15.-én az Uj Ember o. katolikus hetilap vélekedésé­vel tájékoztatta hallgatóságát az eseményekről: “Az új ma­gyar főpapok múlt héten tör­tént kinevezése újabb lépést je- Qent a Magyar Népköztáisiság és a Vatikán hosszú ideje fel­vett kapcsolataiban, állapította meg az Uj Ember vezércikke, amelyet a lap főszerkesztője, a bencés Pénzes Balduin irt. A kapcsolatfelvétel alapját a Ma­gyar Népköztársaság és a ma­gyar katolikus püspöki kar csaknem negyedszázada aláirt egyezménye teremtette meg. Fontos állomás volt Magyaror­szág. és a Szentszék tiz éve lét­rejött megállapodása, amely többek között öt új püspök ki­nevezését és a kalocsai érseki szék betöltését is magával hoz­ta Ezt követően 1969-ben, majd 1972-ben voltak újabb érseki és püspöki kinevezések. Világossá vált, fűzi hozzá az események felisorolásához a főszerkesztő, hogy lehetséges a nemzeti egy­ség, amelyben a különböző vi­lágnézetű emberek egyformán szeretik szocialista hazájukat és közős célokat akarnak meg­valósítani. lyen előzmények u­­tán nevezte ki VI. 'Pál pápa a múlt héten az egri főegyház­­megye új érsekét, a székesfe­hérvári egyházmegye megyés­püspökét, valamint az eszter­gomi főegyházmegye és a vesz­prémi egyházmegye új apostoli kormányzóit. A kinevezésekhez az ET megadta az előzetes hoz­zájárulást. Az Uj Ember cikke megállapítja, fontos mozzanata az új egyházpolitikai intézke­déseknek az a tény, hogy a iSzentszék a ténylegesen ürese­désben lévő esztergomi érseki széket egyházjogilag is meg­üresedettnek nyilvánitotta. Ez megnyitja a lehetőséget a ké­sőbbi időpontban történő vég­­leges rendezéshez. A katoilikus hetilap elismeréssel ir a magyar kormány és a Vatikán munka­társairól, akik következetes te­vékenységgel kidolgozzák azo­kat a döntéséket, amellyek meg­hozatalára- megértek a feltétek. A lap méltatja Agostino .Casa­roli érseknek,, a vatikáni diplo­mácia irányítójának munkáját, amely hozzájárulhat a szocia­lista országok és a Vatikán vi­szonyának fejlesztéséhez, a fo­kozottabb megértés szellemé­ben”. A magyarországi kommunis­ta kormányzat és a Szentszék kapcsolatának normalizálása mindkét fél szempontjából mást jelent. A Szentszék! aligha elé­gedhet meg a püspökségek be­töltésével, aminél messzebb a magyarországi kommunista kormányzat vonakodik elmen­ni. holott régóta vitatott kérdés az iskolai 'hitoktatás és a papok nagyobb szabadsága. De bármi­ről is tárgyaljanak, ma már vi­lágos, hogy “dialógus^’ aüatt nem két ideológia, a keresztény és a kommunista világnézet közti párbeszédet kell érteni, 'hanem .szigorúan politikai jel­legű praktikus megbeszéléseket két állam között. A kommunis­ták a jóindulatukat akarják ki­mutatni az egyezményekkel; a Szentszék a szövegen túli a megállapodások betartásának garanciáját keresi. Példaként hozható fel a Jugoszláviával kötött 1966-os és 1970-es egyez meny, mely végűibe a teljes dip­lomáciai kapcsolatok felvételét eredményezte, de a Szentszék felfogásában ez nem a végcél, hanem.a kezdet a papi hivatás függeblenitésére és a vallássza­badság helyreállítására. A püspökségek egyszerű be­töltése Lengyelországban nem oldotta meg a problémákat. Hiába járullt hozzá VI. Pál az az egykori német területeken lengyel püspökségek felállításá­hoz, attól még a (lengyel pap­ság heyzete nem javult meg. Magyarországon a február ötö­dik jelentés az 1964-es megál­lapodás par afálása a tizenegy magyarországi egyházmegyé­iből csak négynek .énén áll me­gyéspüspök, vagy érsek, a töb­bi hetet apostoli kormányzók igazgatják. Apostoli kormány­zó került dr. Lékai László cím­zetes püspök személyéiben az esztergomi főegyházmiegyie élé­re, ami id-eigilenes, átmeneti megoldás. Mikor nevezi ki a pá­pa az új esztergomi érseket és prímást, illetve a személyében meg tudnak-e egyezni, ihogy a kinevezéséhez a kommunista rendszer hozzájáruljon — a kérdésre' legfeljebb tallálgatá­­sokkal felelhetünk. Az autó többé nem státusz szimbólum: közlekedési eszköz (Folytatás az első oldalról!) modern követelményeknek. Az állami kezelésben lévő útháló­zat hossza harmincezer kilómé­ter, felújítása tizenöt évet1 venne igénybe js ugyan ennyi az uj útburkolat élettartama. Folya­matos felújításra van szükség, mert az első szakaszok már fel­újításra van szükség, mert az első szakaszok már felújításra szorulnának, amikor a nagy­szabású programot végre­hajtanák. 197'2-ben -879 kilómé­ternyi utat korszerűsítettek, 1973-íban 1438 kilóméiért: kor­mányhatározat szerint 1985-ig 450-500 kilóméternyi autópá­lyát kell építeni .Elsőnek a He­­gyeshalom-Budapest-Bzeged vo nalat építik meg, meg aztán kerül sor a, Miskole-Budapest- Balaton-Adria vonalra*. A turis­taforgalommal gyorsan elhasz­nálódnak az utak, a tranzitos óriási teherautóik meg éppen­séggel szétrombolják azokat. Az országos utak jórésze nyolc tonna egyes és 14.5 tonna két­­tős tengelynyomásu jármüvek­re méretezett, a korszerűsített, vagy a tervezett autópályáknál tiz, illetve 16 tonna teherbírást akarnak biztosítani': Addig is csak bizonyos napokon és bizo­nyos díjszabással engedik a tranzit forgalmat. Franciaországi magyar hírek KÉT LÉGYOTT KÖZÜ HELYIKET? IRTA: JÓKAI MÓR Csodáik történnek; de csak Franciaországban. Ha például feltesszük ezt a kérdést: Kié a nagyobb ha­talom a világom: a szerelem-e, vagy a becsületé-e? — minden­­nen azt a választ fogjuk kapni: a szerelem a nagyobb ur. Ez a rendes állapot. Az ellenkező, az volna a csoda. De Cossé Arthur,, GOnnor ura, egyike volt a francia lo­vagvilág leghíresebb giavaülérjainaik. Csatamezőkön annyi babért, szerzett a kardjával, hány mirtuist hízelgő szavával a nők vilá­gában. Jókedvű ember, jó cimbora, iváslban, vívásban senkitől le nemi győzve; város ostromokban diadalmas, akár férfi, akár nő volt a vár ura. De egyszer mégis talált egy bevehetetlen erősségre. Az volt Ceton Kenése kisasszony szive. Hátramiaradt arcképéről ítélve, mely ott látható a Louvre képtermében Medici Katalin koronázási tablóján, elsőrendű szépség,. A királynő kedvenc ud­variról gye volt; zárdában nevelték, szigorú1 erkölcsben, vallá­sosságban, amihez járult — alapul — veleszületett női ,büszke­ség. tó ennek a. >jól ungfundált várnak a bevezetőzését képezte az anyai gondviselés Renee kisasszonnyal szivfbeli viszonyokról csák a mamán keresztül lehetett beszélni. Arthur lovag őrülten szerelmes volt Renée kisasszonyba; de odáig még seim fokozó­dott a szenvedelme, hogy a kezét megkérje. A cserekereskedés (csak a babán- népeknél' járja, kivált szerelem dolgában; civilizált ember vagy fizet — vagy lop. Az utóbbi tisztességesebb. Akad azonban egy előkelő ur, aki elszánta magát a drá­gán tartott szépségeit ezen az áron is megszerezni. Ez volt Lord O’Miora slkót követ, a francia udvarnál. Gazdagsága rengeteg termete óriási, étvágya hires, de leghíresebb a nemesi címere, melynek pajzsa fölött a homlok stiisakfőn eigy huszonnégyágu agancs ékesedik. Az udvari fáma azt súgja, hogy azok mind meg vannak érdemelve. De Coissé Arthur lovag uagyjhamar értesült Ceton Renée kiassszony eljegyzéséről és elkeseredéséiben elvonult a táborba, Ahol n aga egy dandárt vezetett. A dandár Abbeville város alatt táborzott. Ceton Renée kisasszonynak mamájával és kíséretével Abbeviillen keresztül kellett utaznia,, hogy vőlegényével, a slkót lc-rddai- egyesülhessen. Ütközteti' a bbitónak valami baja esett: ott kellett maradni, amiig azt a kovács helyre'ilgazitja. Megtudta ezt De1 Cossé Arthur lovag s felhasználva az alkalmat, fényes lakomát rendezett az illusztris vendégek tisz­— 67 — (Folytatás a 3. oldalról) Erdélyi Miklós vezényelte a Lausanne-i kamarazenekart e­­gyik legutóbbi nyilvános hang­versenyén. A műsoron Cheru­bini, Mozart és Chopin müvek szerepeltek. 1— H* »fc Harsányi Tibor hegedűmű­vész részvételével adott nyilvá­nos hangversenyt a párizsi Rá­dióházban a francia rádió Ka­marazenekara, A. Girard ve­zényletével. — ^ ^ Starker János gordonkamű­vész részvételévé! adott nyilvá­nos hangversenyt a Jean Fon­taine vezetésével szervezett “'Prestige de la Musique” kere­tében./a párizsi rádió zenekara. Tchaiikovszky egy zeneszámát interpretálva. — $ Kiss György cimbalommű­vész március elején a párizsi Salle Gaveu-ban adott jólsike­rült hangversenyt. A műsoron Bach, Zehn, Haffner és Gina­­stera müvek szerepeltek. — * * * A párizsi sajtó elragadtatás - szárirólt be Szalay József és Ge­lencsér Ferenc cimbalomművé­szek által a Theatre de Vilié­ben adott hangversenyről. A műsoron Couperin, Daguin, Scarlatti, Bartók és Szokolay müvek szerepeltek. — * * * A Magyar-vonósnégyes két jól sikerült hangversenyt adott a párizsi Salle Gaveaurbam. A műsoron Beethoven és Schu­bert müvek szerepelte. — A múlt év decemberében el­hunyt Käthe von Nagy színész­nő emlékezetéi-e (aki a két há­ború között feledhetetlen szín­padi és filmsikereket aratott) a párizsi St. Roch templomban gyászmisét mutattak be„ ame­lyen 'Párizs müvésztársadalma igen szép számban képviseltet­te magát. — * * * Almásy Pál fotoriporter ké­peinek kiállitásia megnyílt a Pár­­rizstól mintegy 20 krn-re fekvő Bié/vre városkában levő Foto­gráfiai Múzeumban. A kiállítás április 30.-ig marad nyitva. — S}C syt Moboly-Nagy és Robert Cá­pa több fotográfiája tarkítja Gi­­sére Freud-nak a Seuil párizsi cég kiadásában megjelent “Photographie et Société” c. szákkönyvét. — * * * Szenes Árpád képeiből a Má­sé d’Art Moderne de la Vilié de Paris-ban, valamint a Jean­ne Bucher 'galériában, rendez­tek egyidejűleg kiállítást. — APRÓHIRDETÉSE Egy számában közlés ára $1.25, három számban $3.00 SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SORRA KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! JÖVEDELEMMEL és saját házzal rendelkező özvegyemben keres ko­moly gondolkozásu 55-60 év közötti özvegy asszonyt háztartásra. Jó fő­zés, autóhajtás és angol nyelvtudás fontos. Két személynek kell főzni és házat tartani. Fizetés, megegyezés szerint. “Fényképes levelet és sze­mélyes adatokat “Nyugodt élet” jeli­gére, Kanadai Magyar Újság kiadó­­hivatalába leérek. 12-11-8 Minaszenly elmozdításának báltere: a szentszék keleleurópai kapcsolatai k MAGYAR GYERMEKEKNEK KANADÁBAN SZERKESZTI: HÁMORY VÁRNAGY DALMA. VALÓDI MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA fontja $1.95 és szállítási költség. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONNA. STB. EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Elsőrangú ERŐS PAPRIKA fontja $2.00, 1/2 font $1.25 és szállítási költség. Kiváló minőségű töretlen óhazai KAMILLA TEA fontja $3.85 és szállítási költség. Tiszta tojás TARHONYA legújabb magyarországi szállítmány fontja: $1.— és szállítási költség. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba, R3C 2B6. — 66 -MEGRENDELŐ-1V !■—II ■!■ ■■■!■■ 11 ■lllllllll llllll — I Hl KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. R3C 2B6 Telefon: 772-1112. Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ................... $.......... Képes Nagy Naptárunk ($2.00) . . $..»... Sajtó Alap ............. ............................ $. . . . Összesen: $. . Név: .................................................................................................. Cim (utca, ház-szám, vagy Box):.............................................. V áros és tartomány: ......................................................................... A Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $12.— félévre $6.50, Kanadán kívül $13.—, félévre $7.—.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom