Kanadai Magyar Ujság, 1967. január (43. évfolyam, 7-8. szám)

1967-01-27 / 8. szám

Winnipeg, Man. 1967. jan. 27. Erdéifi szervezetek a szabad világban (Folytatás az első oldalról) Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség 19i5t2-<ben éppen azért ala­kult, hogy Erdély ügyét felszí­nen tartsa és az erdélyi ma­gyarság ügyére a nyugati köz­véleményt felhívja. A Szövet­ség kevés feltűnést keltve, ha­tásosan dolgozott, megfelelő információkat adva időnként a parlament tagjainak és beadvá­nyokkal fordulva az US elnök hoz és a State Departmenthez. Két újságírónak: Edward Crankshawnak az angliai ‘‘OB­­SERVER”-iben és George Bai­­leynek a New Yorkban kiadott ‘' REPO R TÉR ”-b en megjelent cikkei kellettek ahhoz, hogy a magyar emigráció széles réte­geit rádöbbentse az erdélyi helyzet súlyosságára. Egy re-másra alakultak a szabad világban erdélyi, Erdély érdekében dolgozni kívánó ma­gyar’ szervezetek: Svájciban, Angliában, Braziliában, Argen­tínában és az USA-ban több he­lyen is. Magyar szokás, hogy mindent újra szervezünk, a­­helyet, hogy a meglevőt erősí­tenék. De ez önmagában még nem olyan nagy baj, ha meg­felelő együttműködés jön létre és egy irányba halad az erőfe­szítés, széthúzás helyett. Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség 1955 óta tagegyesülete az Amerikai Magyar Szövetség­nek. Újabban elterjedt hírek, hogy az Amerikai Erdélyi Szö­vetség ezen kiviül ide vagy oda csatlakozott volna, valótlanok. Szövetségünk azonban kész e­­gyüttmüködni mindazokkal, a­­kik Erdély érdekében hozzáér­téssel és önzetlenül akarnak dolgozni. Az amerikai erdélyi szervezetek múlt év jun. 5.-én, Youngstownban tartott értekez­lete reményt ad arra, hogy az U.SA-han ez a koordinálás meg­felelően létrejön. A parlamenti felszólalások­hoz való adateljuttatás és in­formálás terén, személyes ösz­­szeköttetései révén, derekas és elismerésre méltó munkát vég­zett dr. Száz Zoltán, az “Er­dély Védelmében” mozgalom ügyvezető igazgatója. Az Amerikai Erdélyi Szövet­ség kapcsolatot -létesített és tart fenn a Dél-Amerikában és Európában alakult erdélyi szer­vezetekkel is. Németországban szövetsé­günk megbízottja Zathureczky Gyula, néhány társával dolgo­zik eredményesen a német kor­mányhoz, mértékadó tényezők­höz és a sajtóhoz való kapcso­latok kiépítésién. A múlt év nya­rán, jul. 16.-án, a “Volt Politikai Foglyok Világszövetsége” ren­dezésében a Bonn-hoz tartozó Bad Godensbergben, Zathurecz­ky előadást tartott “Erdély és Európa” elmen az erdélyi kér­désről. Élesen világította meg Erdély fontosságát egy egysé­ges Európa szempontjából, és a magyarság értékét, neki járó jogait és fontosságát Erdély­ben. Az Európai Nemzetiségek Uniójának október 15 és 16.-án Grazban tartott gyűlésén Má­­riaffi Lajos és Zathureczky Gyula képviselte Erdélyt. A Nemzetőr múlt év nyarán ki adta “Die Siebenbürgische Fra­ge” (Az erdélyi kérdés) címen Zathureczky Erdélyt ismertető füzetét Münchenben, német nyelven. Ugyanezt a munkát ko rábban “Transsylvania Citadel of the West” címen, angol nyel­ven Wass Albert adta ki a Szépmüves Céhben, amint er­ről már hírt adtuk. A Nemzetőr tervbe vett egy francia kiadást is. Mint vélekednek a nyugati rádiókról? (Folytatás a 3. oldalról.) A nyugati adók hatása leg­nagyobb az ifjúságra, (‘iaz if­júság koránál fogva türelmet­len, keresi a modernséget”), a “sznob” kispolgárságra és ér­telmiségre, akik “jól értesült­­ségü viszketegségben szenved­nek”, őket nevezik “fcétlábon­­járó szabadénrópánulk. ” “A fel­­lazitási stratégia é-s taktika rá­­diópro pagandáját azonban nem csak a Szabad Európa végzi. Ott van a BBC, Amerika Hang­ja, Spanyolország, a Német Szövetségi Köztársaság, a Va­tikán, Franciaország, Olaszor­szág, Kanada, de még Izrael is. Mindegyiknek megvan a ma­gyar nyelvű programja is, kü­lönféle szereposztásban. E pon­ton merül fel a jogos kérdés: Miért hagyjuk ezt? Nem akar­jak, de a kérdés ez esetben technikai vonatkozású. A szo­cialista országok kezdetben agy védekeztek, hogy a zavaró adók tömegét állították műkö­désbe. Ez egy módszer, de nem teljes. Ugyanis minden adót nem lehet egyszerre zavarni a rádióhullámok terjedési okai miatt és ugyanakkor költséges is. Olcsóbb a műsor, mint a za­varás. Ugyanakkor a szocialis­ta országok is nagymennyiségű rádióprogramot sugároztak a tőkés országok felé. Ott is za­varták a leadást . . . Megálla­podás született, hogy kölcsönö­sen nem zavarják a rádióadáso­kat.” — á nemzeti kérdés és a kommunizmus (Folytatás az első oldalról.) Jugoszláviát eddigi Nyugaton is úgy könyvelték el, mint ahol a titóista kommunista rend­szer, a külsőleg szövetségi ál­lam keretei közt, megközelí­tően megoldotta a nemzeti és nemzetiségi kérdést. A most duzzadó Mdhajlov-ügyet eddig, mint államellenes cselékményt állították be. De a tervezett cselekmény: egy ellenzéki lap életrehivásának gondolata Zá­rában és Zágrábban, tehát dal­mát és horvát földön született. Erről hallgat a krónika. De nem tud hallgatni a Ranko­­vics bukásával kapcsolatos “botrányokról”. Ezek az albán kisebbség embertelen üldözésé­vel érték el tetőpontjukat. Ezt I a szerencsétlen népet elképzel­hetetlen brutalitással nyomták el, példátlan kínzások és gyil­kosságok tömegével. Nyomon | követte az albán botrányt a i Bulgária és Jugoszlávia között újból kitört viszály a macedón kérdésben. Az események nem suhantak el nyomtalanul a vaj­dasági magyar kisebbség felett sem. Innen, a háborút követő kegyetlen “megtorlások” ideje óta, legalább is nem érkezett konkrét panasz nyílt brutalitá­sokról. De a vajdasági magyar sajtó felhasználva a nemzetiségi kér­dés kirobbanását Jugoszláviá-OLCSÓBB LETT AZ UTAZÁS! 15 személyes, 21 napra érvényes csoportos utazás Budapestre csak $423.— kanadai dollárba kerül, szállodával együtt. (Luxus szálloda valamivel drágább.) Ebben a $423.­­árban benne van a repülőjegy oda-vissza, hotel, autóbusz a repülőtértől a szállodáig. Ilyen csoportos utazásnál nem kell Forint utalványt vásárolni. Gyakori indulások. Még van az Ön részére megfelelő hely. Jegyeztesse elő most. KELEN TRAVEL SERVICE Telefon: 842-9548 1467 Mansfield Street Montreal, Quebec GYOMOR ÉS BÉLZAVAROK ROSSZ EMÉSZTÉS ÉS SZÉKREKEDÉS esetén cselekedjen úgy mint sok ezer más, használja a világhírű PURGARET Kellemes szájízt ad és elillan a rossz lehe let, sima, görcs-nélküli székletet idéz elő. Elősegíti az emésztést, eltávolítja a gázokat és a felfúvódást. Rendeljen még ma. Kapható egyedül a Egy nagy családi doboz ára égy dollár. VÖRÖS KERESZT PATIKA CEVELAND 20, OHIO Az amerikai magyarság közkedvelt patikájában. ban — megfelelő hangszerelés­sel — kivánságokat hangoztat. Több magyar iskolát, tényleg magyar iskolát, szabad nyelv­­használatot, magyar felirato­kat, szabadabb magyar kultur­­életet, stb. követel. Szóval mindez nem volt meg, ha a vajdasági magyarság helyzete türhetőíbb volt is az erdélyinél, vagy akár a csehszlovákiainál. A vajdasági “Magyar Szó” 1966 június 23-d beszámolója szerint, Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front főtitkára, jugoszláviai lá­togatásáról nyilatkozva, — ter­mészetesen pozitív formában — mégis a “fel-felbukkanó nacionalista törekvések leküz­déséről” beszélt. Románia viszonylatában más a helyzet. Kisebbségi panasz nem jelenhet meg a sajtóban. De megjelennek adatok, ame­lyek minden kommunista ken­dőzés ellenére a valóságot tük­rözik. A hivatalos tényezők, a minden “kispolgári nacionaliz­musnál” sovinisztább pártfeje- j ®ek tagadják a kisebbségi prob­léma — elsősorban az erdélyi magyar kisebbségi probléma —• létezését. Nyugati lapok tudó­sítói azonban minduntalan jel­zik, hogy a kérdés a magyar­román kormányközi tárgyalá­sokon akadály ozóan szerepel. A “Korunk” 1966 márciusi szá­mában Farkas Zoltán “Állam, nemzet — szuverénitás” cimü tanulmányában ismerteti a ro­mán alkotmány kisebbségi vo­natkozású rendelkezéseit, és fejtegetéseit a következő mon­datokkal zárja: “A szocialista nemzetek, az egyenjogú, szu­verén és független szocialista államok fejlődése és felvirág­zása olyan lényegi követelmény korunkban, amelytől elsősor­ban függ a szocialista orszá­gok egységének és üs&zefor­­irottságának erősödése, befo­lyásuk növekedése az egész emberiség előrehaladására a szocializmus és kommunizmus felé”. — Magyarra fordítva a szerző egyenjogúságot és nem­zeti szuverenitást követel az erdélyi magyarság számára. Ugyanezt követelik a romá­nok az oroszoktól Besszarábia románjai számára, a moldvai román nacionalizmust pedig a helyi párt legutóbb egyenesen “irredentának” bélyegezte meg. Az Izraelben megjelenő “Uj Kelet” (valaha Kolozsvárt je­lent meg) közli Filip Ben, a “Mááriv” washingtoni tudósító­jának 1965 őszén megjelent cikkét “Haldoklik a magyar nyelv Erdélyben” címmel. A Szlovákiai írók Szövetsé- j gének Lapja, az “Irodallmi Szemle” 1965 augusztusi szá­mában a következő mondato­kat olvashatjuk Kardos István nyitra-járási beszámolójában: “Annak ellenére, hogy évente mintegy kétszáz tanuló kerül ki a járás magyar tannyelvű kilencéves iskoláiból, a járás­ban egyetlen magyar nyelvű középfokú szakiskola, sőt ta­nonciskola sincs. Az iskolaháló­zat szervezésében az illetékes szervek nem mindig vették fi­gyelembe a magyar lakossága községek szétszórtságát. így több községben egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a gyerekek a felső osztályokban is anyanyelvükön tanulhassa­nak”. A pozsonyi “Uj Szó” ismerte­ti Frantisek Janacek cikkét, a­­mely 1966 augusztusában a Literarny Noviny-ben jelent meg. Két mondat belőle: “A Szlovák Nemzeti Felkelés a történelem uj szakaszát jelen­tette, s ezért szükséges, hogy a csehek is tudatosítsák, hogy a csehszlovák állam felújítása “nem magától értetődő köte­lessége volt a szlovákoknak”, hanem — és joggal — ők dön­töttek sajátos nemzeti érde­keikről. A cseh gondolkodás a­­zónban nem minden esetben veszi tudomásul azt, hogy a szlovákok 1944—45-ös ország­alkotó szerepét nem lehet az 1918-as gyámkodáshoz hason­lítani”. Hogy a nemzeti probléma él, és uj erőre kapott a Duname­­dencében és ezen túlmenően az egész kommunista világban, ez a néhány kiragadott idézett is érzékelteti. Az osztályharc ter­rorja, a proletár internaciona­lizmus dogmája nem bizonyult megoldásnak, s ez még hithü pártelmefuttatások sorai közt is megbújik. A nyelvezet ide­gen, az okfejtés ködös. Szüksé­ges ismerni hozzá a kommunis­ta fogalmazás rejtjelkulcsát. A kommunista, vagy kommunis­ta mezü gondolkozás azonban nem áll meg itt. Különösen a történettudomány palástja mö­gé rejtőzve, a tudományosság eszközeit használva, mind több szó esik a dunai összefogás­ról, a régi időkben is jól ismert “hidverésről”, — egyszóval a Dunaimedence élő egységének újrateremtéséről. Sajnos, az er­re vonatkozó dokumentáció túl hosszadalmas lenne, hiszen egyelőre elvi sóikon vitatkoznak. De mindez több, mint figyelem­reméltó ! A vasfüggöny mögött forrás indult meg ezen a téren is. Forrongás lesz-e belőle, vagy sikerül a kommunista elméletet és gyakorlatot oda módosítani, hogy a problémák megnyugta­tó megoldást találjanak? Kér­déses, — mert ugyanezek a problémák, sajnos, megoldatla- Mok a szabad nyugati demok­ráciákban is. Hogyan oldhatná meg őket egy diktatúra, mely­ben minden szó tartalmának el­lenkezőjét jelenti? Más államok “belügyeibe” neon illendő, sőt tilos beavat­kozni, De a szabad Nyugat fel­adata lenne, hogy ezekre a jel­zett jelenségekre fokozottan fi­gyeljen fel. És itt, ahol nem kell megküzdeni a szellemi ter­rorral, a pártvonallal, az ideo­lógiai irányelvekkel, nagyhatal­mi érdekekkel: tudományos, erkölcsi és szellemi támogatást kellene nyújtani ezeknek a tö­rekvéseknek, amelyek győzel­me egyértelmű1 lenne a Szovjet­unió keleteurópai hegemóniájá­nak megtörésével. —• XXX -----TelIk ÜDÍTŐ Ha boszorkányok nem vol­nának, ki az ördög szeretne ördög1 lenni? (Goethe) k k k Akkor higyj az asszony­nak, mikor már nem bírja át­­ugorni az árkot. (Közmondás) DR. BIRŐ KAROLY SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 IZSÁK J. ELEMÉR Q.C. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Iroda 100 Adelaide St, W. Suit 606 TORONTO, ONT. EMpire 4-1920 Lakás telefon: HU 8-3622 AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! NYUGDÍJAS özvegy farmer vagyok, magyar házvezetőnőt keresek, ház­tartásra és gondozásra. Bentlakással, fizetés megegyezés szerint. Kalando­rok kíméljenek. John Pécsi, Breton. Alta. 4-8 KERESEK egy magányos nőt 60-70 év körül. Meg van minden, csak az | nincs, aki főzzön. Leveleket “Nem­­bánja meg” jeligére a kiadóba ké­rem. Jó MAGAVISELETÜ 61 eves özvegy­asszony férjhez menne, egy igazán jószivü, idősebb korú férfihez. M. K. General Delivery, Burford, Ont. GERT ROTH BERG — Feküdjünk le, fiam. Hiszen holnap reggel korán (kell felkelned! Harry a városi gimnáziumba járt. Achernné szerint ugyan felesleges volt, hogy fia tanulással kínlódjék, de az apa kérlelhetetlen volt ebben a dologban és Harry csodálatos módon némán vette tudomásul anyja tiltakozását, mert homályosan érezte, hogy apja jót akar, amikor tanulásra fogja. Miivel na­gyon tehetséges vollt, a tanulás nem esett nehezére és még elegendő ideje maradt mindenféle vidám csínyre és arra, hogy jókedvűen nyargalásszon az a eh er mi birtokon. Anyja kezére hajolt. — Jó éjszakát, anyukám! Aludj jól! Holnap csak három óra tájt jövök haza, mert zeneóránk is van-. Ugyan sokkal előbb itthon lehetnék, ha apa végre egy másik kocsit vásárolna. Hiszen elég pénzlünk van» és valósággal szégyellem magam, valahányszor Anton meglátta az iskola előtt a régi határt Liddenburg nemrégiben azt mondta egyszer, hogy úgy látszik, Ackern teljesen begyepesedik, Anton és a kocsi a panoptikum­ba való. Az igaz, hogy csattanósan válaszoltam néki, de mégis igaza volt. Mégegyszer jóéjt, anyám, hozzak valamit Plan­­nertől? — Ne hozz, Harry, elég édességem van itthon! Jóéjszakát! x A szőke kis hetolakodó édesen és mélyen aludt odaát, a kastély urának dolgozószobájában, a széles, puha ikereveten. A vihar süvöltött a régi kastély körül és Ackern iur a halott asszonyra gondolt, aki a falusi temető kis cintemiében aludta most örök álmát. Megállt a kerevet mellett és az alvó gyerme­ket nézte. Aztán egy elkeseredett öreg emberre gondolt, akiről mindenfélét suttogtak és aki kerülte az embereket. Másnap hozzátartozói nem is látták Aohern urat. Meg­parancsolta az egyik szolgálónak, hogy foglalkozzék a gyer­mekkel, maradjon mellette és egyelőre ne végezzen semmi egyéb munkát. Azt mondta, hogy felelős a gyerek [jóllétéért. Martba nagyon derék leány volt és megtette kötelességét. Meg­nyerte a kislány bizalmát. A gyermek néha sirt anyja után. Martha megnyugtatta és a kislány aztán elégedetten játszado­zott tovább. Szép, keskeny, ovális arcocskája, volt, Martba még sohasem látott ilyen sötétkék szempárt. Olyan színe volt, mint az ibolyának. A Ids jövevénynek olyan apró és keskeny keze — 6 — NEKEM RENDELT A SORS! volt, mint valami babának. Martha óvatosan fog|ta meg a kis teremtést. Este azután egy fiatal leány érkezett. Kellemes kül­seje és modora »volt. Bemutatkozott, mint az uj nevelőintő. Már­tiba csodálkozott. Hogyan? Hát a kicsike ittmarad? A kisasszony barátságosan mosolygott erre a kérdésre, de nem felelt és azonnal igyekezett megnyerni a kicsike bizal­mát. Ez »hamarosan sikerült is az okos leánynak. Miikor Lothar van Achern hazatért, már minden a legjobb rendben volt, mert a házvezetőnő teljesítette a kapott parancsot és rendbehozta a gyermefcszobát a kislány és nevelőnője számára. Minden igy játszódott le, anélkül, hogy megzavarták volna Achernné nyugalmát, a (kastély úrnője mégis gyűlölte a gyermeket. Miikor azután szembenült férjével» s kifürkészhetet­len arcát figyelte, Lothar von Achern csendesen maga elé me­redt. Hirtelen megfogta felesége kezét. — Brigitte, a kis Dia nálunk marad. Felneveljük, mint saját leányunkat. Meg kell őriznem a halott asszony titkát, de arra kérlek, hogy bízz bennem most is, mint eddig mindig. Ko­moly okom van erre az intézkedésire, de mivel a mai tárgyalá­som »nem úgy végződött, mint ahogyan reméltem, hanem úgy, ahogyan féltem tő»le, Pia Eichendorff Achernben marad. Meg fogod szeretni, Brigitte, a kislány aranyos teremtés. Nyíltan bevallom, iniem gondoltam volna, hogy ennyi ellenállásra találok nálad. Ez azonban semmit sem változtat elhatározásomon. Ta­lán eljön egyszer annak is az ideje, hogy mindent elmondhatok neked. Addig, is bizz benem, Brigitte. ■Lothar von Achern könnyeden végigsámitott homlokán. Hirtelen felháborodott kérdést olvasott ki felesége szeméiből. Aeherné egy idő múlva szavakba öltöztette ezt a kérdést: — Kissé feltűnő, hogy ennyire gondoskodsz erről az ide­­geni gyermekről. Annyira feltűnő, hogy feltolakszik a kérdés, vájjon nem flüz-e téged szoros kapcsolat hozzá? Lothar von Achern f-elállt. — Metnségedre szolgáljon, hogy ez csak kérdés és nem gyanúsítás. De ez a kérdés is ntaiv. Jobban kellene ismerned engem, Brigitte. És mégis igennel kell felelnem kérdésedbe, szoros kapcsolat fűz a kis Piához. De további magyarázattal most nem szolgálhatok. Annyit mondok csak, hogy a kicsike rámbizott vagyon, olyan férfinak és olyan asszonynak a gyer­meke, akik egyenrangúak velünk. Talán, ez kissé megnyugtat? Némi gúny volt Lothar von Achern utóbbi szavaiban. — 7 — 4 APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $125, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐI ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U .S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELŐ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék továibb) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $............ Képes Nagy Naptárunk ($1.75) ...................... $........... Sajtó Alap ......................................................... $........... Összesen $... Név: ........................................................................................... Város és tartomány:.............................................. Cám (Utca, ház-szám, vagy Box): ........................ Címváltozásnál Írja meg a régi dinét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50» fél évre $3.50, külföldre $7.50.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom