Kanadai Magyar Ujság, 1967. január (43. évfolyam, 7-8. szám)

1967-01-27 / 8. szám

Ha minket is elfúj a sors zivatarja, Nem lesz az Istennek soha több i..agyarja! Authorized as second crass mail, and for pay­ment of postage in cash, Pos Office Department, Ottawa, Ontario, Canada An Independent Journal, published twice every week in the Magyar lan­guage, circulating in the ten province of the Dominion of Canada and largest of all Hun­garian Papers within the entire British Empire. Printed and published at its Office and place of business: 210 Sherbrook Street, Winnipeg, Man. Tel.: 772-1112. by the CANADIAN HUNGARIAN NEWS. Yearly Subscription $6.50 to foreign Countries $7.50 BRANTFORD BURGERSVILLE CROWLAND DELHI FORT ERIE FORT WILLIAM GUELPH GALT HUMBFRSTONE KITCHENER MALARTIC NEW WATERFORD NIAGARA FALLS OSHAWA OTTAWA PORT COT .BORNE PORT ROBINSON RIYFR CANARD SARNIA SIMCOE ST. CATHARINES SUDBURY SYDNEY TILLSONBURG TIMISKAMING WAINFLEET WELLAND WINDSOR Twice a Week 210 Sherbrook St, WINNIPEG, MAN. Szerkeszti: Nemes Gusztáv, Editor, Coast to Coast ABBOTSFORD BROOKS CUPAR COALDALE LRUM E ER ESTERHÁZY FENWOOD FLIN FLON IRON SPRING KELOWNA KENNEDY KIPLING LANGRUTH LEASK LESTOCK LETHBRIDGE MELVILLE MILK RIVER MIDDLE LAKE MISTATIM OSOYOOS PENTICTON PICTUP- BUTTE PLUNKETT PUNNICHY RAYMOND SALTCOATS STOCKHOLM TABER W.AKAW WHITEWOOD Vol. XLIII. — 43. Évfolyam 210 Sherbrook St, WINNIPEG, MAN. 19 6 7 Január 27 péntek No. 8. szám "KULTUR FORRADALOM" VAN KIALAKULÓBAN VÖRÖS-KIriÁBAN Árviz pusziit Brazíliában: 500 halott RIO DiE JANEIRO, Brazil — A világváros 'körzetében ke-* 1 gyctlen árviz pusztít, amelynek következtében, a rendőrség je­lentése szerint, hétfőn legalább 100 ember halt meg, de a halot­tak száma eléri majd az 500-at ás. Eddigi hírek közölték, hogy hétfőn legalább 400-450 ember tűnt el az árviz nyomán. Riótól mintegy 33 mérföldre, egy 'Sao Pauloba igyekvő autó­buszt sodort le az útról az ár­víz. A Faraiba folyóba zuhant buszban 50 ember hulláját ta­lálták meg. A Paraiba folyó egyik mellék folyója ezen körzetben egy épí­tési munkatábort sodort el és több lakóházat pusztított el. A jelentések szerint legalább 300 ember élt ebben a körzetben, A rendőrség jelentése szerint több magán-autót sodort le az útról a rohanó árviz, melyet 6- rákon át tartó felhőszakadás fejlesztett ki. Rio de Jan elro­han egy autóbuszt sodort a csa­tornába, 10 utasával, akik kö­zül három életét vesztette. Volta Redonda, Minas Gerasi államban levő acélvárosban 13 ember halt meg, köztük 9 gyer­mek az elmúlt vasárnap, ami­kor hajójuk, 26 személlyel, fel­borult. — Országgyűlési és lanácsválaszlások március 19.-én (FE) — Az Elnöki Tanács rendeletet adott ki az uj ország' gyűlési és tanácsválasztások­­ról, melyeket célzatosan már­cius 19.-én tartanak meg, Ma­gyarország hivatalos német megszállásának 23. évforduló­ján. “A legfontosabb különbség a múlttal szemben az, — közli a budapesti rádió, — hogy a ko­rábbi lajstromos választási rendszer helyett most az ország gyűlési képviselőiket egyéni vá­lasztókerületekben választják. A tanácstagokat már hosszú idő óta ezzel a máddal választ­ják. Az uj választójogi törvény­nek megfelelően, a képviselője­löltek állítása és termesztésen a tanácstag-jelölteké is, válasz­tókerületenként történik. Egy választókerületben több sze­mélyt is jelölhetnek. Igen fon­tos momentum, hogy a jelölés gyűléseken történik, amelyeket a Hazafias Népfront szervez üzemekben, vállalatoknál, tsz­ekben, lakóterületeken. Jelölt lehet minden olyan állampol­gár, független attól, hogy párt­tag-e, vagy pártonbivluli, avi kiérdemli a választók bizalmát, s már eddigi munkájával is be­bizonyította, hogy szivén vised a nép boldogulása, a szocializ­mus felépítésének ügyét. Sza­vazásra minden nagykorú, te­hát 18 évesnél idősebb állam­polgár jogosult. A szavazásban csupán azok nem vehetnek részt, akik elmebetegek, vagy akiket jogerős bíród ítélet fosz­tott meg a közüjgiyek gyakorlá­sától. Az Elnöki Tanács a válasz­tások kiírásával egyidőben ren­delkezett a különböző válasz­tási szervek megalakításáról. Eszerint még e hónapiban létre­hozzák az országos és a válasz­tókerületi választási bizottsá­gokat, amelyeknek legfőbb fel­adata, hogy őrködjenek a vá­lasztások törvényes lebonyolí­tásán.” — Mint vélekednek a nyugati rádiókról! ('PE) — Hivatalosan soha­sem jelentették, hogy a nyugati rádiók zavarása megszűnt, — hallgatásuk többé nem bűn, — vagy csak akkor, ha az anya­got célzatosan terjesztik, “iz­gatnak” vele. A megváltozott magatartásra pártlapok mél­­tatlan'kodása hívta fel először a figyelmet. Kifogásolták, hogy “egyesek” nyilvános helyeken is “bömböl te tik'” az asztalokra helyezett tranzisztoros rádió­jukkal a SZER műsorát, ahogy a Szabad Európa magyar adá­sait nevezik; vagy az nem tet­szik nekik, hogy a diákok közö­sen hallgatják, főleg a szóra­koztató programokat. Viccek terjedtek el, hogy bi­zonyos órákban miért tűnnek el a törzsvendégek az eszpresz­­szókból és kávéházakból, vagy miért csukódnak be az ablakok még rekikenő hőségben is ... Hivatalos jelentés helyett végül­­is azonban egy hivatalosnak te­kinthető fórum kikotyogta, hogy azért nem zavarják többé az adásokat, mert túlsókba ke­rült, hatástalan volt, aztán meg a külföldnek szóló saját propa­ganda-műsorukat sem lehetett hallani tőle. A Pécsett megjelenő Dunán­túli Naplóban, mely a Baranya megyei pártbizottság napilapja, Kászon József 8 részből á ló cikksorozatot irt “Hadviselés az éterben” címmel. A részle­tes összefoglaló felhasználta Tardos Andrásnak, a Magyar Rádió Külügyi Osztálya vezető­jének “e témakörből készült tanulmányát”. A nyugati rádiók adásait hangszalagra veszik Budapesten, az anyagból az MTI napi összefoglalót készit a pártvezetőség, kormánytagok s a fontosabb újságírók, hírma­gyarázók számára, de “illeték­telen kezekbe” is jut belőle, ami aztán megismétlődő sokszoro­sítással szélesebb körökben is ■terjed. A Szabad Európa Rádió “propaganda-feladatait” — az induláskor, tehát másfél évti­zeddel ezelőtt —- Kászon a kö­vetkezőkben foglalta össze: “Politikailag fenyegetni. A tár­sadalomban politikai és erköl­csi bomlást okozni. A vezetőket lejáratni. A népben elégedetlen­séget szitám. Elérni, hogy a rendszert ne ismerjék el. Mini­den hibát felnagyítani. Propa­gandával ellenzéki csoportokat szervezni. A nyugati világot fel­­dicsőiteni. Elérni a szocialista rendszer megdöntését az ellen­zékivé lett rétegek ellenállásá­nak felhasználásával.” (Folytatás a 3. oldalon) Halállal fenyegetik Mao ellenségeit Hárommillió ember lázadt fel a kommunista párt reformáiorai ellen — (hou En-lai-párli vezetők és követők előtérben — Mao felesége szervezi be a forradalmi kormány vezetőit PERING. — A úgynevezett “fkultur-forradalom“ jeligével megindult vezetők veszélyes élű mozgalmat folytatnak Mao Tse tuaig idiktátor ellen, aki 'szerin­tük gazdasági és politikai vona­lon a nyugati burzsoácia felé irányítja a kommunista moz­galmat. A Mao diktátort támogató új­ságok közölték, hogy halálbün­tetés vár mindazokra, akik lá­zadást szítnak Mao ellen. A zavarokkal küzdő kommu­nista Kínából érkező hírek sze-Hanoiba hívják Johnson elnököl LONDON. — A Reuters an­gol hírszolgálati iroda közölte, | hogy Ho 'Ohi Minh északvietna­­mi kommunista köztársasági el nők meghívta Hanoiba Johnson US elnököt, béketárgyalásra. A hirt Feinberg torontoi rabbi kö­zölte, aki az elmúlt hétfőn ér­kezett ide Hanoiból. Ho kommunista köztársasá­gi elnök Rabbi Feinberg s Amb­rose Reeves anglikán püspök e­­lőtt kijelentette, hogy Johnson elnök azt mondta, hogy hajlan­dó bármikor s bárkivel tárgyal­ni a békéről. “Ezért meghívom az amerikai elnököt, hogy le­gyen vendégünk, s hozza ma­gával feleségét, leányait, titká­rait, orvosait, szakácsát, — de ne puskával az oldalán jöjjön, s ne hozza magával admirálisait és tábornokait.” Ho Ígéretet tett arra is, hogy minden biztonsági intézkedést megtesz Johnson elnök érde­kében. — * ránt legalább hárommillióra te­hető azok száma, akik fellá­zadtak Mao és támogatói ellen, viszont a Chou Em-lai-pár­­ti lázadók Csaknem nyolc-tiz millió követővel számolnak, an­nak dacára, hogy 'Mao népsze­rű felesége igyekszik beszer­vezni forradalmi kormányukba az eddigi ellenfeleket is. Japán tudósítások szerint, Mao most először rendelte ké­szenlétbe a hadsereget, a forra­dalom leverésére. Katonái át­vették a vezetést Fangshanban, Peking egyik külvárosában. Hong Kongba érkező mene­kültek elbeszélése szerint, M'ao­­ellenes csoportok fegyvert gyüj tenek, a parasztokat és munká­sokat szervezik be a hadsereg­be, főleg Kwantung tartomány­ban, miután Kiangsi tartomány­ban sikereket érnek el a Chou En-lai vezetése alatt álló erők. Moszkvába látogat Tito diktátor LONDON. — A TPN’S hír­­szolgálati iroda jelentése sze­rint Kelet-Európa diplomáciai köreiben nagy meglepetést kel­tett az a hír, hogiy Tito jugo­szláv diktátor ezen a héten el­látogat Moszkvába. Berlinből érkező híradások szerint Otto Winzer, keletné­met külügyminiszter, tárgya­lást folytat a szovjet vezetők­kel Moszkvában s már ez maga tápot ad arra, hogy Nyugat Né­metország vezetői sikerrel kö­zelednek a keleteurópai kom­munista országokhoz, s így ké­nyelmetlenül érintik a moszk­vai irányt követő kormányokat. A hirek szerint Románia töb bek között rövidesen felveszi a diplomáciai kapcsolatot Nyu­­gat-Németországgal s azt hi­szik, hogy Bulgária i& követni fogja a 'példát. Újévi kívánalmak az akadémikusok részéről A nemzeti kérdés és a kommunizmus Ez a rövid irás csak figyel­meztető ákar lenni. Egyelőre alig több egy járőrjelentésnél. De kiindulópontja 'lehet — és nyilvánvalóan fennie kell — egy uj stratégiának. A téma, amit érint: a nemzeti és nem­zetiségi kérdés fellobtoanása a, kommunista világban. Csak a leglényegesebbre tu­dunk itt szorítkozni. S ez a kö­vetkező: 1 Az emberiség életének for­málója maga az ember. Az olyan politikai, társadalmi, gaz­dasági, vagy ideológiai 'rend­szer, amely nem veszi figyelem­be az embernek, mint élő, al­kotó tényezőnek a létét, eleve bukásra van Ítélve. Az ember figyelembevétele nemcsak szo­ciális probléma. Az ember elto­­megesedhetiik és eltömegesithe­­tő, de mégsem tömeg. Minden egyes ember funkcionális egy­sége a nagyobb közösségnek. Hagyományai, vágyai, belátá­sai szerint él és hat a közös­ségben, melyet a sajátjának is­mer el, amelyhez ragaszkodik,! amely életelme, életének értei- | met ad, létének biztonságot, jö­vőjének célt és reményt. Azok között akar szabadon élni, a­­kikhez tartozik: családja, népe, nemzete közösségében. Ez el­idegeníthetetlen törvénye az emberi életnek, A kommunizmus ezt a tör­vényt nemi vette figyelembe, ezt .szegi meg és gyalázza szaka­datlanul. Szétrombolja a csalá­dot és annak évezredes ethiká­­ját, lealacsonyítja a niépet a folklore fogalmáig, elképesztő történelem hamisa tás s ai s e nnmi­­siti meg a nemzeti tudatot, és rendeli alá a nemzetéket a pro­letár internacionalizmus hibrid eszméjének. Az emberiséget amorf tömeggé akarja változ­tatni, alávetve egy központi ha­talom kizárólagos akaratának, mely durván nyúlik bele az em­ber életének legegyénib’b és leg­bizalmasabb szféráiba. Hatal­mi eszköze a terror. Szellemi eszköze az áthághatatlan dog­ma. Gazdaságii eszköze a mun­kaerő esztelen kizsákmányolá­sa. Szószerint így uralkodott a kommunizmus Sztálin haláláig. Hogy azóta mi történt, tudjuk. De mindaz, ami történt — be­leértve a “többszemélyes veze­tést”, a “policentrizmust”, a különböző “utakat”, a. látszat szerinti “liberalizálódást”, a gadaisági uj “mechanizmuso­kat”, a nem-kommunista világ­gal elhitetett “koagziszte neia” politikáját —t a légyegen való­jában nem változtatott. 1956 óta Lenin kommunista értelmezésű “permanens forra­dalma” helyébe, az ember permanens forradalma lépett, — szemben a kommunizmus­sal. A magyar szabadságharc az ember lázadása volt az em­bertelenség, a nemzet harca az elnemzetlenités ellen. A sza­badságharcot, mint az emberi akarat fogható megnyilvánulá­sát, leverték. De nem semmisí­tették meg magát az akaratot, amelyből fakadt. Az él tovább. Nemcsak Magyarországon. Az RÖVID HÍREK A BUDAPESTI rádió szeriül Harrison .Salisbury helyszíni tudósításai Észak-Vietnamiból a New York Timesban “ikiipuk­­kasztották Washington hazug­ság léggömbjeit”. ác ás A VIDÁM Színpad uj .műso­ráról, “Nyugalom, a helyzet változatlan”, a Népszabadság azt irja, hogy “pnzitive” és “ne­gative” is fel lehet fogni: “Nyu­gaton, a helyzet változatlan — és ez jó nekünk. Vagy: Nyuga­lom, a helyzet változatlan — és ez . .. ejnye, ejnye, hát még mindig?” emberek, emberek, a családok, családok, a népek, népek és a nemzetek, nemzetek akarnak ismét lenni. Ezek a megnyilvánulások pá­nikot idéztek elő a kommunis­ta vezetőikben. Nem zendülé­sekről van itten szó a központi hatalom ellen, hanem ami sok­kal súlyosabb: az ákarat által kiváltott ideológiai krízisről. A kommunistáknak újra kell fo­­gaknazniok a nemzet és a nem­zetiség fogalmát. A lenin-sztá­­lini megfogalmazás nem tart­ható fenn többé, éppoly kevés­sé, mint a Kelet-Európábán is alkalmazott nemzetiségi elv és gyakorlat, amely a “szocialista hazafiság” hangoztatásával va­lójában a pártérdek (— és ná­lunk a szovjetimádat —) kény­­iszerzubbonya. Ez az újrafogal­mazás a kommunista világ köz­ponti problémájává lett az u­­tófobi időben. A szovjet tudo­mányos szervek és lapok állan­dóan napirenden tartják. A len­gyel Tudományos Akadémia a közelmúltban vitatkozott felet­te. Ez a kérdés került szóba el­méleti síkon a bécsi és buda­pesti történész-kongresszuso­kon. Erről a kérdésről olvasha­tunk lépten nyomon vala.menv­oy i kommunista kormányzásai ország sajtójában. Természetesen mindez a kommunista frazeológia cso­magolásában, a nagy dogmati­kusok felé végzett szakadatlan hajlongások közepette, renge­teg mellébeszéléssel és még több valótlanság tudatos állítá­sával történik. De történik. És hogy történik, annak az oka, ■hogy ez a probléma, annyi esz­tendő elfojtottsága után, ismét élő lánggal ég. A kérdés eanli­­tett doktrinér kezelését túl, a­­minek kibontása önmagában könyveket igényelne, nézzünk néhány hirtelenében kiragadott jelét. (Folytatás a 4. oldalon.) (FE) — A budapesti rádió több akadémikustól megkér­dezte, hogy mit tenne az uj esz­tendőben, “ha hirtelen minden anyagi eszköz rendelkezésére állana?” Korach Mór ezt válaszolta: “Előszöris próbálnék kidolgoz­ni egy hiuság-elvonó kúrára al­kalmas szert. Azután szeretnék kitalálni és kipróbálni egy szé­rumot, a nagyzási hóbort ellen. Amit talán elsőnek szeretnék kidolgozni, az valamilyen' pre­parátum lenne, amivel a hábo­rúra uszitó tábornokokat alkal­­j mássá lehetne pácolni arra, j hogy karácsonyfának használ- I hassuk őket.” Dr. Gillemot László, tanlszék­­| vezető tanár igy felelt: “Kérem ! szépen, elsősorban a felajánlott | anyagi támogatásnak legalább j a felét azonnali hatállyal visz- I szaadnám. A magyarázat rend- I kiivüíi egyszerű. Mert utána a ! támogatást ugy.is alrovatokra kellene osztani és kinőne körü­lötte egy óriási bürokrácia. Te­hát, tapasztalat alapján, felét visszaadnám. Ami pedig az er­kölcsi támogatást illeti, azzal mindig úgy vagyok, mint az [ öreg magyar huszár imája volt 1 a csata előtt: Ne segíts engem i Úristen, de az ellenséget se. Te i csak nézzed!” I Törő Imre akadémikus sem maradt el mögöttük: “Mint egyetemi tanár, elsősor­ban ki vá innék magamnak — most éppen vizsga periódus j van, — sok könnyű és sikeres I szigorlatot. Mint a budapesti orvosi egyetem dolgozója, kí­vánnék az egyetemnek sok uj épületet. Mint tudományos ku­tató, kívánnék jó műszer- és vegyszerellátást, jó munkatár­sakat és a munkának termé­szetesen sikert. Mint képviselő, mindenkinek, akinek szüksége van arra, ide legalábbis a IX. kerületbe, a kerületemben miu- 1 denkinek, akinek nincs, lakást. Mint népművelő és mint orvos, szeretnék feltalálni egy olyan gyógyszert, amely a tudást tartalmazza, egyszerűen csak injiiciálni lehetne akkor, amikor a tudományos ismereteket ter­jesztenünk kell. Mint ember, kívánnék a Pentagonnak józan észt, hogy szüntesse be ezt a rettenetes háborút, amivel most az egész világot agyon­­nyomoritja. És végül, mint magyar, kívánnék magamnak és mindenkinek bort, búzát és békességet, és mosolygást az arcokra ...” Dr. BÁNK JÓZSEF címzetes püspök, akit VI. Pál pápa a győri egyházmegye apostoli kormányzójává nevezett ki, es­küt tett a Magyar Népköztár­saságra, jelenti a budapesti rá­dió. Erdélyi szervezetek a szabad világban Az erdélyi magyarság elnyo­mása nem uj keletű, már 1918- ban, Erdély román megszállása­kor kezdődött. A két háború közt változatlanul fenn állott és a magyarság elszegényesítésére s elnemzetlenitésére irányult. Az akkori polgári rendszer azon­ban bizonyos formákat kellett, hogy betartson, nem vehette azokat a brutális, gátlás nélkü­li eszközöket igénybe, amelye­ket a kommunista rendszer. 1939-1944-ig a megosztott Er­dély román fennhatóság alattv maradt déli részén, az elnyo­más háborús intézkedések ci- ! mén, fokozódott. 1944 őszén az orosz csapatok nyomában, úgy­nevezett Maniu gárdista terror­­csapatok vonultak be Észak- Erdélybe és több helyen véreng­zéseket kezdték, mire az oro­szok rövid idő múlva kiparan­­csolták őket Észak-Erdélyhől. 1945-ben azután orosz intézke­dés Észak-Erdélyt is Romániá­hoz csatolta, amit az 1947-es j békeszerződés véglegesített. Azóta egyre fokozódva halad Megjelent 1967 évi Képes Nagy Naptárunk. Ára: $1.75 az erdélyi magyarság elnyomá­sa és elnemzetlenitése. Teljesen téves az a beállítás, ami egyes U.S. parlamenti fel­szólításokban is elhangzott, hogy a magyarok üldözését Romániában az 1956-os ma­gyar forradalommal való ro­­konszenvezés váltotta ki és in­dította el. A politikai perek, amelyek az erdélyi magyarság politikai vezetőinek nagyrészét börtönbe juttatták, 1945-1946- ban zajlottak le. A kényszer­­munkára, Aldunához, stb. való deportálások ugyanábpan az időben voltak. A két háború közti román kisajátításból megmaradt magyar középbir­tokokat is ugyanakkor vették el. 1949-ben internálták a váro­sokban az összes volt birtokost, tekintet nélkül arra, hogy volt-e még birtokuk, vagy sem; kis nyomoriakásofcban, ólak­ban, présházaikban helyezték el őket. Ez a íkényszerlakihely rendelet 1963 nyaráig állott fenn. Az 1956-os forradalom, amelyben az erdélyi magyarság részt sem vehetett, mert lehető­sége sem volt hozzá, csak jog­cím volt a román kommunista kormánynak egy még kímélet­lenebb, még durvább elnyomás megindítására. (Folytatás a 4. oldalon) JA legrégibb kétszer t i hetenként megjelenő füg-i ! getlen magyar sajtó Ka- t ! nadában. Az Angol Bi- * j rodalom legelterjedtebb J I magyarnyelvű hirlapja, t j amely mindenkor önzet- } I lenül védi meg az ide- | j gén be szakadt magyar- j ( ság érdekeit és a kana- ! I dai polgárokat megillető i j jogqkat igyekszik kivív- * I ni minden honfitársank j számára. “KANADAI »MAGYAR ÚJSÁG”» j Előfizetési dij egy évre: * j $6.50, fél évre $3.50. Az j I Óhazába és külföldre egy * J évre $7.50. Szerkesztő- | I ség és kiadóhivatal: 210 J j Sherbrook St., Winnipeg, I I Man. Tel.: 772-111'2 {

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom