Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-18 / 79. szám

Magyar könyvek franciául i FE) — A háború előtt szór­ványosan jelentek meg magyar irodalmi müiveik francia fordí­tásai. 1945 és 1956 között gya­korlatikig szünetelt a Magyar­­országon élő magyar Írók fran­ciaországi könyvkiadása. 1956 és 1966 között lehet osak be­szélni magyar könyvek rend­szeresebb francia kiadásáról. Az utolsó tiz esztendőben a következő fontosabb munkák jelentek meg: A Gallmard kiöny kiadón ál: Füst Milán “Feleségem törté­nete” — fordította Berki Er­zsébet; Németh Lászlótól az “Iszony” — fordította Gara László, Nagy Cecil s Paul Reg­­nier. Mindkét könyv a nívós “Monte Entier” sorozatában jelent meg. Illyés Gyula “Pető­fi élete” c. munkája Gara Lász­ló és Jean Rousselot fordításá­ban. A “Manteau d’Arleqnin” sorozatban Illyés Gyula “Ke­­gyenc” c. színdarabja Gara — Rousselot-Anne Marie de Bea­ch er fordításában és Tardos Tibor “A színkép belsejében” c. könyve, amit a szerző maga fordított. Tardos Tibor a könyv megjelenése után kért mene­dékjogot. Könyvének magyar­­országi megjelenését visszauta­sították. A Senil könyvkiadónál: Ma­gyar Költői Antológia, amely Gara László és nagyszámú első vonalbeli francia költőből álló csoport fordításai. Szabó Mag­da két regénye: “Freskó“ — Kassai György és Roger Ri­chard fordítása; “Őz” — Gara Miklós fordítása. Ottlik Géza: “Iskola a határon” — Gara László és a magyar származású francia kommunista, Gerard Spitzer -—- Kassai György — Fougerousse fordításában. Mé­szöly Miklós “Az atléta halála’ — Kassal és egy francia fordí­tó fordítása, Déry Tibor: “Vi­dám temetés” c. munkája Gara László fordítása, “Niki” fordítójaként Imre László van feltüntetve, ami mögött két fordító húzódik meg: a magyar országon élő Kelemen Imre és Gara László. Déry Tibor: “G.A ur X-ben”, — Gara László for­dítása. Lévai Jenő “Magyaror­szágon nem hallgatott az Egy­ház’’ — Schreiber Tamás és Bolgár László fordítása. Albin Michel kiadónál: Déry Tibor: “Befejezetlen mondat” c. regénye, — fordította Gara László és egy munkaközösség. Kész! Imre: “Elysium” — Becs­­ki Hanna fordítása. A de Niöel könyvkiadónál: Fejes Endre: “Rozsdatemető” c. regénye — Gara László és Anne-Marie de Baeeher fordí­tása. A Seghers könyvkiadónál: Magyar novella-válogatás (Au­rélén Sauvageit). Egy Somlyó György füzet — Gara László és több francia költő fordítása. Egy Illyés Gyula füzet, Gara László és több francia költő fordítása. “Hódolat József At-A FIVE ROSES liszt extra-könnyű mindenre alkalmas Süssön a hires liszttel, amely mindlent könnyű­nek, élvezhetőnek kitű­nőinek varázsol. Ön g a - rantáltan jobb ered­ményt ér el a Füve Ro­ses liszttel! TERVEZZE MŰTRÁGYA SZÜKSÉGLETÉT MOST A talaj vizsgálat az első lépés műtrágya szükség­letének megállapítására. Ez a legjobb kezdet arra, hogy megállapítsa milyen fajta és minőségű műtrágya hozza a legjobb eredményt. Ősszel a műtrágya sokkal olcsóbb. SEARLiE ÜGYNÖKE ÖRÖMMEL SEGÍTI SZÜKSÉGLETÉNEK BESZERZÉSÉBEN. SEARLE GRAIN COMPANY, LTD. 179 Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár ....................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur .......... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ...................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exdhange”-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 21ü Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1 [III., 404 Neuss|Rh., West Germany cimen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma Hinni Nehéz ..." — Ára 50 cent. tálának” (közvetlenül a forra­dalom előtt), Gara László és több francia költő fordítása. A kommunista Editeurs Fran oais Réunies kiadónál: József Attila kötet, amit Gara László készített elő, de Szabolcsi Mik­lós bevezetőjével jelent meg. A Club de Livre Progir-essiste kodénál Jókai Mór: “A kőszí­vű ember fiai’’ — Aurélien Sou­­vageot forditásában. Kisebb jelentőségű versfiüze­­tek jelentek meg a Maison des Poetes-nél (egy Illyés-váloga­­tás és egy Kassák-válogatás, Gara László és francia költők forditásában) s a Le Pont Tra­­versé-aiél (Gara László és fran­cia költők különböző “Vén Ci­gány” forditás-változatai). — Megemlíthető még a kommuni­­záns Europe folyóirat magyar kiülönszáma, továbbá a Lettres Nouvelles magyar külömszáma. Általánosságban, a magyar­­országi könyvek francia kiadá­sában emigráns magyar irodal­mároknak oroszlánrész© volt és van. A francia kiadóknál senki sincs, aki magyarul tudna. Az egyetlen komoly pozíciót betöl­tő, magyar származású francia a Gallimardnál, aJki egy kéthe­tenként megjelenő irodalmi la­pot is szerkeszt, Francois Br­­vai, ő azonban magyar kérdé­sekkel nem foglalkozik. így a véleményezés majdnem kizáró­lagosan emigráns magyaroktól függ. A legfontosabb volt Ga­ra László., 1966 májusában be­következett haláláig. Újabban a párisi Magyar Intézet tesz kí­sérleteket, hogy különböző ma­gyar kulturális személyiségek ■ 'szuggerálja nak” francia ki­adásra könyveket a francia ki­adóknak. A magyar kéziratokat, vagy könyveket külső lektorok ol­vassák, akik kizárólag emig­ránsok. Általában egy hatolda­las szinopszist adnak és véle­ményezést. Ha a véleményezés kedvezőtlen, a könyv kiadása­ra rendszerint nem kerül sor. Ha az első olvasáskor a leator érdekesnek találta a könyvet, még két-három lektori véle­ményt kérnek és végül néhány oldalas minta-fordítást. Az elmúlt tiz évben négy-öt könyvnek volt erkölcsi slitere, de hasznot jóformán egyik sem hozott, aminek a kiadok is le­vonták a konzekvenciáit. így sem Füst Milán "Feleségem története” , sem Németh László “Iszony’Aa ina már nem szere­pel a Gallimard katalógusában. Szabó Magda jól indult, de fran cia szakértők szerint, részint további müveinek minősege miatt is “ellaposodott'’. A két legnagyobb siker Déry Tibor és a Magyar Antológia. Déry nem volt átütő siker, köny vét azért ismerik és könyveit szívesen megjelentetik. Az An­­(Folytatás a 4. oldalon) Az 1956-os évforduló hírei CLEVELAND. — A clevelan­di díszhangverseny rendezőbi­­zottsága közli, hogy iaz ünnep­ségre fővéd-nökséget illetve védnökséget vállalók adomá­nyaikat a következő címre küld hetik be: CITIZEN'S COMMIT­TEE, P.O. Box 617.5, Cleveland, Ohio, 44101. (USA.) A rendezőség közlése szerint a clevelandi magyarság -már eddig is példásan vette ki ré­szét a szabadságharc évfordu­lója 'előkészítésében, de szük­séges, hogy még további véd­­nökségvállalással biztosítsuk az események leg nagyszerűbb - jét: az október 23.-1 ünnepélyt. * * k CLEVELAND. — A clevelan­di magyarság évtizedek óta fennálló szervezete, a PRO HUNGÁRIA Nőszövetség Pin­tér Ádamné elinöknő lakásán múlt vasárnap összejövetelt tartott a szabadságharcos év­forduló javára. A lelkes tagság adományaiból 75 dollárt gyűj­töttek össze, amelyet az évfor­duló költségeire fordítanak. Ft. Vitéz Baán, a .Szabadságharcos Világ Szövetség amerikai elnö­ke vezetésével szabadsághar­cos küldöttség is résztvett az összejövetelen, akik köszönetű­ket fejezték ki a Pro Hungária Nőszövetség nemes (hozzájáru­lásáért. * * * OTTAWA. — A szabadság­­harc előestéjén rendezik az év­fordulói ünnepélyt, amelynek fősz ónoka J. W. Pickersgill ka­nadai közlekedésügyi miniszter lesz. Magyar részről Lendvay- Zwickl Jenő és Láng Lász'ó M.SzSz. elnök beszélnek. A mű­sort nivóg kulturális program egészíti ki, amelynek során a Montreali Magyar Énekkar Ko­dály és Liszt müveket ad elő. Pintér Istvánná a magyar asz­­szonyok 1956. december 4-1 üzenetét olvassa fel, amelyet a világ asszonyaihoz intézték. ^ * * NIAGARA FÉLSZIGET. — A j kanadai Niagara Palls, St. Ca­tharines, Welland, Fort Erie, és Port Colborne magyarsága kö­zös koordináló bizottságot ala­kítottak s közösen ünnepük az évfordulót nagyszabású an­­golnyelvü hírverés szervezésé­vel. A városok polgármestereit felkérték, hogy a Magyar Sza­badság Hete alatt a kanadai lo­bogó mellé tűzzék ki a lukas magyar zászlót is a városhá­zán. * * X MONTREAL. — Rendkívül változatos programot állítottak össze a Kanadai Magyarok Szö­vetsége és a Kanadai Magyar Szabadságharcos Szövetség. Az okt. 7.-én megrendezett díszva­csora szónoka Piokersgill szö­vetségi miniszter volt, s azon a magyarság a .kanadai közélet vezetőszemélyiségeit és bará­tait látta vendégül. Az évfordu­ló műsoros ünnepsége a Mont­­reáli Egyetem dísztermében október 23.-án lesz. November 5.-én autós felvonulás, 6.-án templomi megemlékezések. No­vember 13.-án, ünnepi műsor keretében Madách: Ember Tra­gédiájáéból kerülnek részletek bemutatásra. * sr * MÜNCHEN. — A HUNGA­RIAN Guardian a váci f egyház­ban nemrég készített és titok­ban kicsempészett fényképet közöl a politikai foglyok sétá­járól. Ugyanebben a számiban dr. Fábián Béla adatait közli a magyarországi és szibériai kon­centrációs táborokról. * * * NEW YORK. — Szeredás Je­nőt, a neves festőművészt, az M.Sz.Sz. egyik alapító tagját, a­­ki a 10. évforduló alkalmával egy 2,500 dollár katalógus ér­tékű festményét ajándékozta a Szabadságharcos évfordulón ki­­sorsolásra, az Olasz Művészeti Minisztérium hívta most meg a Rivera di Rimini néven ismert kiállításra. Szeredás festmé­nyét március 15.-én sorsolják ki. ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! Winnipeg, Man. 1966. okt. 18. 3 Tüntetést rendeznek a magyar diákok Az Északamerikai Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesült Szövetsége, 24 órás tüntetéssel kívánja felhívni a világ közvéleményét az 1956-os Magyar Szabadságharc Tizedik évfordulójára. A New York-i magyar diákok október 20, csütörtök este 6 órától — október 21, péntek es­te 6 óráig az Egyesült Nemze­tek Szövetségének New York-i Palotája előtt a Forradalom zászlójával Virrasztást tarta­nak. Péntek délelőtt egy diák-kül­döttség Emlékiratot (Memo­randumot) fog átadni U Thant­­nak az ENSZ főtitkárának. A küldöttséget az ÉMEEESz bel­ügyi laMnöke, .Maléter Pál, a Szabadságharc után kivégzett hadügyminiszter fia fogja ve­zetni. A nemzetközi sajtó és hír­közlő szervek számára a Vir­rasztás alatt (24 órán keresz­tül) a diákok állandó isajtóiszol-A MAGYAR származású G.L. Láng,, az amerikai Restaurant Associates első alelnöke és svájci származású színésznő fe­lesége budapesti látogatásáról a Magyar Nemzet hosszú, lel­kendező Cikkben számol be. — gálatot fognak tartani angol, francia, spanyol, német és por­tugál nyelven. A (Szabadföldön, élő magyar diákság minden lehető eszköz­zel emlékeztetni fogja a világot Magyarország gyarmati sorsá­ra. Telegram Photo NICK WESTLOCK, 48 éves burlingtoni golfozó, a nyáron immáron1 negyedszer nyerte meg az amatőrbajnokságot. (Telegram fotó. ) The Canada Fair Employment Practice Act MEGTILTJA A MEGKÜLÖNBÖZTETÉSEKET MUNKAALKALMAZÁSOKNÁL A TÖRVÉNY CÉLJA, hogy megvédje a munkásokat megkülönböztetések ellen az alkalmazásnál és a szakszervezeti tagságban FAJI, VALLÁSI, SZÍN, vagy NEM­ZETISÉGI alapon. A TÖRVÉNY VONATKOZIK a munkaadókra munkában, vagy fed érái is joghatóság alatti alkalmazásra és a szakszervezeteket képviselőkre is. Ezen alkalmaztatások közé tartozik a hajózás, szállítások, vasutak, csatornák, távirdák, röpterek, légi­­utazások, federális korona társaságok, bankok, rádió és .televízió, azonkívül olyan munkák, vagy alkalma zások, amelyek Kanada elöhaladását célozzák, vagy ame­lyek kívül állanak a tartományi törvényhozások hatáskörén. A TÖRVÉNY MEGTILTJA a munkaadónak, hogy az alkalmaztatást visszautasítsa FA­JI, VALLÁSI, SZÍN, vagy NEMZETISÉGI megkülönböztetési alapon. A munkaadó­nak meg van tiltva, hogy olyan munkaközvetítő ügynökséget vegyen igénybe, amely megkülönböztetést követ el, vagy megkülönböztető hirdetéseket tesz, vagy megkü­lönböztető kérdéseket használ Írásban, vagy szóban az alkalmaztatással járó kér­vényekben. A TÖRVÉNY UGYANCSAK TILTJA a megkülönböztető akciót a szakszervezetek részéről tagfelvételnél, vagy alkalmaztatásnál FAJI, VALLÁSI, SZÍN, vagy NEM­ZETISÉGI alapon. BÁRKI TESZ PANASZT a törvény rendelkezései értelmében, vagy bizonyságot tesz, vagy segíti a törvény végrehajtását, védve lesz minden ©Illene indított megtorlás ellen. A birodalmi kormány mellett több tartományban hoztak törvényeket az előítélet nélküli alkalmaztatás érdekében, a mumkájsok védelmére, főleg azon gyáriparban, melyek a tartományi kormányok hatáskörébe tartoznak. Ilyen törvények vannak alkalmazásban Nova Scotia, New Brunswick, Quebec, Ontario, Manitoba, Saskat­chewan és British Columbia tartományokban. PANASZOKAT A TÖRVÉNY ÉRTELMÉBEN ÍRÁSBAN KELL BEADNI A Director of Industrial Relations, Department of Labour, Ottawa Hon. John R. Nicholson George V. Haythorne Miniszter Helyettes Miniszter V I U A M ÍRÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN forintért. Az első napok ismerkedéssel telték el, meglátogattam a polgármestert, a református papot, a jobbmódu embereket, egyszóval bejelentettem magamat, hogy itt vagyok; jöhetnek a betegek. A polgármester nem a diplomámat kérdezte, hogy meg­van-e, hanem, hogy tudok-e kalabriászozni. — Bizony, fogalmam sincs róla. — Pedig még milyen fiatal! — dűnnyögé kedvetlenül, mintha csak azt mondta volna: “Hát mit fog maga akkor csi­nálni egy egész életen keresztül?” A tisztelet©® ur a tarokk iránt érdeklődött. Értek-,e a tarokkhoz? De én bizony ahhoz se értek. Hja, persze, persze — szóit kedélyesen — akinek az emberölés »©n van módja, az nem szorul az időöíésre. Pedig dehogynem. Már egy hét is elmúlt, s még nem jelentkezett paciens. BiosszanikodVa lógáztam a lábamat délutánomként a patikában, hova sokan járnak fecsegni, s miként egyszer egye­dül maradtunk a gyógy szeréssziel, meg nem állhattam panasz nélküli: — Mondja csak, Hlavran ur, hát mem szoktak ezek a hajdiuk betegek lenni? — Türelem, fiatal ember, türelem. Bizonyára őlk is alá vágynak vetve az emberi porhüvely romlandó,sági törvényeinek, die csoportosan', mint a ludlak, s az év bizonyos, szakaszaiban. Egyenként nemigen teszik. •— Hbgy értsem én azt? — Hát, kétszer egy évben. Farsangkor és a gyümölcs­­érés, vagyis inkább az éretlen gyümölcsök idején. Farsangkor a bevert fejekét és bordákat kell reparálni, nyáron pedig a gyümölcstől megromlott .gyomrokat. Ilyenkor az egész város beteg. Nyugodjék meg], domine spektábilis, mert mi kétszer szüretelünk egy évben. Csakhogy mind a két szüret jó messze volt még,. Éppen a tél elején jártunk. A hó leesett már, s a végtelen rólnla sízlem­­vaJkitón fehérlett, csak a város közeliében néz ki úgy a mező, mint egy iromba macskának a kiterített bőre; fekete foltok el­­eseppentve a havon1; dtszmópőrköléisiek nyomai. Minden fehér volt, az ég, a föld; s az ég- és a földnek egyforma ruhája mintegy testvérekké teszi őket; közelebb hozza egymáshoz, mint a csillagászok teleszkópja. A kigyuló — 176 — Fogd azt a kalaimuist, és ird a summa summáriumot. Miszerint az eperfák összes száma a megyében: kétszázbetveniháromezer ötvennégy darab. Punktum. Mehetünk tarokkozni. Deirtam gépiesen, s cteak azután néztem az öregre ámulattal: —*- Hogy bírta olyan gyorsan összeszámítani? Nekem miéjgi kiét hétig tartott volna! — Hja, öcsém — szóit ő nevetve —, a praxis, a megyei praxis ... — Föl nem foghatom, kedves bátyám. — Nem is lesz hát tebelőled soha jó tisztviselő. ... És csakugyan olyan praxisa volt az öregnek, misze­rint ezt is eltalálta. AESCULÁP AZ ALFÖLDÖN. ,Szegény nagyibátyám a hetvenes években' praktizált a a hajduvárosok egyikében (mondjuk álnéven Hajdulueaszék­­nefc). Orvos volt, s engem is orvosnak taníttatott. “Ez a leg­jobb pálya, kedves öcsém, mert a haláltól mindenki fél, márpe­dig ritka ember, Iá a halált elkerüli.” Ő maga se tartozott e ritka emberek közé, meghalt mintegy tizenkét év előtt, a karjaim közt. Néhány nappal ha­lála előtt igy szólt hozzám: — Érzem, hogy meghalok, mindössze három-négy na­pom lehet még hátra. A halál gondolata nem fáj, mert ritka ember, ki a halált elkérülli (ez volt a szavajárása); az bánt csak, hogy ezt a néhány napot nem oszthatom fel úgy, amint akarnám. — Miért ne? Hátha megpróbálná a nagybácsi. Nem le­hetnék benne segítségére? —■ Siz.amár vagy. Én úgy szeretném felosztani a hátra­levő napjaimat, hogy minden száz évben fölkeljek a síromból egy napra, és átröpüljek házam fölött. Mert vágyom ugyan már a pihenésre, de az örökös elmúlás nem lenne oly kelle­metlen, ha apróbb “dózisokra” osztaná a gondviselés. Egyszer­re megsemmisülni borzadályos, részletekben ellenben mulatsá­gos lenne. .•— Van benne valami. — Teringettte! Miilyen érdekes ut lenne az, végigrepliilni — 173 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom