Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-10-21 / 80. szám
Winnipeg, Man. 1966. okt. 21. HZ É V E ELŐZMÉNYEK (2. közlemény) Tudomásunk szerint az első, magát Forradalmi Tanácsnak nevező alakulat Szolnokon szerveződött okt. 26.-án». Budapestről pedig okt. 28.-án jelentik, hogy megalakult a “Szabád Forradalmi Magyar Ifjúság Országos Tanácsa.” — A legtöbb helyen azonban Munkás-, vagy Nemzeti Tanácsot alakítottak. Ez a sebtében való szervezés további bizonyíitéka annak, hogy semmiféle korábbi ‘‘forradalmi szervezkedés” nem előzte meg okt. 23.-át. Az e nappal Budapesten megindult eseménysorozat első pozitív visszhangját vidékről csak 25.-é lehet észlelni. (Az egész mozgalom spontaneitását eigiyébként az ENSz-mek a magyarországi eseményeket kivizsgáló bizottsága is hangsúlyozottan megállapította.) demokratikus KÖVETELÉSEK. A Magyar Egyetemiista Ifjúság 1956. okt. 22.-én megfogalmazott 16 pontja, a demokratikus követelések megvalósításának zálogát természetesen abban látta, ha az országot a megszálló szovjet erők azonnal elhagyják. így az első pont ezt sürgeti. A 2. azonban, akárcsak az 5. az általános, egyenlő és titkos választásokat követeli. Ugyancsak a demokrácia megvalósitására irányul a 9., 11, 12. és a 16. pont a munkásság jogainak, a “teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadság”, illetőleg a 4. és 11. pont a bíráskodás függetlensége meghirdetésével. Igen nagy a jelentősége a 6., 7., 8. és 10. pontnak, mert ezek föltárják az ország lesújtó gazdasági visszonyait, viszgzatükrözve ugyanazt a megalázó kiszolgáltatottságot, amit politikai síkon »szenvedett a magyar nép. Szó sincs tehat e követelésekben valami * reakciós”, “fasiszta” múlt visszaállításából! ebben a SZABAD NÉP okt. 29.-i vezércikkében még mindig “ellenforradalomnak”, stb., bélyegzett megmozdulásban. — S még, lia el is fogadnánk e megnevezést, akkor sem felejthetjük, hogy ezt az “ellenforradalmat” a kommunista rendszer kegyeltje és neveltje, az ifjúság támasztotta .. . Keli-e meggyőzőbb bizonyíték azon állításra, amely szerint az emberi természetben, lelke mélyén gyökereznek a demokratikus követelések, vagyis az, hogy erkölcsi alapon szervezkedjék társadalommá. Külön érdekessége azután a dolgoknak az a beszámoló, amit a kommunisták a külföldön élő »magyarság felé szántak. íme, 1956. okt. 23.-án, este fél 7 órakor ilyeneket halottunk a “'Szülőföldünk” ihul ámain: “Ma délután hatalmas ifjúsági demonstráció zajlott le fővárosunkban. Tálán önöket, távolban élő magyarokat meglepetésként éri a hír, de m»i, akik itthon részesei vagyunk annak a nagyszerű erjedésneK, amely szenvedélyes gyűléseken, újságcikkekben jelentkezett az elmúlt betekben1, számítottunk erre.” (Ezt az árulkodó kifejezést mi huztuk alá! ÉF.) “Budapest egyetemistái ma közösen tüntettek ... Először csak ezrek voltak, de hozzájuk csatlakoztak ifjú munkások, járókelők, katonák, öregek, középiskolásak, kalauzok, — tízezrekké nőtt a hatalmas emberfoilyam ...” Uj vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk ..., — zeng, zúg a kiáltás. Lobognak a háromszinü zászlók ..., Budapest utcáit uj, szabadabb szellő járja át.” NAGY IMRE. A demokratikus törekvések megvalósiithatásá»nak másik zálogát azokban a napokban sokan Nagy Imrében látták s így a Magyar Egyetemi Ifjúság 3. pontja ezt követeli: “A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a stalinista-rákosi korszak mindlen bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.” Ez a követelés igien nagy jelentőségű, mert bizonyltja, hogy a közvélemény Rákosi- Roth ellenfelében a nemzeti törekvések megtestesítőjét látta, nem lévén fogalma arról, hogy milyen előzmények közt jött létre 1953 nyarán a “destabilizáló” Nagy-kormány. — Ma már köztudomású, hogy 1953-ban a “kormányválságot” Moszkvában rendezték és oldották meg úgy, hogy Rákosira bízták a magyarországi KP főtitkárságát és Nagy Imrét kinevezték miniszterelnökké. Szó sincs tehát valami demokratikus akcióról, a népakarat valamilyen megvalósulásáról. A válság gyökerei egyrészt Moszkvában a Stalin» kimúlását követő zavarokban, »másrészt Magyarország tűrhetetlenné vált gazdasági viszonyaiban keresendők. Ez utóbbiak olyan mértékben rosszabbodtak akkortájt, hogy még a Kremlnek is gondot okoztak! A termelés eredményeinek jovitását ekkor Nagy Imrétől várták, aki erre kapott tehát Moszkvából utasításokat. (Folytatás a 4. oldalon) Karácsonyi Kártyák magyaros mintákkal magyar, angol és angol-magyar nyelven, tucatia $1.00. NEW LIFE — UJ ÉLET 1014-10th Ave. N., Lethbridge, Alta. NAPHEGYI IMRE. Október Tíz év távlatából emlékezünk 1956.-év október 23.-ára. Nem gyászolni akarunk, nem sírni. Számonkémi. Azoknak az aprószenteknek a nevében, akik névteléniül dobták oda életűket a hazáért, a szabadságért. Azoknak az aprószenteknek a nevében, kiknek testén átgázoltak az orosz tankok, kiknek életét kioltották az orosz golyók, pedig azoknak is joguk volt az élethez. Bimbók voltak ők a nemzet fáján. N»em vagyok apostol, nem is »lelhetek az. Szolga vagyok, a»z én szegény, agyonsanyargatott magyar népem szolgája, kit megpróbálok szolgálni. Mondhatnak, amit akarnak a politikusok, a jogászok, a kontárok, a katonák, az igazság az, hogy »kijátszottak, becsaptak, belénk rúgtak újból, mint már annyiszor a múltban is. Igazság az is, hogy játszottak a m»i bőrünkön háborút, országosztást, ajándékozást, üldöztetést. Saját fajtánk, saját hazánkban üldözött, csak azért, mert valakinek úgy tetszett, hogy egy ezeréves kuilturnépet elhajított lapda módjára odadobjanak a barbár bolsevista csizmák elé: hadd rugdossák. " 23 " - r a Mi nem akarj»uik, hogy értünk akármelyik szabad ország polgára vérét áldozza. Mint ahogyan 19»56-h»an sem akarták a szabadságért küzdők a nyugatiak vérét. Fegyvert és lőszert kértek. Mi nem akarunk mást, mint az emberi jogok alapszabályában lefektetett szabadságinak érvényt szerezni. Urak! Nyugat vezető urai! Nekünk elég volt a becsapásból, nekünk elég volt a játékból! Mi busásan» megfizettük a hülbért Nyugatnak! Uraim! Tudom, láto»m, nagyok »vagytok, hatalmasok, gazdagok. Ha úgy akarjátok, atombomba robban, milliók halnak meg, milliók válna»k hajléktalanná, földönfutóvá, országok cserélnék gazdát, s milliók válnak hontalanokká. De azt is szeretném látná, hogy tisztelitek az igazságot és az örök törvényeket. Érvényt szereztek annak az igazságnak, amit Ti hirdettek és törvénynek, — amit Ti hoztatok — és annak a szabadságnak, amelyet a Teremtő ajándékozott egyformán minden embernek. Urak! Ti, akik a világ sorsát intézitek, valamennyien felelősek vagytok a mi sorsunkért. Azok az aprószentek, azon az ártatlan gyermekek, akdk életüket áldozták a TI já. tékáitokért, kérik számon Tő! letek! Az a magyar fiatalság, ki vakon bízott Bennetek, ki hitte, hogy nem üres szavakat dobáltok feléjük a rádión, az újságokon keresztül, hanem valóban jószándék vezeti a sziveteket. Nem tisztességes dolog szabadságról, igazságról, emberi jogokról beszélni és ugyanakkor odaajándékozni, odadobni egy nemzetet a halálnak, pusztulásnak, az ördögnek. Mi nem alamizsnát akarunk, Urak, mi a magunkét kiérjük. Mi nem vétettünk senkinek. Mi csak a magunkét akarjuk, amit ezer esztendeje a mi vérünk locsolt, amit ezeréves kultúránk épített. A mi földünket, a mi szabadságunkat. Mi igazságot akarunk, békességet egy szabad hazában, ahol a paraszt, a munkás, a tisztviselő nyugodtan hajtja le , á fejét. Ahol nem véresre vert emberek élnek, ahol nem megkínzott nők és nem kétségbeesett férfiak lesik, hogy megérik-e a holnapot! Ezek az aprószente'k, kik felnőttekké értek a harcokban, azzal a tudattal adták életüket, hogy azok az urak, kik a világ sorsát intézik, érvényt szereznek az általuk írott szónak és betartják, valóra váltják Ígéreteiket. Ne alamizsnát adjatok! Szabadságot adjatok a ma(Folytatás a 4. oldalon) á MIKAMARt EOüLYit IRTA; THURZO GÁBOR “»Sarolta Ocsászari Felsége ma nyugodtabb volt ’— jegyezte naplójába 1867 augusztusában Muss Bretford, Sarolta özvegy mexikói császárné angol oh tatója, egy sovány, szigorúan nyakig zárt ruhás horgy, aki ovitokért viselt, mint egy porosz miniszter. — “Egész nap mozdulatlanul ál»ít a Miiramare erkélyén ahonnan o.y csodálatos kilátás nyílik a tengerre: a dezsönét egymagában •Äü-itotue ei, s ezúttal, egy esztendő óta először, nie»m izdeitette meg sem ve.em, sem Maurice üet Maert-tei a csepp Veuve Cüquu-L, amelyet fölszoigá.tak a poulardhoz. Dezsöné »után ismét az erkélyre ment, s bar latszouag a tengert figyelte, úgy láttam, önmagába zárkózott, ama sötét fé-.yeket les».e, mint ocsászári Felségének, níLUsaiiuk, Mexikó császárának, na.ala óta szüntelenül”. _t±iss Bretíörd»finom homokkai »beporozta a napúé-oldal, aztán íoiaiit, íéikevoiua a függönyöket; az ablakból a csa-ibzárnét látta, ahogy egyedül áh a fehér erkély mekv éívjéne; s hófehér arccal, merev szemükkel, magasra tornyozott hajában ezer fehér szállal, a ten»gierek szétterülő alkonyaiba tekint. A Miss átsietett a nagy xogadóitermen és Sarolta császárné leié tartott. Feher kendőt vitt magával, puha és meleg indiait és mint egiy serény árny, rátemette Sarolta vállaira. A császárné megborzongott, hátratekintett. Mindig igy nézett, nagyon mélyen, kutatva, de régen még deriü volt benne, kedvesség, most csak valami kifejezhetetlen és megfejthetet len sötétség, minit az éjszakában, mely olyan, mint a nappal és mégse lehet megtapintani sejtelmes anyagát. Saro.ta . nem mozdult, tekintete Miss Bretfordban kó»válygott tovább is, aki leült a nagy fonott székibe, elővette Shelley verseit és mivel a tenger végtelen tükréről különös alkonyati világosság úszott még a levegőben, olvasni próbált. De nem tudott olvasni. Egy régi nyári napra gondolt, mikor Sarolta nem ismerte még a démont, az őrületet és nem ismerte az apokalipszis fúriát sem, az uralkodniivágyást. A laekeni kert tele volt a fákon áthulló napfény vidám foltjaival, a kis Sarolta fehér uszkárral kergette a fényes foltokat. Kiipirultan szaladt Miss Bretfordhoz, aki fiatal volt még akikor, az ölébe vetette magát és nyugtalanító szemmel nézett fel rá. — Robin nem alkar engedelmeskedni, Mis® Sheila, pa r a szólta fénylő tekintettel. Azt akarom, hogy mindenki nekem engedelmeskedjéik. Robin is a kertész lánya is, mindenki Lae<ke.i-ben. »Miss Bretíörd ínegsiimogaLa a siürü fekete fürtöket: — A nagyravágyás királyi erény, — felelte szórakozottan. Most is erre kebett gondolnia: a nagyravágyás királyi ereny. Boor Charlotte! Miss Bretíörd végigkísérte Sarolta életét a belga királyi kastélyból Mexikóiba, onnét Párizsba, ill. Napóleonhoz, onnan a pápához és Rómából egy kísér te des éjszakán ide Miramare-ba, — tudta jól, mennyire megszenvedett a nagyra vágyásért! Császárné akart lenni. Mexikó csá»szárnéja: Miss Bretford ott volt Miramare-baiii, amikor a mexikói követség fölajánlotta a szép, szelíd Miksa főhercegnek »a mexikói trónt: Látta a téveteg fényt Miksa szemében, lát»ta a félelmet és a kétséget: Mexikó! Milyen messze van Miramare-tól, a bécsi kastélytóll, a főherceg szelid kedvteléseitől. De látta Sarolta felvillanó tekintetét, ahogy megszorította Miksa fehér, puha kezét és szinte kapzsin vágta oda, úgy, ahogy hosszú, türelmetlen várakozás után felszakadt belőle: “megyünk!” A mexikói trón! Mim»ha bíbor csigák szint játszó házán, gyémántból aranyiból, türkizből »épült volna és nem tűzhányókon, ingó-remgő talajon. »Miss Bretford ott volt az első nehézségeknél is, a kiábrándult mexikói napokban, amikor a tüzes, vörös pusztatásgokból meg indult a nép egy alacsony, makacs, nagyravágyó indián-ivadék, Juarez után és »Miksa csüggedten vissza akart térni a Miramare-ba, könyvei közé. Akkor is Sarolta volt az eióiselbb, akkor is ő tartotta vissza Miksát: “Akiinek Isten a»zt rendelte, hogy uralkodjék, annak nem szabad meghátrálni. »Miss Bretfordot pedig, akij’ az izgatott nap után egy Blake-verset olvasott fel Saroltának, nyugtalanul szakította félbe: — Nem leszek koldus császárné. Nem fogok koldulni járni egyik udvartól a másikig. Sissy nem fog nevetni rajtam, hogy legyőzött. Összehúzta ágya körül a sűrű tül»l moszkitó-hálót, intett és Miss Bretford kisuha»n»t a hálószobából. Sissy nem fog nevetni rajta. Sissy, Erzsébet, az osiztrá»ko»k császárnéja, nem fog nevetni a koldus Saroltán», a mexikói ex-császárnén, aki M-ira»mareban a baromfi-udvar fölött uralkodott. Sarolta gyűlölte Erzsébetet és gyűlölte Eugenie-t, a franciák császárnéját. Megmutatja nekik, hogy ő is van annyi, mint ők. Ő is uralkodik. És nem hagyja ott a helyét, császárné marad akkor is, ha kirobban az a vulkán, melyen a császári trón áll és a láva elönti birodalmukat. Nem tudott elaludni. Amikor csak a forró mexikói éjszaka millió bogara csattogott odakint a súlyosan lélegző erdőkben, felkelt és átsuhant Miksához. A császár is ébren volt, a térkép fölé hajolt, melyen reménytelenül hevert a meghóditbatatlan Mexikó. Sarolta melléje állt, arcát Miksa arcához nyomta és önzőn, akaratoisan, dacosan suttogta: — Mégis a miénk lesz, Max. Ne félj, a miénk lesz. És a láva lassan áradt szét, a föld rengett az inkák bíbor trónja alatt. III. Napoleon, a sehonnai fattyú, hazarendelte csapatait, kik a tróntól távolitartották Juarez híveit, Mexikót Sarolta és Miksa egyedül maradt, s a messzibe merült múltból nem maradt mellettük más, csak Basch doktor, a háziorvos é‘s Miss Bretford. Ekkor kezdte Sarolta diktálni a leveleket. Gőgösen ostromolta Rí. Napóleont és amikor választ se kapott, felkerekedett és ugyanazon az utón, melyen Gortez meghódította az inkák birodalmát, megindult Európáiba, segítséget koldulni. Ahogy a Miramare erkélyéről ezen az alfconyaton a tengert nézte, úgy lebegett előtte Miksa arca, mint akkor, a búcsúnál. Szelíden, szomorúan téhetetlenül. Most vezekel amiért térdrehullott III. Napoleon és Eugenie előtt és úgy könyörgött segítséget. Most vezekel azért, hogy Erzsébettől fcönyörgött pártfogást, ő, az esztelen, ki nem tudta, hogy a Monarchiában is futótűz rohan át. Most vezekel azért, hogy végső oltalmai a pápához sietett és a »földi hatalmak után megalázkodott az égi hatalmaik helytartója előtt. Miss Bretford kísérte el a pápai audienciára is, mellette volt, amikor egiy sötét láng felégette ezt a büszke, nagyravágyó lelket. Elkísérte a zárthintóban a Santa Triuita apácáinak klíastromába. A hintóbán, a fekete csipkefátyollal övezett arcon csak végtelen ürességet látott. Amikor a bintó megállt a klastrom előtt, Sarolta megragadta a csuklóit és halkan, kiszámított lassúsággal »szótagolta Miss Bretford arcába: — A pápa meg ákart mér-Repüljön vissza Magyarországba ezen az Őszön és télen Kezdje utazását bármelyik napon az Air Canadával! Nagyon kényelmes. Ezen a télen indul meg Nyugat- Kanadából az Air Canada uj Western Arrow közlekedése Londonba, megáilásnélküli jet-gépekkel! Londoniban kap összeköttetést hamarosan Magyarországba. Vagy vegye az egyedüli, naponkint közlekedő Europe 870 gépet Frankfurtba ... ahonnan kitűnő összeköttetést kaphat Magyarországba. Pénzt takaríthat meg! Ezen a télen az Air Canada folytatja nagyon-nagyon olcsó 14-21 napos kirándulásra szóló nyári árszabását. Beszélje meg utazási ügynökével, aki szakértő körutazásában. Ha igénybe veszi az Air Canada kényelmes “Fly Now — Pay Later” tervét, csak 10%-ot kell lefizetnie és 24 hónapi részletben törlesztheti. Vásárolhat Európában lakó rokonai részére is repülőjegyet, hogy Kanadába látogassanak. Beszélje meg utazási ügynökével a részleteket, vagy hívja fel az Air Canada irodát. giezni. Napoleon is meg akart mérgezni. Láttam kezében a méregpoharat. Mindenki meg akar mérgezni, Sheila. Nem borzasztó ez? — De nem hagyom magam — és hosszú velőtrázóan felkacagott, bele Miss Bretford arcába, — én fogok győzni! A kíastroimiba már be se léphetett mert facsarta a kacagás, szeme kidülledt, fogait csattogtatta, mint a hideglelős, de Miss Bretford tudta, hogy halálos hideglelés ez és intett a kocsisnak. Továbbrobogtak, orvost keresett és az első csöndes nap után különivonatan» feljöttek Miramare-ba, a régi kastélyba, ahol Miksára e»mlékeiztetett minden és ahol Sarolta sohatöbbé ki nem ejtette ajkán a császár nevét. .. . Hüvösödött. Mliss Bretford szelíden átkarolta Saroltát, megindultak az ebédlőbe. A nagy kristály-csillár szivárványosan ragyogott fölöttük. A- inikor a pezsgőt betöltötték, Sa rolta egykedvű arca megrándult, felkacagott, iszonyodva, halálos mulatsággal meredt a gyöngyöző pezsgőspohárra és mohón Miss Bretfordra és Maiiké det Máért-ra nézett: — Igyanak belőle, Brettie. Meg akarnak méiigez»nd. Maguk is meg akarnak mérgezni, értik? Tudok mindent. Ma megmondta valaki. Felugrott, átrohant a termeken, csapódtak »utána az ajtóik, aztán halálos csend lett. Miss Bretford és det Máért remegve állt az asztal mellett; csönd van, de fönt S'arolta rémeket lát, a mexikói árnyakat és fülét betapasztva, ívijjongó nevetéssel a sortüzet hallja egy re, mely Queretaróban kioltotta Miksa életét és elsöpörte a császári trónust. Aztán det i Máért az irószobába ment, tollat keresett és levelet irt Bruxelles-he :• “Sarolta Ocsászári Felségálilapota ma ismét rosszabbodott. Újra gyötrik rémképzetei. Azt javasolnám, mérlegelje Felséged azt a lehetőséget, hogy Őfelségét haz»asz»állitsuk Belgiumba, ahol a gyermekkor levegője talán elűzi rémképeit és egy nemes lelket visszaad a világnak, melynek fényét és hatalmát oly olthatatlanul, jgyötrötten szomjuhozza ...” Az augusztusi nap után rövid idővel Saroltáért »küldöttek jöttek Belgiumból, az udvartartás egy előkelő tagja és °gy párizsi idegorvos. Azt mondták, Mexikóba viszik, Miksa él és a trón» ép; Sarolta büszkén szállt a szalonkocsiba, de nem Mexikóba vitték, »hanem haza, a bouehaut-i kastélyba, hol hatvan évig kapdosott még ama ifények után, melyeik ©’-borult szemei élőt úgy rebbentek ideoda csalógatón és hivosiatón, mint a láp tüze. 2 Repüljön haza a télen Air Canadá-val. Hozzátartozóit tegye boldoggá. Uj leszállított 14-21 napos kirándulás oda-vissza árszabása. VANCOUVER — BUDAPEST $678 WINNIPEG — BUDAPEST $564 TORONTO — BUDAPEST $484 MONTREAL — BUDAPEST $438 • • • KANADA BW« II uhuim ....■ LONDON-------------------------------------------------------MAGYARORSZÁG FRANKFURT A legjobb kiszolgálást kapja az AIR CANADA (S) gépein
