Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-07-05 / 53. szám
4 Winnipeg, Man. 1966. julius 5. A KÖLTÖ, MINT TÖRTÉNÉSZ. Csak a (beavatottak tudják, bogy a nagy német költő, a “Sturm und Drang” öröfc-äfju poétája, Friedrich Schiller, tulajdoniképpen történész; volt. A költő — 'Schiller azonban mindig ott állt a történész — Schlier mellett, ,s bizony a nagy darabok történelmi igazsága nem tartott mindig lépést a nyelv formai és* tartalmi szépségével (Mária Stuart, Dom Carlos). Ennek ellenére nagy örömmel olvastuk Schiller történelmi munkáinak első három köte tét. I: II. Flülöp spanyol király és a holland szabadságharc; II: A harmincéves háború története; III: kisebb történeOlmi értekezések, többek között egyetemi tanszéfcmegnyitó előadása (“Mit jelent éia miért tanulunk világtörténelmet? ). Mindazok számára ajánljuk e könyvet, akik a történelemben' nem csupán az oknyomozás szákmáját, hanem a költői megérzést is keresik. (Friedrich Schiller: Historische Schriften I., II., III., dfcv. — Gesamtausgabe 13, 14, 15.). A német dtv-kiadó légy uj, igen érdekes kezdeményezésibe fogott: több köteten keresztül dolgozzák fel a huszadik századi történelmet. Sokat szenvedett hazánk fiai számára biztosan különösen 'érdekes e sorozat. Eleddig két kötet jelent meg, mind a kettő Németországgal foglalkozik. Helmut Herber a két világháború közötti weimari köztársasággal és Thilo Vogelsang a második világháború utáni kettészakított Németországgal foglalko zik. A weimari köztárísaiság a Versaililes-i béke kétségbeejtő Örökségével “indult” el: szétszakított ország, könyörtelenül diktált béke, állás- és kenyér nélküli katonák; éhség és munkanélküliség nehezítette meg az ország életét. Az 1918-tól 1933-ig terjedő kortsizak is,ok (mindenben járult hozzá a következő évtizedek embertelen pusztulásához. A németeknek sikerült az első után, a második világháborút is elveszteni. Az országot megint több részre szakították, s a problémák élűiről kezdődtek. Vogelsang könyve 1945-el (Potsdam-i konferencia) kezdődik éis az 1958-as berlini problémával végződik. (Helmut Heiber: Die Republik von Weimar; Thilo Vogelsang: Das geteilte Deutschland — dtv.Weltgeschichte de® 20. Jahrhunderts, Band 3 und 11). • A német történelmet, s (egyben Europa sorsdöntő tényezőjét, egy újkori költővel, aki ha nem is éppen Schillerként, de örömmel foglalkozik a történielemmel, szeretnénk kiegészíteni. Ezúttal Henrich Boll kis no v elláskötetéről van szó. Böll hegyes tollal támadja meg korunk furcsaságait és visszásságait. Sokak pesszimizmusával ellentétben s a kultúrharc terén, a humor és az igaz humanista embers izeretetével fog fegyverré kovácsolt tollához. “Nemcsak karácsonyra” a neve legújabb novellás-kötetének. A nagy európai pusztulások utáni idők közvetlen közelében a német — és neon csupán’ a német — polgár visszaesett a maga “kispolgári” szokásaiba. Az apró emberi hibákat semmi özönvíz sem tudja le mosni (Heirich Böli: Nicht nur zur Weihnachtzeit, dtv., München,.) VASS FERENC Bi. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 KANADÁBAN ELŐSZÖR: Az első fehér ember a Niagaránál Irta: John F. Hayes (Canadian Scene) — 1677- 78 telén Sieur de la Salle, a hires felfedező arra készült, hogy ismét elindul és ezúttal a Mississippi folyón hajózik le. Vele volt két régi, megbízható kenyerete pajtása. Az egyik Tonty, a “szárnysegédje” és Hennepin atya, a Recollet Rend sok kemény küzdelmen átment tagja. 1678 telén Hennepin atya lett az első fehér ember, aki valaha is meglátta a Niagara vízesést. Az ő leírásából halott először a világ a vízesés csodálatos szépségűről. A könyv nem elégedett meg csak a leírással, hanem Hennepin rajza alapján metszetet is közölt a csodálatos1 szépségű víztömegről. Éhből a metszetből világosan 'kitűnik, hogy a Niagara azóta nagy változáson ment keresztül. A metszet szerint még falszerü szikla választotta el a Horseshoe Falls két részét. Ez azóta eltűnt. A hatalmas' sziklát lemorzsolták az évek, lekoptatta a tenger mennyiségű viz. A régi rajzból kitűnik az is, hogy a Niagara folyó is megváltoztatta medrét. Hennepin atya önmagát is lerajzolta. A kép ferences csuhában, hegyes bocskorban ábrázolja. Hennepin atya — szinte történelmi jelentőségű flelifiedezése után — La Salle társaságában uj kalandokra indult. Leereszkedett az Illinois River-en és jól körülnézett a Mississippi felső folyásánál. A Sioux indiá“ELKESEREDETT EMBER” az AKIT AZ IDEGESSÉG GYÖTÖR Legtöbb esetben lehangolt, ijedtség fogja el, szinte gyáva, alig bír dolgozni, hánykolódik az ágyban. A nagy kimerültség zavarja az étvágyat és a székletet, legyengülés uralkodik, amellett szédülés és fejfájás is gyakori. Az ilyen embert minden és mindenki bánt, mert összeférhetetlen még a családjával is. SATURNIN AZ IDEG-ITAL gyorsan hat és elősegíti a fent említett tünetek rendbehozását, amint bizonyítják a számtalan beérkező háialevelek. Különösen ajánlatos használni az ÉLETVÁLTOZÁiSI ÉVEKBEN. Ha Ön is érzi szükségét, RENDELJE MEG MÉG MA. Használjon el egy készlettel. Üvegje $2.00, egy készlet, 5 üveg, $8.00. VÖRÖS KERESZT PATIKA, — 11824 K Buckeye Rd. Cleveland 20,0. nők fogságba ejtették, táborhelyükre vitték, ahonnan csak kerek 8 hónap múlva sikerült kiszabadítani. 1682-ben az atya visszatért Quebecbe. Onnan tovább ment Európába. Hollandiában telepedett meg és hozzáfogott úti kalandjairól szóló (krónikái megírásához, La Salle halála után a jámbor atyának 'kissé fejébe szállt a dicsőség és gyakran nagyon is eltúlzott felfedezéseire való hivatkozással fantasztikus követeléseikkel állt elő. Ettől függetlenül, nevére nem esett árnyék. Mindenkor, midenki tudni fogja róla, hogy ő volt az első fehér, aki meglátta a Niagarát, ő volt az első, aki hiteles leírást adott róla. Ma már szinte közhely, hogy a Niagara a világ egyik legismertebb és legkedveltebb turista központja. Minden esztendő - ben tízezrével áramlanak oda az emberek, hogy fen'ségies szép ségét megtekintsék. Mlint tudjuk, a kanadai parton gyönyörű park várja a látogatót. Régi erdőik, öreg épületek sorakoznak, s kanadai viszonylatban bizony történelmi légkört árasztanák. Ott van a közelben az 1775 és 1787 között épített Navy Hall, ahol Simcoe kormányzó megtartotta az első felső-kanadai országgyűlést. Niagara — on the Lafee-en van az ország legrégibb “drug store”-ja. (Persze egész könyvet lehetne Írni erről a csodálatos környékről, amelyet remélhetőleg olvasóink javarészének már volt alkalma megtekinteni. HÁROM [DIJÁT nyertek a magyar négyes-fogatok Hamburgban, a hagyományos hajtóderhin. Kádár László, a gyöngyösi állami gazdaság fogatával a második helyre került. VIDÁM ÍRÁSOK MIKSZÁTH KÁLMÁN mint máskor. Fürkészve vizsgálta a Károly arcát, a kis Rózáét, de semmi ominózus jel. — Régen föl vagy már? — kérdé feleségét, odaadva a piskótát. — Éppen most öltöztem csak fel — felelte az szívélyesen, — éreztem, hogy jössz. Hogy telt el Pesten a napod? — Köszönöm, jól. És hogy érzed most magadat? — Köszönöm, jól. Elég erős vagyok, hogy egy kicsit friss levegőre menjek. — Isten ments — ravaszfcodott Jókai, átértvén a hely-, zetet, hogy az asszony még nem tud semmit, mert még nem volt künn az udvaron. — Voltam Torrnay bácsinál, receptet adott, és az,t üzente, maradj, ma, lelkem, a szobában. Szigorúan rám parancsolt. — Hát engedelmeskedj neki, ha rád parancsolt, én azonban alig várom, hogy kimenjek. Kapóra lépett be Verona jelenteni, hogy az uzsonna készen van a malomkő-asztalon. Károly ur karját nyújtotta sógornőjének, hogy kivezesse, a gondos Rozika pedig ezalatt meleg plédkendőt kanyaritott a (nagymama vállaira. Ott künn egyébiránt egy csöppet se volt Ms az idő. Az alkonyodé map sugarai nem tűztek, nem sütöttek, inkább csak enyelegteik, mintha az égből láthatatlanul aláereszfcedő, melegített pókháló-szálak volnának. Egy csöpp szél se fújt, mozdulatlan volt a természet, mint egy festmény. A fák körös-körül, azok a fák, “melyek Jókait imi tanították”,. susogás, zugáis nélkül várták az esti harmatot. A kávé ízlett a betegnek. (De hiszen, pompás teje van a mi Szegfűnknek!) Jókai a pesti élményeivel mulattatta a társaságot, Károly ur Szigeti Józsival; találkozott a várolsiban, együtt iß’ jöttéik fel a hegyre most délután, útközben annyi színházi pletykát szedett össze tőle, hogy a sógorasszony még iá nélküliözlhetetlen Kovácsné után sem kívánkozott, aki ma búcsúra ment el Föcsmegyerre. Éppen javában beszélgettek, amint kutyaugatás hallatszott a kapu felől, és utána könnyed léptek közeledtek. — Valaki jön — szólt Róza asszony, igazítva valamelyest a toalettjén. Tip, top, tip, top. A kis Róza felugrott, hogy kijjebb menjen, ahonnan látná lehet az érkezőt. Lába a földbe gyökere— 70 — zett, s arcán a rémület kifejezése jelent meg, mintha kísérteiét látna. — Ki az? — kérdezte Jókai nyugtalanul. — Frakádá — hebegte a kis Róza. Tényleg Flrákádi jött a fasoron, ünneplőbe öltözve, perlmutter-gonibos kék vizitkében, százrét szoknyáiban, kackiásan ringatva a csípőit. Jókaimé izgatottan forditá fejét a bejárat felé, s önkéntelenül hátrahőkölt nagy karostezékében. Testestül-lelkestül előtte állt FYakádi, egy gyöngytyükot tartva a hóna alatt. — No, mi az? — flortyant föl idegesen, a környezetéhez intézve szavait. — Mit akar itt ez az asszony? — Bocsánatot kérek a tekintetes asszonytól — szólalt meg most Fraikádi tiszteletteljes hangon —, azért, ami történt és ... Jókainé vilJámhirtelen közbevágott: — Hát mi az, mi történt? Miféle tyuk az? Mit akar azzal a tyúkkal? Mohón és fürkészőn száguldottá be tekintete az egétez. udvart, és jó szerencse, hogy a száraz venyige rakások között meglátta a három gyöngytyuhját vígan kapar,ni a szemét közt. A gazda is nyomon, követte a neje tekintetét, de alig akart hinni a szemeinek, hogy ott három tyuk van. — Azt hittem — mondta Jókainé kissé csillapodva —, hogy az én tyúkomat viszi már ez a kétlábú róka, de látom, hogy megvannak az enyéim. Adtatok nekik enni? És maga még mindig itt áll? Mit ákar? Hogy mer a portámon mutatkozni? Frakádi az. oistoba, érteni kezdi, hogy valami közbejött, nagy általánosságban felelt. •— Ezt a tyúkot hoztam el, kérem alássan. — Hozta? Hát minek hozta? Ki mondta, hogy hozza? ,Mit akar vele? Nem veszek tyúkot. De ha vennék, se a magáét venném meg. Tudom úgy is, hogy lopott tyuk. Felszökött a vér a Kata asszony arcába, fejét fölemelte fcevéiyen, az orreimpái idegesen kezdtek mozogni, de egy tekintet a költő szelíd, kérő arcára, erőt vett magán,, alázatosam felelte: — Ajándékba hoztam a tekintetes asszonynak, ne tessék azt mondani, hogy loptam. — Azt mondom, ami nékem tetszik. És kell is nekem a miaga ajándéka! Nem akarok magával semmi közösséget, érti-e? Micsoda szemtelenség, hogy azok után még ajándékot. — 71 — Apák napja — minden nap mozgalom NEW YORK. — Az amerikai ipari és üzleti világ kapitányai és generálisai elhatározták, hogy ezentúl minden, nap Apák Napja legyen. A férfiak illatozzanak, mit a nőik. Télen és nyáron New Yorktól, Hollywoodig miniden valamirevaló városban gyártanak és forgalomba hoznak férfi parfümöket és kölnivizeket. E pillanatban 156 vállalat munkálkodik az Apák Napja állandóisitásán,. Az üzleti érdekeltség nem egyöntetűen optimista; attól tartanak, hogy egyik-másik márka elárusítóinak hamarább, mint gondolnák, uj állás után kell nézniük. Nem fogják megismerni a siker édes illatát. A választék óriási. A miuit heti legfrissebb számlálás adatai szerint, van 266 férfi-kölnivíz a piacon. Van, 166 after-shave krém, 108 szappan, kizárólag férfiak (apák, stb.) használatára. 10 féle hair spray, 8 fürdő-olaj, 2 bubble bath. (Óh, mért oly kevés?) A kölnivíz illatok száma 303. Faillat, citromszag, stb. Megbízható becslések szerint, jelenti a Beauty Fashion szaklap, ma a kozmetikai áruk piacán 20 százalékkal van, a férfinem képviselve. Körülbelül 400 millió dollár bevételt vár az ipar ebben az évben a férfiaktól, részben, a nőktől, akik férfiúik részére végzik a bevásárlásokat. Feltűnő magyar-mari gondolkozások (Folytatás a 3. oldalról.) ban azt is mérlegeli, hogy ny elvész kísérője, az eddig általa említett mari-magyar szóegyezéiseket a legtöbb esetben véletlen egyezésnek mondja, s véletlennek tartja azt is, hogy a gabonatermelés legfontosabb műveleteit (vet-, arat-) és eszközeit (eke, sarló) jelölő szavak megfelelői együtt a magyaron kívül csak az egykori Magna Hungária területén élő mari nép nyelvében találhatók. Észrevette ugyan a segédiigék s más fontos szerkezeti elemek nagyarányú egyezését is, de ezekről egyelőre hallgat, s elhatározza, hogy Mkivánfcozó következtetéseit a magyar nyelv teljes elsajátítása utáni időre halasztja. A mari kutató és kísérője csupán a magyar-mari vonatkozások érzékeltetésének megkönnyítésére szolgáló képzeletbeli szereplők, a zenei és egyéb felsorolt egyezések azonban tények, amelyikből a szerző sem óhajt következtetéseket levonni, hanem ezt a magyar olvasókra bízza. Péter Sándor. ! A férfi kozmetikai üzleti forgalmat méltán nevezhetjük úri üzletnek; a szót majdnem készen kaptuk, hiszen már régóta vannak uridivat üzletek» Az jellemzi az úri üzletet, hogy nincs five and ten cent portéka, az árucímkék ezt mutatják: $4.00 és feljebb. A négy dolláros ajándék olcsó, angolul cheap, ami egyet jelent é-s mégsem egyet. Drága portékát díszes külső illet meg: a Caesar kölnivizet (8 uncia 9 dollár) bőrbevonatu üvegben árusítják, a Gravel borotválkozás utáni krém üvegében kavicsok úszkálnak (mint ahogy virágok, gyümölcsök és hölgyek úszkálnak némely átlátszó öngyújtó benzinfürdőjében). Aki a férfias elnevezéseket kedveli, válogathat Fürdőkádpálinka, Izzadság, 007, World Serieisi, Major League illatok közti A kozmetika ipar szászólöi azt hirdetik, hogy az utóbbi években szinte észrevétlenül megváltóztt a férfiak reakciója az illatra. Ma már nem nőies, nem restelnivaló az illatos meg jelenés társaságban, a nyilvánosság előtt. Cisak félreértésre ad okot olykor. Például megeshet, hogy az autóbuszban egy férfi, az újságja sport-, vagy funny-rovatába mélyedve, szemtelenül odasimul a mellette ülő illatos utashoz, aztán az újságjából fel- és félretekintve rádöbben, hogy az a szomszéd nem nő, hanem — szintén férfi. Ne várja felhivásunkatküldje be előfizetését honfitárs mielőbb! AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! I GYAKORLOTT festőt keresünk állandó munkáira $2.60 órabér. Érdeklődők hívják Winnipegen az Oswald Decorating Co.-t. Telefon 888-1105, vagy 48ft-6341. 52-4 66 ÉVES magányos városi ember keresek egy Idősebb asszonyt, aki füznei nekem, 50 dollár hiavi fizetés, halálom után örökölni fog. Levelet “Jámbor asszony” jeligére kérem. 62-3 ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg Sy2% melléklendő. MEGRENDELŐ -IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság ..................................... $ ......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ....................... $........ Sajtó Alap ............................................................. $.......... összesen $...... Név: .......................................................................................... Város és tartomány:........................................................... CUm (Utca, ház-szám, vagy Box): .................................. Címváltozásnál Írja meg a régi elmét is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. KÖNYVEKRŐL írja: Dr. Stiesnitz Péter. HENNEPIN ATYA volt az első európai, aki meglátta és a világ számára leírta, isme.tette a Niagara vízesést. 1768-ban járt azon a vidéken. (Fred Finley rajza.) * * * * * sjs * * * MAGYARORSZAGI LÁTOGATÁS, HOZZÁTARTOZÓK LÁTOGATÓBA, vagy VÉGLEG VALÓ KIHOZATALA. Jegyek részletfizetésre, hivatalos árban. CSOMAGKÜLDÉS: Magyarországra (IKKA), Csehszlovákiába, Jugoszláviába. Fordítások, magyar válóperek, örökösödési ügyek. Díjtalan, szakszeri! levélbeli tanácsadás. COLUMBUS TRAVEL Toronto 2B, Ont. Jeligés levelet HH kiadó továbbit Árban Eredményben Kicsi! NAGY