Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-10-07 / 76. szám

Winnipeg, Man. 1966. október 7. Újból megjeleni Pohárnok ÁBC-s könyve: Séta Betüországban A Kossuth Kiadó évekkel ez­előtt az ifjúsági tankönyvek e­­gész sorát jelenttette meg, ezzel nagy segítséget nyújtva a ma­gyar ifjúság nevelésiével foglal­kozóknak az emigrációban. Ezek a kitűnő könyvek idő­közben elfogytak és azokat a­­nyagi nehézségek miatt nem jelentették meg újra. Különös nehézséget jelentett, hogy a kiváló pedagógus, Po­hárnok által megírt ÁBÉCÉ S- könyv is régóta kifogyott, mely pedig úgy a szülőknek, mint a pedagógusoknak nagy segítsé­get nyújtott a gyermekek irás­­olvasás tanításánál. Most az ÁRPÁD Könykiadó (1425 Grace Ave. Lakewood, IZSÁK J. ELEMÉR Q.C. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Iroda 100 Adelaide St., W. Suit 606 TORONTO, ONT. EMpire 4-1920 Lakás telefon: HU 8-3622 YASS FERENC B.A. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2]B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 Ohio, 44107, USA.) vállalkozott arra, hogy ezt a hiányt pótolja és az évek óta nem kapható, Pohárnok: Séta Betüországban s. ábécés könyvet, eredeti szö­veggel és sok ábrával, egyszínű nyomásban újra megjelenteti. A mű már nyomdában van és a közeljövőben már kapható is lesz. Kiadó kéri az ábécés könyv iránt érdeklődőket, hogy már most jegyezzék elő igényűiket, hogy a könyvet megjelenése vi­tán azonnal szét lehessen kül­deni. Kellő számú érdeklődő 'e­­setén az Árpád Könyvkiadó vál­lalkozik arra is, hogy korábban ugyancsak a Kossuth Kiadó e­­migrációs kiadásában megje­lent és -teljesen kifogyott Olva­sókönyvet és a Magyar Törté­nelemkönyvet újra megjelen­tesse. — DIÓSZEGHY TIBOR: SIRATÓ Mig Vagy sokan tudják talán, s mind kevesebben, hogy voltál; vízválasztók a koszorúk a múltba vezető útnál. Mi név, mi tett, mi áldozat, ha bérükké lesz az élet, tömeg-sir kürt rövid szava, mely jár minden hős vitéznek. Poroddal jporrá lesz a dac, forró szív s a kemény homlok, úgy dől magába várad is, mint a föld sírodra omlott. Vigaszt mi nyújthat, nem tudom, talán, hogy örök a lélek, mely baljós órán felkisért, hol omlanak a végek! ... 1956-os Magyar Szabadságharc történelmi jelentősége Rummage kiárusítás A Winnipeg! Zeta Tan Alpha Fraternity október 8.-án, szom­baton délelőtt 10-től 12-ig Rummage Sale-t rendlez az Ar­my, Navy and Air Force Vete­ran Bldg.-toen, 2919 Young St. alatt. * * * A St. Mary’s Council of C.W.L. (Catholic Women’s League) rendezéséiben Rum­mage Sale lesz pfctóber 14.-én, délután 1 órától este 9-ig a St. Mary’s Parish Hall­ban, 220 Hargrave St. alatt. FONTOS KÖZLEMÉNY! Ismét rendelhető építőanyag az IKKÁ-nál cégünkön keresztül; INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 Bloor St. W., Toronto 4, Ont., Canada — Telefon: 537-3131. (Folytatás a 3. oldalról.) Gloire népe minden további lát­szólagos siker ellenére, a szelle­mi és erkölcsi dekadencia mo­csarába süllyedjen. — Anglia VIII. Henrik idejében lett az európai szellem, hivatástudat és közösség árulója. Sikerült is neki egy világbirodalmat fel­építeni, ami saját bűnei követ­keztében most a szemünk lát­tára hull szét. — A porosz ka­tona király, Nagy Frigyes nád­pálcájával a német schulmeis­­terek két évszázadon keresztül verték bele a német fiatalság­ba a német nép felsőbbrendű­ségének a tudatát, a pánger­­mán szellemiséget. Eredmény? Három, katonailag félelmetes birodalom és azok robbanás­szerű szétesése. — A Habsbur­gok a “Divide et Impera” elve alapján 4 évszázadon keresztül minden esküjüket megszegték, amit a Szent Koronával a fe­jükön a magyar alkotmányra tettek. Hogy hova vezetett hit­­szegésük, azt mindenki tudja. •Közben Keleten és Nyugaton két gigantikus világhatalmit nőtt fel: az Orosz Birodalom és az Amerikai Egyesült Álla­mok. Az Orosz Birodalom felemel­kedését és kiteljesedését Nagy EGY SZEM RÓZSASZÍNŰ CUKORKÁT RÁGJON EL este lefekvéskor. Zamatos ize, friss, kellemes, tiszta érzést keilt szájában és ez a kis cukorba egész ÉJ­JEL DOLGOZNI FOG, ameddig ön alszik, a gyom­ron, beleken keresztül, és reggel a lerakódott salaik­tól, tisztábalanságoktól, minden csikarás nélkül meg­szabadni, újjá szülöttneik fogja érezni magát. Ért­vágya, gyomormüködése kielégítőbb lesz, a kelle­metlen bűzös szájiz elillan, sima és a teljes kiürü­lés tiszta vért is biztosit, amely már magában is egészséget jelent. Ezt az egész világon ismert rózsa­színű cukorkát úgy bivják, hogy: PURGARET Tartsa állandóan házában, úgy tekintse, mint egy jó, hűséges barátot. — Rendelje meg még ma, az egész család használhatja. — NAGY CSALÁDI DOBOZ $1.— 6 doboz ára $5.50. Vörös Kereszt Patika, 11824 S. Buckeye Rd., Cleveland 20, 0. Péter cár politikai végrendele­tében hátrahagyott pánszláv eszme diadalának köszönheti. Lényegtelen, hogy a pánszláv eszmének sem a iszüilőatyja, Nagy Péter, sem gyakorlati megvalósítója, Sztálin, nem volt szláv. A lényeg az, hogy Amerika céltudatos támogatá­sa, ellenére — amint azt később látni fogjuk — a pánszláviz­mus Európa lelki, szellemi ,meg­­hasonlása és szétesése nélkül sohasem arathatott volna dia­dalt. A Szovjet urai kezében azonban nemcsak a pánszláviz­mus élesrefent kardja csillog, hanem egy másik fegyver is — amire az van írva: “Viliág pro­letárjai egyesüljetek!” — s igy a pánszlávizmus már nemcsak Európát, a marxizmus szülő­anyját, hanem az egész világot is fenyegeti. Amerika hirtelen felemelke­dését és élrejutását szintén egy politikai végrendeletnek kö­szönheti. Ki ismeri Homer Lea amerikai származású kínai tá­bornokot? Senki. Pedig ez az ember fektette le Amerika XX. századi külpolitikájának az i­­rányelveit. Az 1904-ben megje­lent “The hours of the Slavs” c. munkájában megírta, hogy Amerika csak úgy lehet világ­­hatalom, na Európa meggyen­gül, szétesik. Most ütött a szlá­vok ótója. Ezért a pánszláviz­mussal kell szövetségre lépnie, a Kárpátmedencének a szlávok kezére juttatásával az európai egyensúlyt fel kell bontania és Európát ketté kell törnie, a széteső British Birodalomból pedig annyit megszereznie, a­­mennyit csak tud. W. Wilson 1917-ben, az első világháborúba való belépéssel és hirhedt 14 pontjának meg­hirdetésével indította el ezt az egész világra végzetesen tragi­kus folyamatot és Roosevelt te­tőzte be 1945-ben, a Yialtai e­­gyezménnyel. Ez magyarázza meg, miért volt Masaryknák és Benesnek — ennek a két poli­tikai sarlatánnak — olyan si­kere Amerikában, miért kellett a vilá& legtökéletesebb földraj­zi, gazdasági, hadászati, kultu­rális és politikai egységének, a Kárpátmedencének szétdarabo­­lásával a szláv imperialista kis­­autant államokat életrehivni, miért kellett az amerikai tőké­vel megerősített Szovjetnek a Népszövetségben polgárjogot adni, miért kellett Amerika né­pét minden Ígéret ellenére má­sodszor is háborúba kényszeri­­ni és miért kellett Yaltában e­­gész Középeurópát, a Kárpát­­medencével együtt, a Szovjet kezére juttatni. Azóta Amerika külpolitikája csak arra irányul, hogy minden áldozat árán a Yalta-i status quo-t fenntart­sa. Amerika látszólag kapkodó, tétovázó politikája nagyon is tervszerű és céltudatos. Amerika és a Szovjet között tehát elvi érdekellentét nincs. Sőt, mindkettőnek létérdeke, hogy a világnak jelenlegi meg­osztottságát minél tovább fenn­tartsák. Törésre és leszámolás­ra csak akkor kerülhet sor, ha a Yaltában megvont határokat valamelyik átlépné. Ez pedig nemcsak Amerikára és a Szov­jetre, hanem az egész világra is borzalmas következmények­kel járna. Külön ki keli' emelni Anglia és Franciaország egyiptomi, más szóval szuezi támadását. Ez a két hitszegésem és árulá­son felépült, de ma már csak árnyék nagyhatalom, mint a múltban, úgy most is más tü­­zénél — jelen esetben a ma­gyar szabadságharc tüiaénél — akarta megsütni a maga pecse­nyéjét. De, akárhogy is nézzük, jelen esetben az akciójuk kö­zös európai érdeket is szolgált, mert a végcél Amerikának a háborúba való kényszerítésével a Szovjet felszámolása volt. Számításukba azonban hiba csúszott be. Nem számoltam vele, hogy Amerika —, az el­mondották után érthető módon — még mindig csökönyösen a a Yaltai egyezmény alapján áll és hogy az úgynevezett “csat­­ló’’ államok, Magyarország és Kelet- Németo r szág kivételével mind szlávok. (Hivatalosan a románok nem szlávok, de a va­lóságban szlávabibak a szlávok­­nál.) így ez a vállalkozás — a­­kárcsak Churchill balkán part­raszállási terve a második vi­lágháború alatt — Anglia és Franciaország gyegesége miatt csúfos kudarcba fulladt. Tehát nemcsak nem támogatták, ha­nem egyenesen siettették a ma­gyar szabadságharc elszigetelé­sét és gyors felszámolását. (Folytatjuk) A szerkesztő megjegyzése A Canadian Scene 1966 au­gusztus 5.-i keltezéssel megje­lent számában cikket közöl­tünk “Canadian Citizens, Bri­tish Subjects and Landed Im­migrants” címmel. Ezzel kap­csolatban a Bevándorláslügyi Minisztérium értesített bennün­ket, hogy azok között, Okik automatikusan állampolgársá­got kapnak, a cikk nem említet­te a kérvényezés és naturalizá­­lás nyomában áliampoJ|g|ároso­­dófcat. A cikk ebben a vonat­kozásban pongyola, valóban nem érthető tisztán. A rend kedvéért a kanadai állampol­gárok sorába kell venni mind­azokat a személyeket, akik 1947 óta, az Állampolgársági törvény alapján állampolgársá­got kértek és kaptak. Uj szakácskönyv régi receptekkel (Canadian Scene) — A Ca­nadian Home Economics As­sociation most dolgozik egy olyan szakácskönyv összeállí­tásán, amely a különféle nem­zetiségek régi receptjeit tartal­mazza majd. A Szervezet remé­li, hogy a könyv a karácsonyi könyvpiacon már kapható lesz. Lehet-e “dialogizálni” a kommunistákkal? (Folytatás a 3. oldalról.) karják belátni tévedésüket, ak­ikor még szigorúbban zárt inté­zetbe kell csukni őket.) Sajnos, ez az alternatíva a szabadnak hirdetett világ azon egyéniségeire is áll, akik osz­toznak e különös “vakságban”, is igy dialogizálni akarnak a kommunistákkal. Tételezzük föl, hogy valóban jóhiszeműen kezdeményezik a “közeledést”, de sietve kérdezzük meg tőlük: van-e tudomásuk arról, hogy a Vasfüggöny mögött is ‘“dialogi­­zálhatnak” az emberek? 'Még az újabban “demokratikusnak” kozmetikázott Kádártól sem hallunk mást, mint gúnyos for­mában ismételgetni az Evangé­lium szavait: “Aki nincs velünk — ellenünk van!” Lehet-e hát “dialogizálni” a kommunistákkal!? Lehet, ké­rem, — csak nem érdemes, mert nincs értelme. Dialógus­nak csak értelmes és becsüle­tes emberek közt van helye. — —Fr. A. — * * * Lapzártakor értesültünk ar­ról, hogy 10 rabország az E- gyesült Nemzetek Szervezeté­nél követelte az amerikai erők kivonását Dél-Koreából.. . ki és mikor fogja sürgetni már a szovjet erőik kivonását például Ma gyaror szágból! ? — Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 iBIoor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 A. C. KORNFELD, B.A., B.Comm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. dr. bíró károly SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 PáPIRFA VÁGÓK a North Western Pulp & Power Limited papirfa vá­gókat keres. Gyakorlat nem szükséges. A telep már mű­ködésben van és lesz 1966- 67-iben. Motoros-fűrész szük­séges, amikor jelentkezik munkára! Keresse fel a sze­mélyzeti irodát, North Wes­tern Pulp & Power Ltd. HINTON, Alberta. Jeljgés levelet kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI J NAGY a APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! ÉRTÉKELI MUNKÁNKAT? SZERETI LAPUNKAT? SZEREZZEN UJ ELŐFIZETŐKET! VIDÁM ÍRÁSOK nem természetének is, mert ha megfordítva vesszük - • • A tanácsbeliek nagy hahotával ugráltak fel. A főibáró közbevágott: — De hiszen mi nem határoztunk semmi ilyet. — Hallgassanak! Megfaggattuk, megkinoztuk a Schmidt­­né fiát, hát kivallotta. — Ezt vallotta ki? — Ezit. — No, akikor derék gyerek! — kiállták a szenátorok. Lett nagy örvendezés efölött. S mihelyt sikerült az asz­fizonyokat fecsílliapitaniok (igaz, hogy nehezen sikerült), rögtön elküldték a város hajdúját a kis Schmidt Miklósért, akit ott a tanács előtt ünnepélyesen megdicsért hallgatásáért a főbíró, a tanács pedig az asszonyláaadás emlékére végzést hozott, mely ekképpen van bejegyezve a protoikollumba: “Végezetett pediglen, hogy Schmidt MILMóis nevű, tizen­négy éves fiúcska, aki a város titkát férfiasán megőrizte, noha ezt tőle követelni nem lehetett, ezentúl a városi szenátus min­den ülésében jelien lehessen és szavazhasson.” Ha aztán tovább lapozzunk a kassai krónikában vagy tizenöt évvel, még sokszor találkozunk a Schmidt Miklós nevé­vel, ki a város főbírói székébe emelkedett, s élte fogytáig nagy szerepet vitt ottan. A király nemességre emelte. Egy fecske röpköd a cimerpajízsán, kék mezőben. KÉT SZEKÉR ÖREGASSZONY (Egy adoma 1843-ból.) Kékkőben történt, de régen már. A Balassák laktak ott kevély várukban, a Balassák pe­dig kemény gyerekek voltak, s igen sok kiváltságot csikartak ki maguknak. És a Balassák mégis elpusztultak, pedig ki sem mozdultaik kicsiny székvárosukból. Hanem nagy udvart tartot­tak. Maga az. öreg Balassa nem tudott egyetlenegy nyelvet sem jól, csak tátiul. Hová mozdult volna hát ki szégyenszemre? Ott élt vidáman, bár a maga módja szerint. Egy barbár fejedelem él csak úgy. Miikor ebédhez üllt, kilenc ágyúból lőttek a várfokon, mikor vacsorához, háromszor. Nagy bandériumot tartott, százhúsz, száznegyven ember­­— 162 — MIKSZÁTH KÁLMÁN bői állott. Mindenféle mesteremberei voltak, a rézöntőtől kezd­ve, egész; a gómbkötőig, s eziek mind koimmencióra fogadva. Egy amfiteátrum alakú épületet emelt a várudvaron. Ez volt a táncterem. S ebiben mindennap bál volt ebéd után. Bál, die nők nélkül. A nagyur összehívta a cselédeit, kedvelt paraszt­jait a városlkából1, s ott keringtek, ugráltak, mint a kosok, egész éjfélig, zeneszóra, egy oszlop köriül. Ő maga táncolt köztük a legnagyobb animóval. A nagyurnak ott lent, a fellegvár alatt, saját, külön szol­­gabirót, csendbiztost, pandúrokat is tartott a nemes vármegye, de eziek már, t.i. a szolgabiró és osendbiztos, nagyon is müveit emberek voltak neki, nemigen szeretett velük érintkezni, ha­nem volt egy óriási hangcsöve, azon át kiabált nekik lefelé a várfokról, ha valamely szeszélyes kívánsága vala. Lön, hogy a hires báli teremnek nagyon megromlott a talaja egy napon. A patkóis csizmasarkak szörnyen elékteiiieni­­t'ették. A nagyur elhatározta egy délelőtt, hogy behintett apró kaviccsal'. Lekiáltott hát a hangcsövón: — Hej szolgabiró, osendbiztos! Hozzanak fel még nra két nagy szekér murvát. — Murvának bivják a kavicsot azon a vidéken. A “murva” szó végigsüvitett a horizonon. A szolgabiró alulról intett a fejéivel, hogy megértette, s azután hozzálátott az oligarcha parancsiáinak teljesítéséhez. Hivatja nyomban az elöljáróságot. Ijedten összeszalad­nak a falusi primäpilusok. — Mi baj van? — Hát bizony nagy baj van. A méltóságos urnák két szekér asszonyt kell beszállítanunk ma. — Két szekér asszonyt? — hebegé elsápadtan a bíró. (Neki magának is csinos felesége volt.) — Annak meg kell lenni nyomban, mert különben ötven bot. — Hallották fcendtek? A hir gyorsan futott végig a falun, nagy rémületet keltve a férjek, s itt-ott — meglehet — az asszonyok között is. Akinek szép leánya, menyecskéje volt, dugta, ahova lehetett, pincéikbe kamrába. Sok elmenekült a szőlők alá, a borházakba. A szegény bíró végre is mit tudott csinálni ily viszonyok közt. Kivetette mint a forspontot, minden telek után egy asz­— 163 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti. rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 81/2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább> részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .............................. $ Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... $.......... Sajtó Alap ......................................... $. Összesen $....... Név: ........................................................................................... Város és tartomány: ............................................................ Cilin (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál iria meg a régi dmét Iá! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom