Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-30 / 74. szám

Winnipeg, Man. 1966. szpt. 30. Néhány kiegészítő adat az Erdélyi Bizottság közgyűléséről kiadott beszámolóhoz Tekintettel arra, hogy az Er­délyi Bizottság 1966 szeptem­ber 3.-án Clevelandiban megtar­tott közgyűlésiéről kiadott hi­vatalos beszámoló nem adott teljes képet a közgyűlés lefo­lyásáról s igy alkalmas az e­­migrációs közvélemény megté­vesztésére, kérem az alábbi ki­egészítő megjegyzések leközlé-1 : .A t 1. Az elnöki beszámoló má­sodik részéhez hozzászólva Ho­monnay Elemér helytelenítette az elnök eljárását az 1965 jú­lius havában Clevelandiban ad hoc összehívott um. választmá­nyi üléssel kapcsolatban. Erre az ülésre a Választmánynak csakis clevelandi tagjai, tehát a Választmánynak csak egy tö­redéke kapott meghívást s igy az nem hozhatott határozato­kat az egész Választmány névé bem. Az elnök mégis e ‘‘választ­mányi ülés’ “egyhangú” javas­latára az ügyrend rendelkezé­semé mellőzésével öccsét, dr. Löte Pált az Erdélyi Bizottság alelnökévé nevezte ki s meg­bízta a sajtó és kulturális ü­­igyek vezetésével. Ugyanekkor a közgyűlés által alelnökké megválasztott Erdélyi Istvánt, Dr. Vargha Lajos az E.B t.b. elnöke szerkesztésében megje­lenő “Lármafa” munkatársát, Csikménasági és Eris aláírással megjelent cikkek szerzőjét, és B. Kovács Fréda Írónőt e tiszt­ségek betöltésénél niem vette figyelembe. Még inkább helytelenítette az elnöknek azt az eljárását, hogy az elnök az Erdélyi Bizottság politikájának kialakításába az elnökség tagjait nem vonta be, az általa folyamatba tett “meg­egyezési” tárgyalásokról őköt nem tájékoztatta, az elnök ál­tal kidolgozott, “megegyzési­­tervezetet” nem tárgyalta le az elnökséggel mielőtt azt a tár­gyaló partnerekhez eljuttatta volna. így, amikor 1965 nya­rán New Yorkba utazott, hogy Teleki Bélával és Dr. Szász Zoltánnal e tárgyalásokat elin­dítsa, felkereste ugyan Erdélyi István alelnököt, de egy szóval sem említette, new yorki utjá­nak igazi célját. Ezzel az elnök már hivatalba lépése kezdetén a legteljesebb bizalmatlanságot tanúsított aleln őkével szemben. I 2. Az erdélyi szervezetekkel létrejött megegyezésihez hozzá­szólva Homonnay Elemér visz­­szautasitotta az elnöknek azt a beállítását, mintha a Magyar Felszabadító Bizottság nem kí­vánta volna az elnököt tájé­koztatni a youngstoni “Erdélyi Diéta” összehívásának hátteré­ről s az ott hozott határozatok értelmezéséről. A való tény, hogy az elnök, bár többször járt Clevelandban, nem is keres­te az alkalmat, hogy a MFB el­nökségével e tárgyban megbe­szélést folytasson. Az elnök fel­fogásával szemben hangsúlyoz­ta, hogy az 1965 decemberében aláirt egyezmény nincs össz­hangban a Youngstowmban ho­zott határozatokkal s az Erdé­lyi Bizottság mind politikai, mind pénzügyi tekintetben füg­gőségi viszonyba helyezte egy oly bizottságtól, melyben az Er­délyi Bizottságnak csak egy szavazata van 7 közül. Amikor Homonnay Elemér az elnöki beszámoló végén az egyezménnyel kapcsolatos po­litikai aggályaira is rákiivánt mutatni s rá akart mutatni ar­ra a tényre, hogy az elnök az Erdélyi Intéző bizottság kere­tében az Erdélyi Bizottság po­litikai célkitűzéseivel szöges el­lenétben álló Amerikai Erdélyi Szövetség elnökét támogatta, az elnök nem adta meg a szót s igy az egyezményt további hozzászólás nélkül bocsátotta szavazás' alá. Miután az elnök még beszá­moló befejezése előtt szavazás alá bocsátotta Dr. Deme Károly bizalmi indítványát s azt a köz- r közgyűlés végeztével két tagra gyűlés szótöbbséggel elfogadta, Homonnay Elemér bejelentette, hogy eláll annak a bizalmat­lansági indítványnak benyújtá­sától, melyet rajta kívül Erdélyi István és B. Kovács Fréda al­­elnökök, valamint Homonnay Elemérné pénztáros írtak alá s amelyhez a következő szemé­lyek adták előzetes hozzájáru­lásukat : Rév. Takács- Gábor OFM, az Erdélyi Bizottság örökös tb. el­nöke; Rév. Dengl Miklós OFM, az Erdélyi Bizottság tb. elnöke; Dr. Kövér Gusztáv az Erdélyi Bizottság tb. elnöke; Hóry And­rás, az Erdélyi Bizottság tb. el­nöke; Dr. Vargha Lajos, az Er­­idényi Bizottság tb. elnöke; Burján Gyula vál. tag.; Bályai -Sándor vál. tag.; Faluvégi Fe­renc vál. tag.; vitéz Kovácsy Árpád vál. tag.; Dr. Sántha Gábor vál. tag,.; Rév. Tormay Péter OFM vál. tag.; Tuzson Tibor vál. tag., s még többen az E.B. tagjai közül. Éppen ezért a közgyűlés be­rekesztése előtt Erdélyi István és B. Kovács Fréda aleln ökok, valamint Homonnay Elemérné pénztáros bejelentették lemon­dásukat. Tekintettel arra, hogy az el­nök nem gondoskodott a tavaly julius óta ür-esiedlésben lévő s ideiglenesen Udvarhelyi Lajos­sal betöltött főtitkári tisztség­nek az Ügyrendben előirt sza­bályszerű, közgyűlési válasz­tással történő betöltéséről, az Erdélyi Bizottság elnökségié a redukálódott az elnökre és Rév. Csutoros István alelmökre. Ez a helyzet nyilván jobban meg is felel Löte Lajos elnök eddigi és jövőben is folytatni kívánt elnöki gyakorlatának, -mert az Ügyrend kiegészítését célzó javaslataim közül éppen azokat szavaztatta le a köz­gyűléssel, melyek ez elnöki jog­kör és a Választmány hatás­körét kívánták szabatosan meg határozni. Homonnay Elemér az Erdélyi Bizottság tagja. DIÓSZEGHY TIBOR; SÉTA KÖZBEN Sétálok. Léptem lassú inga, szememben égő számadások parazsa villan, $ néma ajkam érett gyümölcse pogány átok ... Hányán vagyunk, (kiket -az élet vad, elhagyott partokra vetett, ahonnan nem ballik a jajszó, s hová nem jut csak >a képzelet. Bűnünk -hatalmas, nem lehetünk szürke köveken, szürke pontok, a közös massza kovásza vagyunk, mely a “rend” ellen zászlót bontott! Malomkövek közt vívjuk harcunk, hiszünk )a szemek győzelmében, hogy pénz, hatalom gyarló, múló, de ia kenyér szent és időtlen! Film a szabadságharc idejéből Tulsa, 1966. szeptember 18. Kedves Honfitársak! Az 1956-os magyar szabad­ságharc évfordulójára megvet­tem egy filmet, amely eredeti felvételeken mutatja be az ese­ményeket. A célom az volt vele, hogy minden lehetőséget meg­PURGARET Ezt a szót minden amerikai és kanadai magyar ismeri már. Ha székrekedésben szenved, bűzös a lehelete, büffög, gázok bántják, rossz a szájaize, has2"»PURGARETET Rendelje meg azonnal. Egy nagy családi doboz ára egy dollár. 6 doboz 5 dollár 50 ce(1tj postán bérmentve. VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824c^ekleaynedr£adc OHIO ragadva bemutassam és, hogy a gyermekeim is láthassák egy darabját szülőhazájuk történel­mének. Miután hónapokat vett i­­génybe, amig kinyomoztam a filmet forgalomba hozó válla­lat nevét, elhatároztam, hogy közlöm öntökkel is a ciimet. Fel­tételezem, hogy sok magyar egyesület és honfitársunk is szivéseni megvenné, ha tudná­nak róla és hálásak lennének, ha egy a lapjukban közzétett ismertetéssel ehhez hozzásegí­tenék őket. A vállalat: McGraw-hill, 339 West 42 St. New York, N.Y. 10036. A film címe: Revolt in Hungary. Ára: $135. A film hangos film, hallha­tók részletek Mindsizeu-ty bíbo­ros és Nagy Imre beszédeiből, és a forradalom minden jelen­tős részletét bemutatja. Szívélyes üdvözlettel Eugene F. tMegyésy, 3920 E. 53rd Street, Tulsa, Oklahoma 74135 VASS FERENC BA ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2|B, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 A US News and World Report jelentése (Folytatás a 3. oldalról.) egyes területeken már eléggé változott ahhoz, hogy már nem öngyilkosság megcsavarni az orosz medve orrát ebben a leg­érzékenyebb kérdésben. A The New York Times Ma­gazine egyik számában David Binder 5 oldalas, képekkel dí­szített nagy cikkét hozza “Ceausescu of Romania — Man Battering at the Kremlin Wall”: Románia Ceausescuja, aki a Kremlin falát döngeti, címmel, rendkívül rokonszen­ves- képet festve az uj román kommunista -diktátor pályafu­tásáról és jelenlegi szereplésé­ről, népszerűsítve őt a Nyugat felé. Binder a világlap “balkáni tudósitója” évek óta, aki sze­rint is Ceausescu, Románia fő­nöke, orthodox kommunista, de egyben -nacionalista is (ami igaz). Karrierjét elsősorban an­nak köszönheti, hogy 22 éves korában együtt raboskodott az elhunyt Gheorgiu-Dej pártflőtit­­-kárral, akinek támogatásával rendkívül gyorsan jutott a leg­fontosabb állásokba, mig a hadsereg politikai biztosa lett vezérőrnagyi és miniszter­helyettesi rangban. A Szovjet­unió megkérdezése nélkül száll! tóttá le Románia a hadsereg, létszámát 2 40,000-ről 200,-000-re és a szolgálati időt 24 hónapról 16 hónapra 1964-ben. Ceausescu már mu'lt év -moszk­vai látogatásakor erősen ki­emelte, hogy Románia nem en­ged beleszólást bel- é-s külpoli­tikájába, noha természetesen -szakítani sem akar a Szovjet­unióval. -Magánélete puritán, Binder szerint “egy csipetnyit olyan, mint a mai románok ősei, a dákoké (?!), akik isme­retesek voltak aszketiikus ma­gatartásukról.” Azt is Ceauses­cu javára irja, hogy mikor Er­délyben járt, az őt ünneplő tö­megből több emberei- kezet fo­gott. Hogy az erdély-i magyar­ság -elnyomásában s jelenlegi tűrhetetlen helyzetéiben miiyen nagy szerepe van- Ceausiescu­­-nak, arról Binder nem akar tudni. OROSZ SZERENCSEJÁTÉK David Binder cikkéhez a THE NEW YORK TIMES MA­GAZIN egy név szerint nem említett washingtoni ujiságiró véleményét fűzi hozzá, aki sze­rint “a románok lettek nyerte­sei a magyar forradalomnak”, midőn 1958 julius 219.-én, a (Szovjetunió kivonta az orosz csapatokat Romániából. Az ál­tal tudniillik, hogy az 19i56-os magyar forradalmat követően a románok kemény kézzel nyomták el az erdélyi zavargá­sokat és megengedték a szov­jet csapatoknak országukon keresztül a Budapestre való át­vonulását, megalapozták kezel­hetőségük hiedelmét oly idő­pontban, mikor a keleti blokk többi része gyakran erőszakos tüneteit mutatta az elégedet­lenségnek. Khrushchev 1958 május 24.-én jelentette be Moszkvában a varsói paktum államainak, hogy a szovjet haderőt 119,00 fővel csökkentik és Romániából a közeljövőben (kivonják a szovjet csapatokat. Miután a többi keleti blokk­államok még bizonyos nyugta­lanságot mutattak, a Szovjet úgy érezte, hogy Romániában nem kockáztatnak ezzel sem­mit. Az évforduló rendezőbizottsága a következőkben ad számot az előkészületekről (Folytatás a 3. oldalról.) den megmozdulásunkra meg­hívjuk a kanadai vezető szemé­lyiségeket, kanadai barátainkat és kérjük, hogy minden magyar vigye ezekre magával kanadai barátait. Gondoskodjunk arról, hogy a szabadságharc évfordu­lójára felhívjuk a sajtó, rádió és televízió figyelmét. November 13.-án, vasárnap délután a római katolikus Egy­házközség dísztermében meg­emlékezünk 1956 novemberé­nek drámai eseményeiről, mely nek keretében Madách Ember Tragédiájából kerülnek részie­tek bemutatásra. Kérjük a magyarságot, hogy támogassa nagy, egységes meg mozdulásunkat. Vegye ki a ré­szét abból az egész szabad vi­lágra kiterjedő akcióból, mely­nek célja, bogy szabadsághar­cunkra, népünk sorsára irá­nyítsa a figyelmet. A további részletekről a ka­nadai magyar sajtóban adunk hirt. A Kanadai Magyarok Szövetsége. Jeligés levelet kiadó továbbit m Árban Eredményben KICSI! NAGY AFROHIRDETESE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! VIDÁM I RÁSOK kéményseprő-legény szeretőjének, akit, amint hazajöttem, ott kaptam mellette holtrészegen. Ilyen szégyen .. . ilyen szégyen ... 6, beste lélek . .. Kutliik úr fájdalmasan sóhajtott: mi pedig szavaira, mint egy varázsütésre, egyszerre felébredtünk. — Az ám ... Nagyon nagyiban voltak már azzal a ké­ményseprővel — mondám vidloran. Kutliik ur újra sóhajtott ... — Nagy csapás ... nagyon nagy csapás ... Hanem meg as bosszultam magamat rajta . . . Megtüzesitettem a vasalót, aztán odanyomtam a pofájára. — Nio, ez derekasan le van kvittelve. Kutiik ur harmadszor is sóhajtott: ami már inkább be­illett volna bőgésaiek. — Szomorú kvitt az. Ki adja most már vissza az én buté­­liámat? Kazeinem szépen az olyan kvittet. — Vegye agy, Kutiik bácsi, mintha maga itta volna meg a borát. — Igen ám. Hát Szicíliámat ki adja vissza? Elkergettem. El kellett kergetném ... Vérzett a szivem, de “kellett”. — Vigasztalódjék, hiszen megmaradt a felesége. — Kut­iik bácsi lehajtotta fejét, és még egy fájdalmas nyögést hal­latott. — Hiszen éppen az a legnagyobb istencsapása rajtam — hogy megmaradt. Délben galuska diszlett a nagy, kékstráfos tálon, amit Kutblkné asszony diadalmas mosollyal' tett fel a nagy puhafa­­asztalra. Kutiilkné felém mosolygott, mintha mondta volna: “Ó, te lángész — ki olyan nagy mamlasz vagy.” Kutiik óhaj­totta fejét, és nem evett; mi pedig örültünk neki, mert annál több jutott belőle. Hanem azontúl volt is oszt’ finom kosztunk. És1 mi ennek1 akkor jobban örültünk, s nagyobb diadal­nak tartottuk, mint Elzász és Lotharingia meghódítását a po­roszok. Bolondos kor a gyermekkor, kigunyolja a férfiasság, de örömest mulat emlékeinél az öregség is. M I KSZÁTH KÁLMÁN NeGY LÓ (LEGENDÁJA. Szép asszony-királyunk, Mária Terézia alatt még csak nagyon embrióiban voltak a lóversenyeik. Az epsomi és a long­­champs-i gyep még akikor igazán csak gyep volt; üde, zöld fiü termett rajta, nem csengő-bongó arany. Széna a lovaknak és nem borostyán. Minálunik pedig, azt hiszem, legföljebb az előzlködiés le­hetett meg a mai versenyekből. Az előzködés az ősapa. Már talán Árpád is előztkiödött útközben a vezéreikkel. A magyar népiben eszerint mindig benne volt a lóversenyeik baeilusn. Mi­kor a vásárról hazafelé jönnek a parasztjaink szekereiken, mér­­íöidnyi területen folynak a lóversenyek. “Gyű, Tündér! Gyű, Pajkos!” A gazda közibe vág a két griffinek: “Hadd lássuk, hói termett több zab!” De az, ellenfelet is biztatják a kocsiban ülők: “Ne sajnáld a lovat, mert nem püspök!” Az országút fölvert porfelhőjében az egész vonalon fakó fogatok rohan­nak, riasztó' kurjongatásoik közt. Ezer meg ezer verseny dől el minden percben. A királyné fülébe jutott az uj élvezet hire messze földről, és nxeg is csiklandozta. Mert p.z asszony, asszony, még ha koro­na van is a fején. Elhatározta, hogy Becsben is divatba hozza. Természetesen sikerült. Mert a korona korona, még ha asz­­szony fején van is. Beszéltek az angol lordokról, hogy egyenesen avégből nevelnek lovakat, hogy előzködjjenek, arabs vért eresztve bele­­jiüik. Hogy a Westminstert herceg mesterségesen soványiíja magát és lovászait a ló kedvéért, hogy könnyebbek legyenek a hátán. Pedig hát mi élvezet van abban, ha az egyik ló ha­marabb ér be a csóvához, mint a másik? Hiszen szükségkép­pen elsőnek kell lenni valamelyiknek. Luxenburgban volt az első efféle verseny. Gróf Nádasdy uraim, a vitéz generális rendezte és báró Feldeck, akii London­ban járt őfelsége megbízásából, hogy szögről-,végről kieszelje a futtasok rnivoltjál. Pünkösd másodnapjára tűzték ki az ün­nepélyt, mely zárt köriben folyt le. Csák a legmagasabb ura,Sá­gok vehettek benne részt. A felséges asszony lázas érdeklődésben égett; minden követ, fát megmozdított a siker érdekében, még fiát, Jézseif fő­herceget is niegbiiztatta, hogy jelenjen meg ott akkorra a lo­vaival. — 155 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8]/2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében inditsáik (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .............................. $ Képes Nagy Naptárunk (1.25) ...................... $.......... Sajtó Alap ..............................................................$............ Összesen $.... Név: ........................................................................................... Város és tartomány: ........................................................... Cím (Utca, ház-szám', vagy Box): ............................. Címváltozásnál Írja meg a régi címét la! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. — 154 — 4 KELEN TRAVEL ALEX. A. KELEN LIMITED - Alapilva 1925-ben IKKA UTAZÁS TU Z EX Kanadai főképviselete Hajó- és repülő­­. Propánbután gáztüz­­írt^mo^3'05 Szlovákiába, helyek kaphatók. árfolyamon. Gyógyszer, pénz, virág küldése. 1467 Mansfield Street, Montreal — Tel.: 842-9548

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom