Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-30 / 74. szám

A US News and World Report jelentése A világsajtó szenzációs cik­kekben taglalta a szovjetorosz­­román viszony alakulását, né­mely emigráció» magyar lajp j tulme ssze-menő következtetést vonva le belőle. A május végi tényleges helyzetet talán a U.S. News and World Report, nagy tekintélyű amerikai folyóirat május végi száma vázolja leg­találóbban, óképpen: “Furcsa párhuzam látszik ki­fejlődni a kommunista Kelet- Európa és Nyugat-Európa ese­ményei között. Oroszország varsói paktuma a kommunista Kelet-Európával szétesönek látszik, akárcsak az Egyesült Államok NATO szö­vetsége Nyugat-Európával és hasonló okokból. Ámde jegyezzük meg: a mi európai szerkesztőink figyel­meztetése az, hogy az a furcsa párh u z am osság közeleb bről megvizsgálva egy gondosan ki­dolgozott kommunista trükk­nek bizonyul. Ugyanezt a figyel meztetést hangoztatják Wash­ingtoniban az Egyesült Államok keieteurópai szákértői is. Első pillantásra a "‘kommu­nista de Gaulle” Nicolae Ceau­­suscu, Románia vörös főnöke. Ő fenyeget azzal, hogy széttö­ri a varsói paktum katonai szervezetét, — mondják — épp úgy, mint ahogy de Gaulle fel­robbantotta a NATO védelmi é­­pitményét. Erről az első híradás Moiszk­­vából jött, román vörösök súg­ták ott meg nyugati újságírók­nak. Mindazonáltal 'Oroszor­szág első számú kommunistá­ja: maga Leonid Brezsnyev ro­hant le Bükarestbe, Oeausescu­­val beszélt, majd hallgatagon és zordonan tért vissza Moszk­vába. A találgatások emelked­tek. Megint román vörösök súg­ták meg a bizalmas belső hát­teret. Azt mondták: akárcsak de Gaulle, a román vezető azt (kérte, hogy a román fegyveres erők béke idején román pa­rancsnokság alatt maradjanak. De Gáullehoz hasonlóan — mondották — Oeausescu sem akar semmiféle atomfegyvert román földön, amiig az nincs Románia parancsnoksága alatt. Valóban igy van?” EURÓPAI TUDÓSÍTÓK NÉZETEI: “Egészen más dolog jön ki a mi európai szerkesztőink táv­irati jelentéseiből, beleértve a­­zokat is, ákik csak nemrég voltak Oroszországban, vagy a ko mmunista Kelet-Európábán. Összegezve jelentéseiket arra jutunk: az egész egy becsapás. Senki sem tagadhatja, hogy a román vörösök tüzes nacio­nalisták. A mi bécsi szerkesz­tőnk, aki nemrég volt Buka­restben, ezt mondja: “A román vezetők még marxiista-teniinis­­ták, akik szovjet védelemre szá­mítanak otthoni lázadások, a­­vagy külföldi támadás esetén. Ök nem akarják elhagyni sem a Moszkva által vezetett gazda­sági blokkot, a Komekont, sem a katonai blokkot, a varsói paktumot. Amit ők kívánnak, az a maximális manőverezési és függetlenségi szabadság eb­ben a szerkezetben.” Azt is mondták; kevés ha­sonlóság, de rengeteg különbö­zőség van jelenfcenivalö. A varsói paktum nem NATO. Az össz-kommunista szövetség csak az marad, ami 1955-ben történt alapításakor volt: a nyers szovjet katonai hatalom külső homlokzata. A kelet-európai kommunis­ták nem szeretik a szabad nyu­gat-európaiakat. Az oroszok nem kérnek tanácsot, ők pa­rancsolnák. A varsói páktum “konferenciái” ellenállás nél­küli beleegyezések. Románia nem Franciaország. Romániát úgy osztályozzák Moszkvában, mint aki “puha”, megbízhatatlan, katonailag gyenge. És Románia Geauses­­cuja biztosan nem de Gaulle. Kelet-Európábán az igazi erő, a katonai erő, az északi része­ken van, nem Romániában. A lengyel, keletnémet és cseh­szlovák erők, amelyeket az u­­tóbbi években erősebbé építet­tek ki, Oroszország számára 34 hadosztályt adnak és ezek jó tűzerővel rendelkeznek. A kelet-európai októberi “ro­ham hadgyakorlatok” múlt év­ben azt mutatták, hogy ezek a csapatok jól be vannak szervez­ve a szovjet haderőbe. Az atom­fegyverek, az összes rakétailö­­vegek, Nyugat-Euröpára irá­nyítva, szovjet parancsnokság alatt maradnak. Nyugat-Európa igy látja Ke­­let-Európát: “A szovjet katonai ellenőrzés Kelet-Európa legjobb csapatai fölött szorosabb, mint valaha” — mondotta egy angol szak­értő egyik londoni szerkesz­tőnknek. Párizsból ezt jelentik: “Oroszország fenntartja jogát, hogy szovjet csapatokat küld­jön bármely felkelés leverésére Kelet-Európába.” És Bonnból a szakértők véleménye: “A szov­jet parancsnokság a legfőbb té­nyező le egészen zászlóalj szin­tig.” Hát akkor miért mind ez a színház a gyenge Romania “el­lenszegülése” miatt Moszkvá­val szemben? Az egyik felvetett ok: “Csal­étek de Gaulle számára, aki júniusban Moszkvába látoga­tott. így őt féilbiztatják, hogy udvaroljon a kelet-ieurópái vö­rösöknek, és igy is tesz. Másik ok: Oroszország már javasolt egy összeurópai csúcs­értekezletet az Egyesült Álla­mok kizárásával. Oroszország mindenkor hajlandó szemétre dobni az értelmetlen varsói páktum épülethomlokzatot, — mialatt Kelet-Európát helyi kommunisták uralma alatt tartja — ha a NATO-t is fel­oszlatják és az Egyesült Álla­mok kivonják csapataikat Eu­rópából. Erre megy a játék.” EGYÉB LAPVÉLEMÉNYEK A Belgrádi BORBA értesülé­se szerint júliusban tárgyalják Bukarestben a varsói paktumot aláíró államok (a Szovjetunió és európai csatlósai) vezetői a román javaslatot, mely — szemben a szovjet javaslattal — a fő katonai parancsnokság la­zítását célozza. Az Associated Press jelentése szerint a varsói paktum aláírá­sának tizenegyedik évforduló­ját Románia teljesen ignorálta, míg a többi kommunista állam sajtója azt megfelelően méltat­ta. A hirügynökség véleménye szerint ez a tény is mutatja a román-szovjet viszony feszült­ségét és hogy a bükaresti kor­mány- ellenáll a szovjet tervek­kel szemben, melyek a tagálla­mok hadseregeinek integráció­ját kívánnák. Harry Schwartz, a THE NEW YORK TIMES neves munkatársa, május 16.-d cikké­ben Ceausescu beszédéből kü­lönösen azt emeli ki, hogy anomá nia területi igényekre mert cé­lozni a Szovjetunióval szemben, ami pár év előtt még elképzel­hetetlen volt. Most ez a beszéd szerinte azt mutatja, hogy a világ és a hatalmi egyensúly (Folytatás a 4. oldalon) TAKÁTS M. J. Kapható uj őrlésű, KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FINOM-ŐRLÉSŰ SZEGEDI ÉDESNEMES PAPRIKA fontja $1.25. KOLBÁSZ, PÖRKÖLT, GULYÁSLEVES, PAPRIKÁS­KRUMPLI, PAPRIKÁS SZALONA, STB., EL SEM KÉPZELHETŐ VALÓDI HAZAI PAPRIKA NÉLKÜL. Kapható húslevest ízesítő SÁFRÁNY, ... 35c tubusa. Magyarországról importált KAM I LLA-T EA rendelhető fontonként $2.25 és szállítási költség. FELHÍVJUK megrendelőink figyelmét arra Is, hogy megrendelésükkel együtt szíveskedjenek a száll-itási dijat Is beküldeni. A szállítási díj- és csomagolási költségre beküldendő a rendeléskor: (1 lb.-ra): Manito­ba 30 cent, Ontarióba és Sask.-ba 32 cent, Quebecbe és Alta.-ba 35 cent, Nova Scotia, New Brunswick, P.E. Island és B.C.-be 38 cent, New Foundland és Yukonba 40 cent. Minden további lb.-ra még 16 cent. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook Street Winnipeg, Manitoba Egy 1956-os dokumentum margójára Akadnak még meglepeté­sek ...! — állapítottam meg, olvasva az 1956-os emlékek közt Németh László “Emelkedő nemzet” c. Írását, ami ákkor az IRODALMI ÚJSÁG nov. 2.-i száma vezércikkeként jelent meg. Németh L., ha nem is tarto­zott a bolsi rendszer kegyeltjei közé, mégis sok Ady, Móricz, stb.-re való hivatkozása miatt a “haladókhoz” sorolva, meg­tűrték. — Elvégre nem lehet mindenki mártír s nem is lehet mindenkit azzá avatni. Szólban­­forgó írását akkor nem olvas­tam; mi akkoriban nem értlünk rá ilyesmire ... No®, most látom, hogy a je­les esszéista, miután jó nagyot vélt rúgni a Horthy-korszakon, írván róla ezt: “nemzeti szem­pontból olyan meddő és gyatra volt, mint a rendszer, amely nevét adta”, — a reforuHkor­­szaknak is meg ákaxja adni a kegyelemdöfést. Teszi pedig ezt igy: “Mindig nagy homvágy­­gyal néztünk a reformkorra, a szabadságharcot megelőző év­tizedekre; az igazság azonban, az, hogy akkor közel sem volt annyi nagy Írója, művésze, muzsikusa, — tudósa ennek a nemzetnek, mint a joggal meg­bélyegzett Horthy-rezsim a­­latt.” — Mielőtt visszatérnénk a reform-korra, bizonyára min-A. C. KORNFELD, B.A., B.Coimm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. denki észrevette Németh öngól­ját, amikor beismeri, hogy az “átlkos” Horthy-rezsim idején szépszámú iró, tudós, stb. mű­ködhetett! Hogyan lehet hát akkor ezt a korszakot nemzeti szempontból olyan meddőnek és gyatrának bélyegezni ...? Hagyjuk a Németh Lászlókat, hogy védekezés közben újabb öngólokat szerezzenek maguk­nak ... Németh akkor már megírta két “történeti drámáját”: Szé­chenyi (1946) és II. József (1954) c. alatt. Ismerve mód­szerét, föl kell tételeznünk, hogy kissé behatóbban foglal­kozott a reform-korral és előz­ményeivel. Ezért idevonatkozó kitétele még érthetetlenebb. Az 1820-1848 közötti esztendők magyar írói, tudásai, sth. való­ban ismeretlenek lennének Né­meth László előtt? Hihetetlen! — De, ha igy lenne, innen az Óceán másik partjáról' köteles­ségünk emlékeztetni a rabha­zában a magyar értékek “őreit” arra, hogy ha rá akar­nak szolgálni e névre, frissítsék föl emlékezetüket, mielőtt ki­állnának a strázsára! Magam már a “népidemokra­­tikus” oktatás “áldásaiban’’ ré­szesültem, amely — kétségte­len! — messze elmaradt az “átkos” Horthy-rendszer köz­oktatási viszonyaitól. De azért halottunk egyet s mást a re­formkorszak nemzedékének ne­héz és viszontagságos küzdel­meiről, sőt! sikereiről is ... — Megtanultuk, hogy -voltak i­­ró-ink, akiknek a pályája átível a reform-kor előtti gyöt-relmes indülásokból. Ilyen Kazinczy (1813), Batsányi (1845), Ber­zsenyi (1836), Kölcsey (1838), Kisfaludy Károly (1830), Kisfa­ludy Sándor (1844) és Virág Benedek (1830), hogy csak né­hányat említsek, akik megelőz­ték Vörösmarty, Petőfi, Arany, Vajda János, Czuczor, Jókai, Jósika, br. Kemény Zsigmond, br. Eötvös, Katona József és Madách halhatatlan nemzedé­két. Kossuth és Széchenyi, mint írók, szintén e csúcsokon jár­tak. Tudósaink, mérnökeink, stb., közül miért felednénk a két Bolyait és Vásárhelyi- Pált? Liszt Ferenc, Erkel, stb. Ez a teljességre éppen nem törekvő szerény felsorolás is nyilván e­­legendő arra, hogy büszke hon­vággyal tekintsünk az 1848-i szabadságharcot megelőző kor­szakra! S ugyanekkor elegendő a németlászlói történelem-átér­tékelése értékelésére is ... 1945 és 56 között a magyar ifjúság megtanulta, hogy ami­kor a kommunistáknak nem si­került minden- nemzeti értékün­ket lerombolniuk, akkor az ér­téktagadáshoz folyamodtak. Ezt a körmönfont módszert vi­lágítják meg Németh L. idé­zett sorai. Quebec, 1966, az 56-os sza­badságharc 10-ik évfordulójá­nak küszöbén. Winnipeg, Man. 1966. szpt. 30. 3 Az évforduló rendező bizottsága a követ­kezőkben ad számot az előkészületekről AZ IRÁNI SAH és felesége szeptember 7.-én Magyaror­szágra érkezett, hivatalos láto­gatásra. A magyar lapok “Kö- S'zöntjük kedves iráni vendé­geinket!” nagybetűs címekkel üdvözölték az iráni uralkodót, akit ikét-három évvel ezelőtt még a budapesti -rádió arab­­nyelvű adásaiban fasiszta el­nyomónak és népnyuzó diktá­tornak titulált. A magyar-iráni kereskedelmi, kulturális és sport-kapcsolatok fejlesztéséről megelőzőleg a két ország szak­emberei beható tárgyalásokat folytattak. — VIDÁM I RÁSOK — De ha nincsenek lovaim — felelte mosolyogva a főherceg, ki jobban szerelte a könyveket. — Meg kell tenni — mondta a királyné szigorral. Nem volt menjeküllés. A királyfinak szót kellett fogadni, s lett belőle kínos udvari jelenet, emberöltők emlékezetében soha el nem mosódó. Jött a kitűzött nap, pünkösd másodnapjának délutánja. A királyné sátort veretett a luxenburgi pázsiton, a tavaszi nap­fény a sátor aranyos kopjáin tört meg és a vitézék csillogó ruházatán. A királyasszony palotaihölgyeivel a sátorból nézte az érkezőket, hogy arcát a napfény meg ne süsse. Mert még min­dig őrizte az arcát, melyről azt énekelték volt a poéták, hogy baraekvirággail festik be reggelenikin-t a tündérék. (Hanem bizony a tündérek festéke már régesrégen kifogyott a tégely­ből.) Rendre érkeztek a lovagok, a Lob-kowitzok, Kolowra­­tok, a háromagyaru Kinískyefc, a Kaunitzók hímzett, sörénye® oroszlánnal a paripa gránátszin takaróján. Jött Sitrahemberg János, hókafejű lován. De még a lovásza is vezetett hármat. Mind tüzes airao® xaj, a vér szinte lüktetni látszik a bőrük alatt.' Az urak félkört foglalták a sátornál, mig a jelt a csá­szárné megadja, s akkor lóra kapnák, a második jelnél egy sorba verődnek. Mikor harmadszor is összeveri piciny tenyerét, akkor megindulnak. De még várni kell a királyfira. A királyfi elkésett. Ni, amott jön! Most bontakozik ki a kanyargó útról a kíséretével. A csatlósok négy lovat vezetnek utána. Suttogó moraj kél. Csodálkozó szisszenés, hullámzás. Imitt-amott titkon illetlen nevetgélés. — Ah, ah! Ezek a lovak! Csakugyan furcsák voltak; Az egyik sovány, elcsigázott gébé, csák úgy zörögtek rajta a csontok, a hátulsó bal lábára (Sántított, de az egészsége® lábait is alig bírta emelni. A másik ellenben szilaj mén, mely rúgott, kapált, és senkit sem hagyott felülni a hátára. Mintha csak ellentéte volna ennek a harmadik paripa, egy kihizott, lusta állat, mely mozdulni se birt a renyheségtől. Nemes alakú, formás lovacska volt a negyedik, de mind a két szemére vák. A királyné idegesen vonta kérdőre a herceget: ive® sziem­­öldjei ráncokba vonódták. _ 156 — 1966 október 7.-én, pénteken este a Windsor Hotelban egy­szerű csendes vacsorán fogad­juk kanadai barátainkat. Szö­vetségi, tartományi, egyházi pol gári és katonai vezető szemé­lyiségeket. Ünneplőiben, sötét ruhában jelenünk meg. Egy­részt arra törekszünk, hogy egymás közt, másrészt kanadai (barátaink lelkében felfrissítsük 1956 október-novemberének e­­seményeit. A rendezőség sokezer kana­dai magyarnak küld meghívót. Címjegyzékünk azonban hiá­nyos. Ezért arra kérjük mind­azokat, ákik — az ismeretes nehézségek miatt -—- nem kap­nak meghívót, dje magyar érzé­sük az ünnepi találkozón való részvételt követel, hogy a kö­vetkező telefonsizámok valame­lyikén szíveskedjenek meghívót igényelni: 733-9994, vagy 684- 7050. Az évforduló nagy megün­neplésére 1966 október 23.-án, vasárnap délután fél 4 órakor, a Montreáli Egyetem díszter­mében kerül sor. Figyeljék ez­zel kapcsolatos további tájékoz­tatóinkat. A díszvacsora szerény jöve­delméből az évfordulóval kap­csolatos megmotzdulásokat tá­mogatjuk. A Torontóiban eme­lendő Szabadságharcos emlék­mű kiadásaihoz éppen úgy hoz­zájárulunk, mint az emlékpla­­kett költségeihez. Montrealban a szabadságharcra emlékeztető művészi festményt készítet­tünk Támogatjuk annak az ide­gen nyelveken megjelenő an­tológiának a kiadását, mely nemzetközileg ismert személyi­ségeknek szabadságharcunkkal kapcsolatos nyilatkozatait tar­talmazza. November 5.-én, szombaton, demonstrációs autó® (felvonu­lást tervezünk Ottawába a to­rontói, québeci és ottawai ma­gyarok részvételével. November 6-án, vasárnap, egyházaink szertartásain ve­szünk részt. Előadásainkra, művészeti kiállításainkra, min­(Folytatás a 4. oldalon) MIKSZÁTH KÁLMÁN — Teremtő Isten, megjött Kutlik. Hiszen magiam is ezt akartam — és miégis annyira meg­ijedtem tőle. Hirtelen a takaró alá bújtam, s fel nem mertem volna emelni fejemet a világért sem. De a takarón keresztül is hallottam, vagy legalább hallani véltem valami keletkező dö­­rőmbölést, azután lármát, kiabálást, csattogást, ami mind úgy tűnt fel, mint a vesztőhelyre menőnek a lélekharang, és be­hunyt szemeim' dacára is látni gondoltam egy kiütendő rémletes belháboriu előzetes drámai jeleneteit odakint. Az izzadtság gyöngyözött homlokomon, azt hittem, bele­bolondulok. Nemsokára teljesen virradni kezdett, két társalmi is kinyitotta szemeit, de mint akik valami rosszra ébrednek — ismét hirtelen elaludtak: csak szivük hangos dobogása hallat-S20,tt­­, , í í r 1 :*íi A nyolc óra közelgőit,, már iskolába kellett volna men­nünk, és még senki Sem kelt, minöenik eltagadta a másik előtt ébrenlétét, még a lélegzetet is elfojtottuk. Iszonyú helyzet volt, a tegnapi diáikcsiny horderejét csak most fogtuk fel a maga borzalmasságában. Néma ösend uralkodott, egy légy szárnyainak domgását is meg lehetett volna hallani. És ez idegliankiaszltó csendben egyszerre csak valaki be­lökte nagy robbajjal az ajtóit, hogy azt hittük, a föld rázkódott meg sarkában. Félve pillantottunk ki. Kutlik volt, pipacspiros, haragos arccal, villámló szemekkel, ziháló mellel és kitágult orrlyukak­kal1. Ondit® kapu, kiálts város, mert eljött az irtózatos minuta, melyben lalkolni fogunk bűneinkért. Egyszerre elállt még a szivem dobogása is, s paplanom alá bújva, az, égreszlkette'fcő hortyogást miveletével palástoltam el félelmemet: ugyanazon módon a többiek is. Seregeknek ura, mi fog most történni? Úgy éreztem, hogy az egész világ zúg, zsong, fejem körül forog, s hogy a következő percben halva ébredek fel va­lahol a másvilágon. J Történt väla pedig az, hogy Kutlik ur megállóit a szoba közepén, csípőjére helyezte kezeit, egyet fújt, és azután a kö­vetkező szavaikkal könnyített lelke terhén': — Képzeljék csak, édes öosémuraimék, mikor az a gaz Szicília mind kíhordogatta az éjijei azt a drágalátos boromat a — 153 — | K |f Ä Pénzátutalás I li li A Szabadválasztás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • GYÓGYSZERKÜLDÉS. DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZÖSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb. UTAZÁSOK l§ Látogassa meg európai rokonait. • Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Használja ki a 21 napos utazás kedvezményeit: UTAZÁSOKAT INTÉZÜNK KANADA MINDEN RÉSZÉBŐL. 0 Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levetek. • Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. • Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZÁSI IRODA Utazzon most, fizessen később! $ Fektessen be 50c vagy $50,000 UJ EGYEDÜL ÁLLÓ Hat év alatt $1 dollárt kap SCOTIABANK _ T * SZOLGALAT 11)^60 75 Cdlt Utáll. Scotiabank Savings (erlifical-lal A Scotiabank Savings Certificates-jei lenti, hogy ön minden 75 centért $1-t kitűnőek arra, hogy befektetése hasz- ^aP a Scotiabank Savings Certifica­. . _ .. , .. tessel. Vehet már 50 centért időnként not hozzon. Megvehet. 25%-os fel- Scotiabank Savings bélyegeket. Ér­árral és rövid hat év alatt teljes deklődjék ezen különleges, pénzének, értékű lesz — egy harmaddal több, hasznot hajtó befektetése felől a mint amit fizetett értük. Ez azt je- Bank of Nova Scotiá-nál — még ma. VEGYEN $10 DOLLÁR, VAGY TÖBB ÉRTÉKBEN — BÁRMIKOR BEVÁLTHATJA KÉSZPÉNZRE.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom