Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)
1966-09-13 / 69. szám
ANDREW BONAR LAW, az egyetlen kanadai, aki az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett. (Fred Finley rajza.) KANADÁBAN ELŐSZÖR: Az első kanadai sziilelésii angol miniszterelnök JOHN F. HAYES (Canadian Scene) — Andrew Bonar Law, a new-brunswicki Rextonban, 1858 szeptember 16.-án született, egy protestáns lelkipásztor és felesége gyermekeként. Ki gondolta volna akkor, hogy ő lesz az Egyesült Királyság első és egyben utolsó kanadai születésű miniszterelnöke. Azelőtt és azóta is mindig csak “bennszülött” került ebbe a méltóságba. Law 12 éves korában elvesztette az édesanyját. Ezután Glasgow-ba került és egy nagy nénje nevelte, iskoláit Skóciában végezte. Alig múlt 30 esztendős, amikor társával egy egy glasgowi vasüzem tulajdonosa lett. 42 éves korában — unionista programmal — bekerült a parlamentbe. Két esztendővel később, 1902-ben, a Kereskedelmi és Iparkamara parlamenti titkára lett. Négy esztendeig látta el ezt a munkát. 1906-ban elvesztette mandátumát. Látogatásra jött Kanadába és az Egyesült Államokba. Ezt követőleg visszatért Angliába és ismét mandátumot szerzett. Nemsokára — Balfour utódjaként —: az t ellenzék élére került. Az első világháború alatt gyarmatügyi miniszter volt. A- mikor, 1916-ban, Lloyd George alakított kormányt, edfogadta tőle a pénzügyminiszteri tárcát. Ezáltal tagja lett a haditanácsnak is. Law a versaillesi szerződés egyik aláírója volt. 1919- ben megkapta a képviselőház elnöki és a Lord Privy Seal méltóságot, 1922 október 22.-én pedig — Lloyd George utódjaként — miniszterelnökké lett. A sok munka, a nagy felelősség és gond megtépázta egészségét. Csak nehezítette a helyzetét, hogy a világháborúban két fia esett el. 1923 májusában, héthónapos miniszterelnökség után, orvosai tanácsára, lemondott. Kereken 214 napiig volt miniszterelnök. Hat hónappal lemondása után Londonban elhunyt. Szülőhelyén, a new-brunswicki Rexton főterén emléktáblát emeltek tiszteletére. A Bomar Law-ról szóló leírásokból tudjuk, hogy rendkívüli egyéniség volt. Sohasem, semmi körülmények között sem futott meg a felelősség elől. Pompásan tudott szónokolni. Azt Írják róla, hogy az angol parlamentben, különösen a nagyobb parlamenti vitákban, páratlanul csillogtatta szónoki képességeit, amelyek természetesen segítségére voltak képviselőtársai meggyőzésében, következésképp politikusi sikereiben. Soha sem ivott semmiféle szeszesOTTAWAI JELENTÉS: Nagy munka vár a képviselőkre Irta: Norman Campeil. italt.. Egyszer megtörtént, hogy egy banketten, amoiypt az uj képviselőik tiszteletére adtak, egy pohár tejjel a kezében mondott felköszönőt. A jelenlevők nem sok megértéssel, annál több megdöbbenéssel fogadták ezt a furcsa gesztust. Méltató! nem egyszer Lincolnhoz hasonlították. Ahhoz az emberhez, aki egy kis faházból emelkedett az Egyesült Államok elnöki méltóságába. A BIBLIÁBÓL Meddig Ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjátok igazságot! Mentsétek meg a szegényt és szükölködőt. A gonoszok kezéből szabadítsátok ki!” (Zsolt. 82.2-4.) * * * “ ... hogy megtudjátok, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.” Miattad sírok én, ezer éves tölgy, pusztul a gyökér, sorvad a törzs! Népem elvérzik, a Szovjet kinpadján. Kimúlását már várják a hiénák! Legyilkolják a hőst részeg, vörös rablók, aki hazájához és népéhez hű volt. A világ népétől részvétre nem talál, szörnyű fájdalmával ö csak egyedül áll ... Az igazság holt betű a fehér papíron, hogy rajta az ördög nagyokat kacagjon. Ha cselekvőn Isten, most nem őrködöl, Lucifer lesz az ur az egész lakott földön! Miattad vérzek én, pusztuló nemzetem, Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy Szakács Gábor 84 éves korában, szeptember 2.-án elhunyt a kiplingi kórházban. Szakács Gábor 1882 juidus 12.-én született a Bereg megyei Bötrágy községben. Tizenhat éves korában jött ki Édesanyjával és nevelő-apjával Kanadába. Kivette részét a pionírok küzdelmes életéből. Egész fiatalon homestead-ot fog, majd 1904-ben feleségül veszi Izsák Erzsébetet, akivel 62 éven át élt boldog családi életet. Házasságukat Isten nyolc gyermekikel áldotta meg: Géza, Irén, Győző, Mária, Andor, Amália, Etel és Magda. A fiatal Szakács Gábor tele volt aktivitással: összetartani a békevári magyar kolóniát, magyar nótákat, énekeket tanítani, hogy összetartsa a fiatalokat. Éveken át vezette, tanította őket, később már a reginai rádió segítségével. Ha nem is tudta megállítani a magyar másod- és harmadgenerációsok beolvadását a kanasötét rab-hazában, pokol az életem! A fájdalmam kínzón, a szivembe’ mar, a gondolatra is, hogy népem kihal. Már a magzatot is százezrével irtják, hogy a magyar népet végKen kipusztitsák! Bennem a lélek fájdalommal kérdez: “pusztuló népemnek sorsa, vájjon mi lesz?! ..." Sötét jövőjén a kérdőjel mered, amelyre sehonnan sem jő a felelet ... De, mert érezzük hatalmát az Égnek: van még reménye a küzdő magyar népnek! Bentefi Kálmán. A most készülő “A BUDAPESTI CSiIILLAGOK” c. verseskötetből. — dai életbe és az angol nyelvibe, a szép magyar nyelvet mégis pár évtizeden át az, ő segítségével őrizte meg az itteni magyarság. Néhány évvel ezelőtt Niagara Pali som találkoztam^ egy magyar honfitársammal, áki azt kérdezte tőlem: — Hát Szakács Gábor a maga nagybátyja? — Azt üzenem neki, hogy áldja meg a magyarok Istene azért a sok jó Írásáért, amit mi, Kanadában szétszórt magyarok őtőle olvastunk a Kanadai Magyar Újságban. Szakács Gábor bátyánk az egyházi életben tevékenykedett a legtöbbet. Felejthetetlen ének vezér volt, elindította a vasárna pi iskolát, majd énekkart tanított be. Szinte nincs olyan tisztség a gyülekezetben, amit ő li ossz ab b-r ö videb b i deig n em töltött volna be. Anyagilag súlyos próbákon ment át, de ez soha sem érintette keresztyéni hitét és egyház iránti hűségét. Irodalmi tehetsége is kiváló volt. Igen sok cikket, tanulmányt és beszámolót irt s így tartotta a kapcsolatot a Kanadai Magyar Újságon keresztül, — melynek képviselője és hűséges olvasója volt — a pionír magyarok és Kanada minden részén szétszórt honfitársak között. Hűséges biblia olvasó és igehallgató volt. Gazdag és szép élete volt az Ur kegyelméből és 84 éves korában, szintén az Ur kegyelméből, csendesen elaludt a kiplingi kórházban. Vezesse őt az Ur Jézus a boldogok otthonába. Temetése szeptember 5.-én volt a békevári Nagytemplomból, amikor a gyászszertartást Nt. Nagy Gyula, és Nt. Dóka Kálmán végezték. Nagyné tiszteletes asszony, továbbá Szakács János és kisleánya énekeltek. A békevári temetőben helyezték porhüvelyét örök nyugovóra. Álma lgyen csendes. Idős Szakács Béni. * * Lapunk vezetősége és olvasótábora nevében, ezúton szeretnénk kifejezni legőszinttébb részvétünket “Gábor bátyánk” elvesztése alkalmából' a gyászoló családnak. — K.M.U. — (Canadian Scene) — Bár a parlamentet -október 5-ig elnapolták, távolról sem állt meg a politikai élet. A képviselők kerületeiket látogatják. Ez annál is inkább fontos számukra, mert legtöbb kerület uj határokat kapott. A nyári “szabadság” a képviselőiknek távolról sem a pihenés ideje. Amikor októberben visszatérnek Ottawába, további inagy munka vár rájuk. Dönteniök kell az oly sok port felvert egészségügyi biztosítás (medicare) és a banktörvény reformja ügyében. A zászilóvita óta egy’sizer Keni álltak szemben ilyen nehézségiekkel. Az egészségügyi biztositás- i rcil, federális és tartományi vonalon egyaránt, már kb. egy esztendő óta folyik a vita. A kérdésiben számos érdekcsoport állást foglalt. Ez azonban nem öntött tiszta Vizet a pohárba. Csak arra jó, hogy mégjobban megnehezítse, bonyolultabbá tegye a képviselők dolgát. Ugyanakkor a képviselők rendkívül kevés magánlevelet kapnak ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Vajon azt jelenti ez, hogy az emberek érdektelenek? A parlamentben a kérdésre vonatkozólag .távolról sincs egyetértés. A liberálisok és ujdemokraták központilag adminisztrált, univerzális programot szorgalmaznak. Vajon az ontaríóí program univerzálisnak tekinthető-? A konzervatívok több csoportar oszlanak. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a kormány támogassa azokat a tartományi .programokat (pl. az ontarióit), amelyek szerepet adtak a privát biztositó társagoknak. Mások ellenzik ezt. Úgy vélik, hogy az ilyen program nem tekinthető univerzálisnak, nem felel meg a federális kormány által felállított feltételeknek. Szeptemberben ismét értekezletre ülnek össze a miniszterelnökök. Akikor derül majd ki, hogy mi a tartományok végleges álláspontja és ezekről miképen vélekedik a federális kormány. Az értekezlet eredménye bizonyára hatással lesz majd az egészségügyi hiztositásról folyó parlamenti vitára. Nagy vita várható a parlamentben a banktörvény reformjával kapcsolatban- is. Az erre vonatkozó törvényjavaslat lényege a következő: 1.) felemelik a bank-kamatlábat, háromnégy éven belül talán véglegesen megszüntetik azokat a korlátozásokat, amelyek ma még határok közé szabják a legmagasabb számítható kamatot. 2.) Megengedik a bankoknak az ingatlanforgalmi befektetéseket célzó kölcsönök nyújtását és ezek kamatját a kereslet és kínálat viszonya szabja majd meg. (Jelenleg a bankok csak a National Housing Act keretében adhatnak kölcsönt ilyen jelleggel) 3.) A kormány “deposit insurance corporation”-t állít fel és kényszeríti a bankokat a betétek biztosítására. A “mortgage” kamatláb Ottawában jelenleg 8% körűd van. A kormány reméli, hogy a reform végire hajtását követőleg a kamat csökkentő irányzatot mutat. Természetesen az uj törvény is limitálja azt az öszszeget, melyet a bankóik ingatlanforgalmi kölcsönökre nyújthatnak. 1967-ben, ha a szóban forgó törvényjavaslatot elfogadja a parlament, a bankok kb. 600 millió dollárnyi összeggel vehetnek részt a “mortgage” üzletben. A NEMZETKÖZI Camping Szövetség augusztus elején Magyarországon tartotta kongresz szusát. Ez alkalommal több, mint 6000 külföldi vendég, 23 országból vett részt a balatonfüredi táborozáson. Franciaországból 1640, Angliából 1280, N yugatnémetországból 710-en jöttek, de jöttek Portugáliából, Moroccoból és Spanyolországból is. 1959-ben két camping tábor volt az országban, jelenleg pedig 53 elsőosztályu camping hely áll rendelkezésre, — nagyrészük külföldi campingezők számára. — (Zsolt. 83:19.) PUSZTULÓ NEMZET DALOLJUNK... EGY SE BETYÁR, KI GYALOG JÁR... Egy se betyár, ki gyalog jár, Ki bodorszőrü paripán nem jár; Lásd az enyém bodor-deres, Egész világ engem keres. Az erdőbe’, nagy erdőbe’ Rajtam ütött a vármegye, Ki fokossal, ki baltával, Hej ki-ki ma;ga szerszámával. Én sem vettem azt tréfára. Felugrottam paripámra, Beugrottam Tornaijába, Kedves Julcsám kapujába. Nyisd ki rózsám kis kapudat, Hadd kössem be a lovamat, Egy kis szénát, nem abrakot, Nem tölt az itt harmadnapot. PAT1KUSNÉ IRTA: SÁSDI SÁNDOR. — Jó, hogy jönnek — mondta a patíikusné és szélesre tárta az ajtót a vendégek előtt. Bodrics' főjegyző a cipőjét törölte a küszöb elé tett gyékényen, őt rendre szoktatta a felesége, azt mondják, a szalonba csak úgy mehet be otthon, ha ujságpapifost tereget a lépéseielé. Leszoktatta Irénike a pipázásról, később a cigaretáról, mert az is szemetel'; mindenről leszoktatta Irénke, de Dodrics azért jókedvű, arca gömbölyödffik a megelégedettségtől, pedig régóta nem “kávézhat” már sült kolbászt, nem ihat hozzá félliter kadarkát. — Csókolom a kisztíhandját — nevet Bodrics és még; törölgetné tovább a cipőjét, de Farkas, a hajlotthátu, hoislsizu Farkas sietteti befelé azzal, hogy: — A keserves mindenedet, mozogj már, mert lefagy a fülem ... Farkas messziről jön, az állomás félórányira fekszik, dolj ga is volt egélsz nap, mert a forgalmista vizsgázik Pécsett, délelőtt vásár volt, az olasz kupecofc annyi jószágot vásárolták, hogy alig győzött vagont teremteni, kihűlt az étel, mire asztalhoz ülhetett, keveset evett, d'e majd ad a patikusaié mákospogácsát meg sziivóriumot. *— Remélem, maradt még abból a finom vasárnapi pogácsából? — kérdi erőltetett vidámsággal és a szép szőke patikusné sietve felel: — Tele az aranyszéllü tálam, csak jöjjenek, mert niern bírom ki tovább Andrással. Hiányzik neki a tarok és különben is, a beteg férfi rosszabb a gyereknél ... Be akarta csukni az ajtót, amikor a veranda lépcsőjéről' felkiabált a kis Bálint: — Halló, mi is jövünk, kérünk egy kis világosságot. Bálint ügyvéd filigrán ember- i ke, annakidején nagy port vert fel a házassága, mert a Lendvai kovács lányát vitte pap elébe, sógorságba került a favágó Á- lámmal, de Bálint mindezek ellenére megelégedett, majdnem hogy boldog volt. Bálint a negyedik a kaszinói tarokk-partiban, Rajna, az adótiszt, akit hosszas kérelmezés után, a Feri bácsi közbejárására, elsejétől Budapestre helyeztek, búcsúzni jött vele. Rajna nem kártyázik. Az öt év alatt inni se tanult meg. Pécsett csináltatja a ruháit, ketnaponkint inget váltott, nyáron tennis zezett, esténként néha hegedült, amikor, udvarolni kezdett a nagyobbik Mohaylánynak, később elmaradt a háztól, magányosan sétált az Ércz-erdő tájékán, vasárnap, a iszagosmisén, férfihoz nem illő ájtatossággal kulcsolta meg a kezét s egyszer vöröshaju nővendége érkezett Pestről. Rajna nem kártyázik. Meghallgatja a patikus panaszát segíti szidni Gedő doktort, áki az influenzát se tudja gyógyitalul, eszik a máfeospogácsából, dicsérő szót ejt, mire a szép szőke patikusné elpirul. A kisasztalt az ágy mellé tolják, azok négyen kártyázni kezdenek. Rajna és a patikusné a kályha mellé ül. Hallgatnak. Farkas, az állomásfőnök, fagyos füleit dörgöli, felhajtja a negyedik pohárka szilvapáliinkát, Bodrics a mákos pogácsa leejtett morzsáját szedegeti a szőnyegről, közben Bálint belenéz a lapjába ési ebből hangos veszekedés keletkezik. — Búcsúzni jöttem — mondja később Rajna, és a szőke patikusné felnéz a kézimunkájáról. — Sajnálom Rajna, hiányozni fog a nyáron a tenmisznél. Vil'ágosbara hajú, fákóisizürke szemű ember Rajna, igazán nem mondható szépnek, de most, ebben a pillanatban a furcsa, lámpalázas izgalom érdekessé teszi arcát. A patikusné látja ezt a hirtelen változást, kutatná az okát, de a gobelincsendélet levelei árnyékolja háromféle zölddel és ez foglalja le minden gondolatát. Amikor kiválasztotta a levelek erezetéihez megfelelő szint azt kérdezi: — Mit csinál Werb néni! Rajna szórakozottan felel: — Disznóölés volt tegnap, most vesződik a bus besóizásával. — Annak se ieisiz többé ilyen rendes szobaura. öltögeti a levelek sötét erezetét, amikor a fakószürke szemű férfi halk, forró hangon i mondja: — Holnap ilyenkor már Pesten leszek és soha többé nem látom magát, Vilma ... — Dehogy nem, Rajna, Majd eljön a nyáron egy filléres-vonattal. Néha én is felmegyek Pestre, elgardiroz engem meg a húgomat színházba. Öt éve ismeri ezt az embert, nyaranta hetenként négyszer együtt tenniszeztek, néha bejött hozzájuk a patikába kölnivizet, szalmiákcukrot vásárolni, megkérdezte: “Hogy van, nagyságos asszony?”. “Köszönöm Rajna. Jól.” Két éve kölcsönadta a Werfel-kötetet, az elmúlt őszenkimt voltak szüreten a Werb néni szőlőjében, akkor a “Traumerei”-t hegedülte ... több semmi. És most valamit mondani fog, valamitől forró a hangja. — Nem jövök ide filléres-vonattal ... Én .. három éve szeretem magát, Vilma. Kérem, jöjjön el velem. Nie maradjon ebben az unalmas pletykás fa- l luban, ón megmutatom magának az igazi, szép életet, hagyja ezt a jódszagu patikát, a gobelincsendéleteit a pörölős, kártyás urát .. . Jőjjönveiem, legyen a feleségem ... ... A lánya harmadik polgárista, a Miasszonyunlk zárdájában tavaly pünkösdkor bérmálkozott ... A falról szemébenéz vele az édesapja nagyított fényképe és ő csak ül tószegeit fejjel, hallgatja a rázúduló szavakat: — Ha ittmaradok, soha nem mertem volna megmondani. Meggyávul, beporosodik itt az ember. Hála Isten, már nem tartozom idle. Merek tele tüdővel lélekzeni ... — Hallgasson! ... — Szeretem magát és az a legszebb az életemben Maga nem ismer engem, Vilma, én fétezegen lépkedtem a maguk salakká! meghintett járdáján, niem tudtam mit, hogyan kell tenni, idegen voltam, gyerekesen szomorú, naponta megsirattam önmagamat és próbáltam önmagamat és próbáltam törölgetni a könnyeimet a Mohay Sárika levendulaiflatu batiszt zsebkendőjébe ... Akkor még nem tudtam, hogy szeretem magát ... Kérem, jöjjön el velem ... Az aranysizélü tányéron megfogyatkozott a mákocspogácsa, Farkas arca nekipirosodött a szilvapálinkától, a patikus hiperolos vízzel gargalizálta dagadt manduláit, Bálint elmesélte a viccet a rostélyosról meg a beteg cigányról, aztán tovább kártyáztak. Rajna a nyakkendőjét igazgatta remegő kézzel. — Tíz perc múlva elmegyek. Kérem, könyörgöm, próbáljon szabadulni az előítéletektől. Tudom, jelentéktelen, szlünke ember vagyok én, de nem minden a külső. A patikusné öléből földrecsuszott a gobelin-csendélet. Ránézett az édesapja fényképére, aztán lesütötte szemét. — Nem miniden a külső, tudom én azt, Rajna. Sok minden mást is tudok . .. Talán más hazudna most magának, óm sohasem hazudtam. Elmennék ... — Csak akarni kell ... — Nem mehetek, mert az életet egyszer lehet csak elkezdeni. így tanultam ezt az édesT apámtól. — Szeretem magát ... — Elbúcsúzunk most ... A nyáron megrendezzük a tenniszversenyt, el kell jönnie ... A kis Bálint odaszólt: — Mi az, Rajna, csak nem mész már? — Megyek. Csomagolnom kell még ... A patiküsnénak kezet csókolt elköszönt a férfiaktól. Amikor becsukódott utána az ajtó, Bodlrics azt mondta: — Jó fiú volt, ösak egy kicsit mafla ... Farkas is mondott valamit, a szép szőke patikusné hallgatott, levette az asztalról az üres aramysizélü tálat és megindult vele a konyha felé. Válasszon kívánsága szerint a naponta induló KLM járatokban Kanada és Európa között! Ne felejtse a KLM-t külön említeni utazási ügynökének és hasznosítsa az alanti KLM ráadásokat • Olcsóbb, mint valaha a 21 napos gazdaságos kirándulási díjszabás* BUDAPESTRE: MONTREAL $438.00 TORONTO-H AMI LTON $484.00 WINNIPEG $564.00 CALGARY-EDMONTON $638.00 VANCOUVER $678.00 • KLM repüljön most — fizessen később terve. • KLM előre kifizetett utazása: Kanadában kifizetheti otthoni rokonai, vagy barátai részére a jegyeket. • KLM vasúti-légi tervezete. Ha Ny ugat-Kanadában lakik, utazzon vasúton Montreálig a KLM repüléshez és takarítson meg pénzt! * Kormány hozzájárulás szükséges. ROYAL DUTCH AIRLINES I 2 Winnipeg, Man. 1966. szept. 13. Meghalt Szakács Gábor Kipling, Sask.-ban
