Kanadai Magyar Ujság, 1966. július-november (42. évfolyam, 52-90. szám)

1966-09-02 / 66. szám

4 Winnipeg, Man. 196-6. sizept. 2. Centennial Report 1967 by JOHN W. FISHER CENTENNIAL COMMISSIONER (Canadian iSioeime) — Egy fiatalember a kö-zelimjulitban azt kérdezte tőlem: műképpen le­hetséges, hogy oly lelkesen be­szélek a kanadai nemzetről és hazafiságról, amikor mindélaki tudja, hogy: a nacionalizmus mennyi bajt okozott szerte a világon. Nem mondom, okos kérdés eigy fiatalember részé­ről, aki éppen most néz talán először igazán körül és bizony sok aggasztó jelenséget vesz észre. Ez a fiatal diák egyrészről a mostanában “szabadsághoz” jutott, egymásra féltékenykedő, hataloméhes (Mis nemzeteket látja, másrészről réig|i, nagy or­szágokat, amelyek viszont a többi dominálására törnek. Ilyen körülmények között bi­zony nem csoda, hogy ez a fia­talember kilsisé cinikusán- beszél a nacionalizmusról. A kérdésre egyik beosztot­tam Ottawában mondott beszé­dében találtam meg a lehető legjobb választ. A szónok, ma­ga is fiatalember, az ország századik születésnapjára készi- j tett terveinkről szólott és be­szédét így fejezte be: “Vajon érdemes Kanadában élni? Érde­mes összetartani ezt az orszá­got? .. . Engem, személy sze­rint nem ragad el a naciona­lizmus, a hazafiasság olyan mértékben, hogy melldőngetve, zászlót lobogtatva, túláradó be­szédeket tartsak nemzetem e­­rényeiről. Elmúlt már az, az idő, amikor mindeinki a világ legerősebb országa polgára a­­fcart lenni. A náción alizmuls nem tndlja megvédeni a világot az esetleges pusztulástól. Néze­tem szerint a helyesen értel­mezett internacionalizmus ut­ján kell haladni, ha élni aka­runk, meg akarjuk óvni a civi­lizációt. Mit jelent ez az “inter­nacionalizmus”? Azt jelenti, hogy egy ember békében él a másikkal. Azt jelenti, hogy a mi is’zabadlságufnk ott végződik, a­­hol mások szabadsága kezdő­dik.” “ügy érzem” — mondotta a szónok a továbbiakban — “hogy a kanadaiak békés ie­­gyü'ttélése, együttműködése má sok számára példa lehet és ez már önmagában elégséges ok nemzetünk létezésére, megma­radására. Ilyein- értelemben va­gyok lelkes kanadai, ezért dol­gozom az 1967-es oantennáriu­­mi év sikeréért.” Hányszor a kanadaiak sze­mére vetettem, hogy még csak most próbálják megálmodni, megfogalmazni létezésük értel­mét, lényegét. Ez, az imént idé­zett fiatalember minden na­gyobb cécó nélkül megválaszolt a kétkedőiknek, bizonytalanko­dóknak. Százéves történelmünk alatt sohasem ért a kolonializmus vádja bennünket, senki sem vá­dolt meg bennünket agresszió­val, sohasem történt meg, hogy saját vitáinkra ne találtunk vol­na ésszerű megoldást. Ezért ta­lán joggal mondhatjuk: létezé­sünk bizonyltja, hogy sokféle inép fiai békéiben megférhetnek egymás mellett. Kultúrájuk ja­vában, szabadon virágozhat. Ha másért nem, hát már osiak ez­ért érdemes ezt a szép országot összetartani, a jövő számára megőrizni. DIÖSZEGHY TIBOR: A JELEN Zsoldosok világa forrong, épül, velük telnek az ősi várták, kétes erő ez, kétes hatalom, melytől a világ üdvét várják. A pénz címere lobogóként leng, toboroz percnyi vak kalandra; névtelen naivak egyre vetnek, de a kenyeret más aratja. Üres szólamok jövőjét várják, kusza agyú, félsz nemzedékek, hiszik, hogy tettük forradalmi tett, pedig csak dúlt halotti ének. Zsoldosok világa, zsoldos tettek, fillérre becsült álmodások, csillogók, buják, mások lehettek, de nem lesztek soha csodások! Csodához mindig ember kell, egész; önzetlen vággyal, céllal, tettel, különben rab vagy, s béklyóid elől egy életen át nem menekszel! Életed és sorsod rabja maradsz, zsoldosa mások játékának, nem lesz múltad, jelened, sem jövőd, tartozéka leszel csak másnak. Zsoldosnak lenni nem lehet a Cél, idegen célok vitele ez; értük harcolni, tán lelkesedni kifizető, de — nem iellemes! ... — SZENT ANNA, A TENGERÉSZEK VÉDŐSZENTJE THELMA COLEMAN (Canadian Scene) — Sok kanadai hagyomány az anya­országból került erre a földre. Az első ide érkező tengerészek hozták magukkal a Szt. Anna, a tengerészek védőszentje irán­ti tiszteletet. Felé emelték szi­vüket, amikor a végtelen ten­gereken hajóztak. Julius 24.-én legalább 4000 ember volt a Hake Brie-n levő Brieau-ba, ahol “The Fes­tival’ of Ste. Anne off the Lakes” zászlaja alatt jöttek ossz ün­nepelni. Először egyházi kör­menet van:. Kimennek a részt­vevők a tó partjára, ahol a pap megáldja a csónakoatot, hajó­kat, imádkozik azokért, akiket elnyelt a tenger. Ezt követől'eg került sor az ünnepélyes szent­misére. Az ezévi immár a 33. hasonló zarándoklat vált a Szt. Anna kápolnához, melyet. 1933- ban szenteltek fel. Azon a he­lyen, ahol Isaac Jogues atya, az elteő odaérkező fehérek kí­séretében partra szállt, mégpe­dig hosszú, veszélyes ut után, 1626-ban. St. John die Breibeuff atya, aki a húrom jezsuita misz szió többi tagjával együtt az in­diánok áldozata lett, szántén járt a kápolna mostani helyén annak idején. A rendes évi za­rándoklatok kezdeményezése egy ferences barát, László atya nevéhez fűződik, aki a HULDA ROCK cimü könyvet ils irta. Quebec City közelében, a Szt. Lőrinc folyam északi partjain van Ste. Anne die Beaupre, a szentnek emelt egy másik ká­polna üs. Ide is mindlen eszten­dőben ezrével zarándokolnak az emberek. A legenda szerint ezen a helyen avatkozott be Szt. Anna, hogy megmentse a breton halászok életét. 1658- ban, egy viharos éjszakán tör­tént. A breton hajósokat elra­gadta az ár, hatalmas hullá­mok dobálták őket. A tengeré­szek Szt. Anmához imádkozták. Tőle kértek, és a legenda sze­rint, tőle is kaptak is védelmet. Hirtelen erős fényt láttak. Fe­léje irányították hajójukat. így találták meg a partot, amikor pedig már csaknem minden re­ményt feladtak. Ott emelték a kápolnát, ahol megpillantották az életmentő égi fényt. — Tizenegy nyelven szél Kanada Hangja (Canadian Scene) — A nap és éjszaka minden órájában va­laki, valahol hallgatja a Kana­dai Rádió Nemzetközi Szolgá­latának különböző nyelveken sugárzott rövidhullámú adásait. Heti száz órában a következő nyelveken folyik a munka: ma­gyarul, lengyelül, portugálul, spanyolul, oroszul, csehül, szlo­vákul, ukránul, németül és ter­mészetesen angolul ési fran­ciául. A Nemzetközi Szolgálat feb­ruárban lépett fennállása 22. esztendejébe. 150 alkalmazottal dolgozik. Évi 2,500,000 dolláros kiadását a parlament utalja ki. A Szolgálat fontossága különö­sen akkor tüniik ki, ba tudjuk, hogy Kanadának nincs az or­szág nemzetközi megismerteté­sét célzó állami tájékoztató iro­dája. A Szolgálat a múlt eszten­dőben 37,373 levelet kapott 119 országból. Ez is bizonyltja, hogy messze földön és sokan hallgatják a szavát. A munka egyik alapvető ré­sze a hírszolgálat. Ezt, a leg­nagyobb tárgyilagoslsággal a különböző külföldi és belföldi távirati irodák jelentésiéiből ál­lítják össze. Egy-egy napi adás lehet 15 perc (pl. a magyar) és ugyanakkor a 4-5 órát Is meghaladhatja, pl. az angol­­nyelvű sugárzás. A programot minden esztendőben négyszer teszik közzé. Ez megadja az a­­dások pontos idejét és hullám­hosszát. Általában 150,000 hall­gató kapja a világ minden ré­szén. Az adásokban, a híreiken kiviül persze: vannak kommen­tárok, interjúk, van muzsika és rengeteg Kanadáról szóló, Ka­nadát ismertető anyag. Még a bélyeggyűjtők érdeklődésére is számot tarthatnak ezek az adá­sok, mert a legújabb kanadai bélyegekről beszámolók hang­zanak el. Ezekből, az adásokról rendszeresen beszámoló hallga­tók ajándékba kapnak. A szolgálat egy osztálya a külföldi országoknak szalagon küldendő zenei anyag összeál­lításával és sokszorosításával foglalkozik. Ezt részben közvet lenül, részben pedig követsé­geinken keresztül kapják meg a külföldi rádióállomások. Meg kell jegyezni, hogy azokban a külföldi országokban is kapnak szalagra felvett anyagot a rá­diók, amelyek nyelvén egyéb­ként nincs rendszeres sugárzás. A Nemzetközi Szolgálat dolga a csereprogramok lebonyolítá­sa. Nemcsak rádió-, hanem te­levíziós programcserére is rend­szeresen sor kerül. Senkinek sem kell bizonyíta­ni, hogy a Szolgálat milyen fontos munkát végez. Sok mű­vész rajta keresztül' kezdte kar­rierjét. Érdeme® megemlíteni, hogy Maureen Forrester-rel, Oscar Peterson-mial és Glenn Gould-dai is a CBC Nemzetkö­zi .Szolgálata csinálta annak idején az első felvételeket. U- gyanakkor a Szolgálat sok ki­tűnő külföldi művészt is meg­ismertetett a kanadaiakkal. MAGYAR - CSEHSZLOVÁK Éfjiufsági határtalálko zót rendez­tek Balassagyarmaton! — Néhány szó az albertai munkahelyzetről (Canadian Scene) — A fede­­rális-, és az albertai tartomá­nyi kormány, ezen a tavaszon 2.000 vállalatot, különböző munkaadót kérdezett meg a várható munkaalkalmak tekin­tetében. A beérkezett válaszok alapján arra a következtetésre jutott, hogy Albertéban, a kö­vetkező 12 hónapban;, legalább 60.000 munkaalkalommal lehet számolni. A munkaadók 14,338 ember­nek azonnali munkát kínálták és azt mondották, hogy továb­bi 47,048-ra lesz szükség a jö­vő év márciusáig. 29,000 mun­kásra a szokásos módón szán­dékoznak szert tenni, 18,000-re azonban az ország más részei­ből, illetve tengerentúlról szá­mítanak. Jelenleg a ruhaipar 400 em­bert keres; 1,300 szerszámké­szítőire, gépészre és a rokon­szakmáiban jártasra van szük­ség; az építőipar 800 dolgozó­nak tudna azonnal munkát ad­ni. Szükség lenne 660 házveze­tőnőre, háztartási alkalmazott­ra és szakácsra, a iklüiőnböző szolgáltató iparokban 1,200 emberre. Kellene 70(5 ápolónő és bábaasszony, 349 rajzoló és más technikus, 1,300 gépirónő, gyorsíró és más irodai dolgozó és 758 tanító és tanár. Lényegében a fenti szakmák­ban lesz — 12 hónapom belül — további üresedés. A becslé­sek szerint szükség tesz 1,605 ápolónőre, 2,067 tanítóra, 791 mérnökre — Előreláthatólag 3.200 irodai alkalmazott, 1,400 teherautó- és autóbusz-isoffőr, 4.200 szerszámkészitő s gépész, 4,000 építőipari dolgozó talál­hat majd munkát. (Financial Post.) — A. C. KORNFELD, B.A., B.Comm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. Bábel-torony Londonban (Folytatás a 3. oldalról.) A torony 12 méteres anten­nájával mintegy 60 méterrel magasabb, mint bármely más londoni épület, 40-48 kilomé­terre újabb torony veszi át a hullámokat és 1970-ig egész to­ronyláncolatot akarnak kiépí­teni Angliában, hogy a telefon- és tele viziószo Igálatot korsze­rűvé tegyék. London Bábel-tornya 13,000 tonna súlyú acél, üveg és be­­tonépitmény. A napfényt meg­szűrő üveget használtak hozzá: felső szakaszán három-emelet­nyi zárt és nyitott kilátót ren­deztek be, ahonnan csodaszép látványként táruil a látogatók szeme elé London és környéke. A kilátókon kívül egy forgó­vendéglőt is létesítettek, amely 24 perc alatt teljes körben mu­tatja meg az asztalnál ülő ven­dégnek London panorámáját. Csak a püimoórekinek okozott gondot ez az uj rendszer, mert a konyhát a torony mozdulat­lan tengelyében helyezték el és egy és ugyanazon vendég asz­tala minden forgásnál más és más ponton tüniik fel. A 120 ét­termi férőhelyet már hónapok­ra előre lefoglalták. A torony egyik idegenforgal­mi látványolsisága: három és fél Shillingért (fél dollárért) bár­kit felrepitenek a gyorslftek a kilátókhoz. (Szabadság) A ZENEMtrVÉSZETI FŐIS­KOLÁN 251 jelentkezőiből 54- nek sikerült letenni a felvételi vizsgát. Az uj elsőévesek 17 tanszéken kezdik meg tanul­mányaikat. Megkezdik a hang­szeres tanárok képzését i®. — AZ ÁRSZABÁS 4-5 SOR KISZEDETT SZÖVEGRE VONATKOZIK! FIATAL-ASSZONY (özvegy, elvált), vagy leány társaságát keresem. — Kölcsönös megbecsülés. — Három és fél éve egyedül élek. ■— Feleségem elhagyott. — Válaszleveleket kérem továbbítsák az alábbi címre: Mr. Frank Bieber (Bora Ferenc), Cent­ral Post Office 5850, Box: 1185. Win­nipeg 1, Man. 65-67 VIDÁM ÍRÁSOK dett észrevenni ama szép szőnyeget, mellyel az be van terítve .. . — Ó, igen, informálva vagyok a szőnyegről, pompás közlekedési eszköz, mert az ember gyorsabban g könnyebben jön fel rajta, mintha a puszta kövezeten lépkednék. — Már régen bosszant engem, kegyelmes uram, hogy ezen a szőnyegen az Írnokok és a segédifogallmazók its járnak . . . Kopik, nagyon kopik a lábúik alatt ... S micsoda sáros lábük van ezeknek az embereknek, akik gyalog jönnek idáig a pocsé­­tákon és mindenféle piszkos zegzugokon át. — Ez igaz! — szólt a miniszter. — A szőnyeg igazán csinos, és sokba került. Én hát azt indítványozom, kegyeskedjék életbe léptetni, hogy a sző­nyegen ezentúl csak az osztálytanácsosoktól fölfelé1 való tár­saink járhassanak, akikről föl lehet tenni, hogy komfortéiban jönnek. Az apró-cseprő nép hadd menjen a szőnyeg mellett, a köveken. Ez olyan megtakarítás, mely becsületünkre válik, uraim, mert ez végire is az állam pokróca. A miniszter apró szemei tündököltek a mosolytól. — Helyes. Ezt a reformot azonnal életbe léptem. Hogy ily párbeszédek kapósán keletikezett-e a nevezetes reform, nem merek érte éppen kezeskedni, de hogy a pokróc­­szabályozó rendelet tényleg kiadatott, a legkomolyabban merem állítani'. A pokrócon csakis a tanácsosok járhatnak ezentúl a hi­vataliba, föl lehet tenni, hogy a közlekedésügyi minisztérium pokróca, ha nem is örökéletü, de sokkal maradandóbb tesz, mint a közlekedésügyi .miniszter. ŐSÖK ÉS UNOKÁK. Valamelyik nap egy Bihar megyei öreg beszélt nekem el egy dolgot a mi Tisza Kálmánunk egyik őséről Tisza Pál Bihar megyei szolgabárórói, akinek az eszejárásában benne van már a mii Kálmánunk eszejiárása is. Az öreigur Is, akii nekem az adomát elmondta, az apjától halottá, meglehet, hogy az ő apjához is hasonlóan jutott a kis történet —, de akármilyen régi is, érdemes elmondani. Tisza Pál szolgabirósága idején az ő kerületében lakott egy szücsmester, aki arról volt hires, hogy egy olyan nagy vasládája van, amelyet helyéiből elvinn|i nem lehet, mert nagyon _ 122 __ mikszáth Kálmán nehéz, a tűzben nem éghet el, mert vasiból van,, feltörni, vagy idegen kulccsal felnyitni meg éppen lehetetlenség, mert titkos zára van, úgyhogy, aki nem tanulta ki a módját, egész holta napjáig babrálhat rajta, mégsem nyitja ki. Egy lakatos fia volt a szűcsnek, az csinálta neki a ládát remekbe. Lön, hogy egy szegény ember, hallván a láda hírét, mi­után éppen egy nagyobb pénzösszeghez jutott, amit nem tartott bátorságosnalk magánál tartani, azt gondolta magában: “EL megyek a szücskomához, megkérem, tegye el ő ezt a pénzemet a ládájába, ott aztán teljes biztonságban tesz.” A szűcs átvette a pénzt, s betette a láda fenekére: “Uigy meg lesz az itt őrizve — mondá —, hogy még a napvilág se jut be hozzá.” Írást persze még abban az időben nemigen volt szokás adni semmiről. Az adóisok akkor még nem tudtak írni, a hitelezők pedig nem tudtak olvasni. Eljött azonban az ideje, hogy a szegény embernek szük­sége volt a pénzre, s elment a szűcs komához,, hogy vissza­vegye. A szűcs koma ránézett csodálkozva, és azt felelte: — Miféle pénzről beszél kend? Én nem emlékszem semmire. Sirt, könyiörgött a szegény ember, de a szűcs nem em­lékezett a háromszáz forintra, s még ki is nevette a szegény tulajdonost. Nagyon elbusult a szűcs rövid emlékezőtehetsége miatt a szegény ember, s elment panaszra Tiszához. — Tekintetes uram, így meg igy jártam. — Hm, az bizony nagy baj — mondá a főbíró —, kivált ha tanúi nincsenek. — Nincsenek, kérem alá)sis.an. — Hát., tudja mit, jöjjön' el holnap, addig kigondolok valami okos dolgot ehhez az ügyhöz. A szegény ember eljött másnap. Tisza vidám arccal fo­gadta. — No, atyafi, hát majd csak csinálunk mi is valamit. El fog menni kend a szűcshöz, s még egyszer kérni fogja a pénzét. — Hiábavaló — felelte —, voltam már én ott tízszer ilj, rám se hallgat! — Ne okoskodjon, ha egyszer én mondom. A hajdúmmal fognak elmenni, csakhogy a hajdúm előbb, akkor kisvártatva — 123 — ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 8y2% melléklendő. MEGRENDELÖ-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112: Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .............................. $.......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ....................... $.......... Sajtó Alap ...................................... $........... Összesen $.......... Név: ........................................................................................... Város és tartomány: ............................................................ Cím (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Címváltozásnál írja meg a régi dmét Is! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. Jeligés levelet kiadó továbbit Árban Eredményben KICSI j NAGY Halló! Bajok ... H A kimerült szédül álmatlan bágyadt fáradt ideges türelmetlen sápadt I 1 a fenti bántalmak egyike is jelen van, cselekedjen, mint számtalan ezer más. — használja a H A “SATURNIN” ideg és szervezet erősitö szert. Majdnem mindennapi dolog levelet kapni, amely llH úgy kezdődik, hogy “Mintha Kicseréltek volna engem, — oly jót tett a SATURNIN”. Üvegje $2.00. Legajánlatosabb egy teljes készlettel rendelni, amely öt üveg, az ára $8.00. Részletes utasítást kap rendelésével. RENDELJE MEG MOST! VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 BUCKEYE ROAD CEVELAND 20, OHIO APRÓHIRDETÉSE Egy számban közlés ára $1.25, három számban $3,00. SZIGORÚAN ELŐRE FIZETENDŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom