Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-24 / 50. szám

Winnipeg, Man. 196-6. jun. 24. Ártalmas a hosszú életre való törekvés OXFORD, Anglia. — Sir George W. Flickering, az Oxford University tanára, úgy véleke­dik, hogy a hosszú életre való törekvés ártalmas. Azt mond­ja: “Ha az orvosi tudomány a mostani tempóban tovább fej­lődik, emberek milliói csakúgy hemzsegni fognak e földön és közülük egyre többen és töb­ben aggkori elmegyengeségben fognak szenvedni. Engem meg­rémít ez a jövő kilátás. Ami a saját személyemet illeti, én örülök, hogy olyan korban fo­gok meghalni, amikor még hasznos lehetek a társadalom­nak és inem kell beállnom a félig, vagy egészen meghülyül­tek légiójába.” Pickering professzor élesen elitéli azokat a tudósokat, akik az élet meghoSiSzabbitása ér­dekében végeznek tudományos kutató munkát. Ez valósággal tudományos árulás — mondja. És, teszi hozzá, embertelen­ség is. Mindenekelőtt azt kifogásol-'' ja a 61 éves professzor, hogy újabban egyre gyakoribb kísér­letek történnek egyes iszervek — vese, vérerek, stb. — átülte­tésére, még állati szerveket is átültetnek emberi szervezetbe, és “a jövő zenéje” a mester­séges szív. Jó szerencse, hogy csak másodlagos szerveket le­het átültetni, az emberi szer­vezet legfontosabb részét, az agyat nem lehet átültetni, vagy mesterséges aggyal pótolni. Jó szerencse, mert máskülönben idővel a földkerekség tele len­ne agyalágyultakkal. Pickerig professzor orvos- és tudós hallgatóság előtt tar­tott előadásában azt fejteget­te, hogy a halál éppen úgy a természet maradamdóságának előfeltétele, mint az élet. Csak a régi élet vége és uj élet kez­dete tette lehetővé az ember fejlődését, az ősembertől a ci­vilizált emberig, de ugyanez áll az állati és növényi életre is. A megöregedés előkészület a halálra — a szükséges és hasz­nos halálra — és az öregko­rnak sajátos öregségi betegsé­gei elősegítik az uj élet kiala­kulását. JELZÉS MÜUTJÁN Manitoba müutain minden évben történnek javítási munkálatok, javítások és azok fej­lesztése, hogy az ön közlekedése a lehető legjobban legyen biztosítva. Ennek érdeké­ben, a javítások szükségessé teszik, hogy irányt változtassanak, a rendes úttól eltér­ve, mint “detours, single lanes”, ^tb. Az ön megértő co-operációja segíti Manitoba müuti mun ká.iát, ihogy a leggyor. sabban és a legkevesebb akadállyal fejezhessék be azt. Kérjük hajtson óvatosan és figyeljen A ZÁSZLÓS EMBERRE MANITOBA HIGHWAYS VIDÁM I RÁSOK retni egy helyet, megszokni egy pihenő padot, gyönyörködni egy kinyilt rózsában, eiet és siet egyre tovább. A szegény kezdő csak ir (hisz ő is siet), hol itt helyez el egy rajzot, hol amott egy novellát, é© csak nagy sokára ve­szi észre, hogy ez nem is igaz publikálás, csak a kéziratnak egy szerencsésebb transzformációja. A közönség ötvenfokosi közönyben szalad ei mellette. Hát mit tegyen? Talán kötetbe gyűjtse össze a müveit? Persze* hogy erre kell gondolnia. Csakhogy nem pusztán a lapok változtak meg, hanem a kiadók is. A könyvkereskedői üzlet most a kolportázsra van alapítva, hoisszu lejáratú előfi­zetés gyűjtésre, és a kiadók már csak a huszkötetes írókat adják ki, meg nem gondolván, hogy a huszkötet közt ott van az is, amelyik valamikor elsőnek jött ki a napvilágra, hogy a ’ többi utánajöhessen. Úgy fordult biz az, hogy a kezdő előtt minden régi út be vau nőve bozóttal, tövissel. Még tán ahhoz a módhoz fo­­lyamoöhatiik, hogy a maga költségén adja ki első müveit, me­lyek, mint a Noé kieresztett galambja, meghoznák a zöld ba­bérlevelet. Hasztalan fáradtság! A Tápok nem közölnek az el­beszélő müvekről kritikát. Legfeljebb a maga munkatársainak a köteteiről van recenzió (azok persze csupa Dicfcensefc és Tolsztojok, de tökéletesebb tulajdonlókkal'). Egyéb könyvek fe’iiemlitéőére azonban nincis hely. Ha Krumpihy Nándor orsz. képviselő valami aületlein megjegyzést tesz a folyosón/ vagy a klubban, azt ritkított betűkkel szedik, sőt az is közérdekű ese­mény, ha egy szerelme© szakácsaié vitriollal önti le a hűtlen asztalossegédet, hanem a könyvre nincs hely. Legyen az akár egy elismert író könyve, vagy még egy el nem ismert kezdőé. Minek azt tudni, hogy más iró is van a világon a lap íróin kívül? Ily tiszteletre méltó nézetek mellett bajos teljesen híven tájékozódni az irodalomról s a fejlődő tehetségekről, kik, úgy látszik, egy jó szót nem (kapnak, kivévén, ha meg találnák halni. Ah, a halál, az egészen más. A halál még erő© patrónus. Az égő viaszgyertyák reszkető fénye glóriát vet az üresnek tartott koponyá,ra is. A koporsónál megindul a hódoló töm­jénzés, és a meghalt irótárs végre csupa szépeket hallana most, ha nem volna örökre süket. És van aztán oly sok jelentékeny Írónk, hogy Öreg Szimnyei József kötetek hosszú sorozatába sem bírja a nevei­— 58 — A FÜVESKERT ANGOLUL A 10. ÉVFORDULÓRA AMERIKÁBAN IS MEGJELENT FORRADALMI ÉS BÖRTÖNI ANTOLÓGIÁNK — Hét éves előkészítő munka után Prof. David Ray szerkesz­tésében, “From the Hungarian Revolution” címmel, a Cornell University Press (Ithaca, N.Y.) kiadásában angolul is megje­lent a Füveskert. Ezzel a bör­tönök kézzelirott éisi a forrada­lom fiatal költőinek vallomása nyolcadik idegen nyelvű kiadá­sát érte meg. Mivel az első példány légi­postán közvetlen lapzárta előtt érke zett szerkesztőségünkbe, csak röviden számolunk be a hosszú, nehéz előkészítő mun­ka egyes fejezeteiről és mon­dunk köszönetét mindazoknak, akik a könyv anyagának össze­gyűjtésében, fordításában, szer fcesztésében segítettek és azok­nak, akik anyagi támogatásuk­kal lehetővé tették munkánk elindítását és befejezését. A megértés é© segítés hét éves láncolatát a detroiti magyar szervezetek ezer dolláros ado­mányával kezdjük, melyet Má­­day Béla professzor előfizetés­­gyűjtő akciójából befolyt 200.— dollárral együtt a washingtoni Coordinated Hungarian Relief­nél helyeztünk el. t Az induláshoz szükséges a­­nyagi fedezet megtalálása után a kötetbe tervezett versek ki­bővítéséhez, fordításához, szer­kesztéséhez fogtunk hozzá. Sz. I. washingtoni honfitársunk díjmentesen vállalta a nyersfor­dítások nagy részét, Watson Kirkconnell kanadai költő az Acadie University (Nova Seo­­tiay elnöke pedig a költemé­nyek angolra való fordítását kezdte meg. Önzetlen munkáját elősegítette, hogy a H. világ­háború előtt a debreceni Nyári Egyetem hallgatója volt és olyan jól megtanult magyarul, hogy Arany János: Buda ha­lálát is lefordította angolra, sőt magyar tudását felhasznál­va finn, észt, vogiul, osztyák rokon, népeink nyelvét is elsa­játította. Fordításai komoly si­kert aratták, úgyhogy újabb neves, amerikai költők kapcso­lódtak munkánkba. Lelkesedé-' sük, kitartásuk sikerhez veze­tett: 1962-ben a nyersfordítá­sok nagy része készen állt, s elérkezett a pillanat, amikor a­­merikai kiadóikkal érdemben! is tárgyalhattunk. Ebben E. C. Rowan, a washingtoni Natio­nal Academy of Sciences igaz­gatóhelyettese sietett isegitsé­­günkre, a Noonday Presis-isel és egyéb amerikai kiadókkal kezdett tárgyalásokat. Természetesen a szerkesztési munka is tovább folyt. Donald Hall neves amerikai költő az Ann-Arbor-i University profesz­­szora segítségével, 20 olyan a­­merikai költővel vettük fel a kapcsolatot, akik 19Ö6-os sza­badságharcunkról verset Írtak. A fordítók munkájának köny­­nyitésére amerikai magyar diá­kokat kértünk fel, akik a köl­tők lakhelyén a magyar versek ritmusával ismertették meg ő­­ket és az átültetésben is segí­tettek. A verseket Prof. David Ray gyűjtötte össze és lektorálta, majd a kész anyag alapján megállapodott a Cornell Uni­versity Press kiadóval. 1963. októberében Cleveland mellett, a Chautauqua-i tó, az “Ame­rikai Balaton” partján Mayville városban David Ray először ol­vasott fel nagy sikerrel a kötet kéziratából. E napot a város polgármestere: a Magyar Sza­badságharc Napjává nyilvání­totta. Itt adtuk át a költőnek az amerikai magyarság aján­dékát, a forradalom fényképes diszalbumát. Másnap Ithacában a kötetben szereplő amerikai költők gyűltek össze és méltat­ták a mü erkölcsi és politikai jelentőségét. A kötet történe­tének ebben a részében kell M I KSZÁTH KÁLMÁN megemlékeznünk Kelemen Ti­bor egyetemi könyvtáros és Gergely Péter, a Cornell Uni­versity fiatal tanárának lelkes munkájáról, akik David Ray professzornak értékes segítsé­get nyújtottak. A kötet teljesen elkészült s csak a megjelentetéisi időpont­jának eldöntése maradt hátra. Ebben elfogadtuk azt az álta­lános kívánságot, hogy a Fü­veskert szabadságharcunk 10. évfordulóján lásson napvilágot Amerikában. A múlt év végén már nyomdában volt a kézirat, amikor megmozdult a budapes­ti kommunista apparátus és Lévay Jenő újságíró, a koholt és hamis perek hívatásos ta­núja és a párt “történésze” rá­galomhadjáratot indított a kö­tet szerkesztői ellen. A könnyen kimutatható hazugságokat nemcsak az amerikai magyar szervezetek, élükön a Magyar Szabadságharcos Szövetség u­­tasitották vissza, de az ame­rikai kiadó is. A mü megjelenít: 186 oldal terjedelemben é© félvászon kö­tésben, kongresszusi könyvtár katalógusszáma — 65-245412. A borítólapon vörös börtönfalból ugrik ki fekete betűkkel a cim. Az előszóban Prof. David Ray ismerteti a forradalmi és bör­­töniversek történetét, majd Fletcher nyomán azzal a pszi­chológiai átalakulással foglal­kozik, amely a börtönt, a szen­vedés helyét szentéjé' változtat­ja, ahol a költők szimbolizáló ereje felfokozódik s nyomorú­ságos világukból fenséges ma­gasságba emeli őket. “A bör­tönt sokan, nem élték túl — ír­ja D. Ray, — de haláluk örök tüzfforrás, amely élteti, lelkesíti számfcivetettségükben az élet­ben maradtakat. Abban a szám­­kivetettségben, amelyben a köl­tők hivatása emlékeztetni a Nyugatot, hogy a magyarság­­inak örök joga van Magyaror­szághoz. Ha a nagyhatalmak valamikor rendet teremtenek Európának ebben a részében, a költőik szava történelemmé vá­lik. Máskülönbem csaJk fellegek-Mit jelent IDEGESNEK LENNI? Remegést Félelmet Gyengeséget Kimerültséget Álmatlanságot Elkeseredést Idegességet Szervi gyengeséget Szédülést Ha ezen tünetek egyikét is észleM magán, MÁR oka van arra, hogy vigyázattal Hegyen. Az idegesség lassan, de biztosan szipoly ózza a test miniden szervét. Ne várja be, hogy teljesen “IDEGRONCS” váljon magából. Az “IDEG ITAL”, amely “MÁR OTT IS SEGÍTETT, AHOL O Á npYTn MIM MAS NEM HASZNÁLT” — ÜVEGJE $ 2.00, egy lj A I II l\ llj I jl készlet 5 üveg, $8.00. Ajánlatos egy teljes készletet el­használni MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL. VÖRÖS KERESZT PATIKA 11824 K. Buckeye Rd., Cleveland 20, Ohio két begyömöszölná, és oly kevés jelentékeny könyvünk, hogy hogy egy fél szekrényben is elférnek. A JÓK A INÉ TYÚKJAI. < Füri János révkomáromi illetőségű majoros 1873-ban a Svábhegyen szolgált, tekintetes Jókai Mór ur portáján, s eleven állatok dolgában egy iSzegfü nevű tehén, a Csárdás nevű csacsi és három gyöngytyuk volt a gondviselésére bízva. Az urnák volt is foglalkozása, nem is. Némelyek szerint igen nagy dolgokat végzett volna. Füri János szerint nem volt semmi foglalkozása, fel s alá járkált hátratett kezekkel a fa­soriban., s amit ilyenkor mesefélét kigondolt, azt papírra tette, és akadtak állítólag olyan bolondok, akik azért pénzt hoztak neki. Az asszonyság ellenben, szép, megtermett, hatalmas női alak, csak úgy suhogott a levegő körülötte, a Nemzeti Szin­­ibáznál fcoméddázott, maga Füri is látta őt egyszer, minit király­nőt a karzatról, és azóta nem mert, mint vakító fényességbe, az arcába nézni, különben is hangos, tekintélyes szavú és hir­­teíenlkezü fehér-személy lévén. Egy fiatal kisasszonyka volt a háznál, egy megennivaló, cukros ikis jószág, de ez is úgy volt, hogy az ő lányuk is volt, meg nemis volt az ő lányuk, nem értette azt közönséges' ember. Egyebekben nagyon derék, jó familia voltak. És megvolt mindnyájukban az a tulajdonság, hogy rop­pant szerették az állatokat. A kis Rozika az anlgóramaoskáit kedvelte, egész nap velük játszott, a “Papi” (úgy hátba a te­kintetei© urat) a Csigákat szerette, annyi csigaháza volt, hogy csigavárosokat csinálhatott volna belőlük — de a csigák ma­gúik már nem laktak bent a házaikban, az asszonyság pedig a három tyúkját imádba valóságos beteges ragaszkodással. Jaj lett volna, ha azoknak valami bajuk történik. Az egész világ felfordulhat, de a tyúkoknak békesség adasisék, mert különben lészen fogaknak osikorgatása és olyan zivatar, hogy jobb lett volna Füri Jánosnak vakon születnie. Ámbár isze megérzi azt az egész ház, sőt még a szomszédság isi. Ki van az már pró­bálva, és Isten ne adja, hogy ismétlődjék. , A tyúkokra tehát különös elővigyázat fordittabott. Ho­lott igen nehéz a tyúkra, vigyázni. A tyúknak nincs semmi esze. — 59 — ben járó csodálatos müvek ma­radnak azok után, akiken nem fogott a közöny, s nem niémul­­uak el akikor sem, amikor a többiek azt teszik. Egyre megy, ki, milyen sorsot hordott: sza­badságharcos volt a szovjet tankok ellen, zsidó a nácikkal szemben, néger a Klu-Klux- Klán kezében. Ezek a költe­mények — írja Ray — dicsőítő énekek a néma szenvedés visz­­iszoutasitásáról.” A fordítási problémákkal kapcsolatban Ray professzor beszámol arról is, hogy az ame­rikai költők a nyersfordítások alapján maguk választották ki azokat a költeményeket, ame­lyek szerzőivel lelki rokonsá­got éreztek, majd a kétkedők­kel szemben igy ir arról az er­kölcsi tőkéről, amelyet a for­radalmi és börtönversek jelen­tenek: — “Ha a kötetben sze­replő , magyar költők megszűn­nének énekelni és müveiket ter­jeszteni, akikor meginogna a­­l’attuk az erkölcsi alap is, amely menekülésüket szentesítette. Azért jöttek ki Nyugatra ezek a költők, mert vallják és hi­szik, hogy szavuk itt többet ér, mint hősi haláluk odahaza”. A kötet fotókópiákban hoz­za azokat az eredeti kézirato­kat, amelyeket a börtönben ir­tunk és amerikai, angol, né­met verseket emlékezetből for­dítottunk magyarra, hogy ezzel is biztosítsuk, Eurrópához való tartozásunkat. A könyv külön lapot szentel a Füveskert eddi­gi hét kiadásának, majd több magyar népdalforditással érzé­kelteti a magyarság évezredes szabadságharcait. Az 194I5-4S között Írott versek után külön fejezet mutatja be a börtönök költészetét. A szabadságharc alatt irt forradalmi verseket az emigrációban készült költemé­nyekkel zárja le. Az antológia tartalmi hiá­nya, hogy 1957-ben a magyar Füveskert össze állítása idején, amelyet David Ray alapnak vett, olyan tehetséges költők­kel, minit Határ’ Győző, Nyéki Lajos, Thinsz Géza és mások még nem volt kapcsolatunk s igy verseik kimaradtak. A könyv utolsó fejezete az amerikai költők 56-os verseit gyűjti össze és ezzel olyan po­litikai jelentőséget is ad az an­tológiának, amely a dialógusok korában a népek lelkét, izene­­tét állitja útjába azoknak, a­­kik a népek felett az elnyo­mókkal kívánnak, szövetkezni. A kötet másik jelentősége, bogy David Ray professzor szi­gorú lektori munkája és az án­­goira fordított vesek irodalmi nívója lehetőséget és kedvet a­­dott az amerikai forditó-gárdá­­nak, hogy megvalósítsák régi tervüket; a klasszikus és mo­dern magyar irodalom legszebb alkotásainak angolra való for­dítását. Tollas Tibor. (Lapzártakor értesültünk, bogy a New York Times május 1-i, vasárnapi kiadásában meg­hirdette a könyvet.) FUVESKERT nyolc nyelven (A 3. magyar kiadás is elfogyott!) FROM THE HUNGARIAN REVOLUTION a most megjelent amerikai ki­adós (Cornell University Press, Ithaca. N.Y.) Szerkesztője: a magyar Füvetekért alapján: Prof. David Ray. Félvászonkö­­tés, színes borítólappal 186 ol­dal. Ára: 4.95 dollár. Megrendelhető: Rápolti Nagy Klára, 173. E. 91. St. Apt. 3. c, New York, N.Y. 10028. Európá­ban: Nemzetőr, 8 München 34, Pf. 70. Szerb-infernó Délvidéken (Folytatás a 3. oldalról.) nuja voltam. Homonnay Ele­mér: Atrocities Committed by Tito’s Communist partisans in Occupied Southern Hungary. Vladimir Dedijer: Joszáp Bróz Tito. Julianna Vresinac: Az újkor (1919-1946.) Burján Gyu­la: Délvidék Tragédiája-Tito­­szlávia portréja. —) MAGAS SZAKTUDÁSÚ FOGTECHNIKUS BUDAPESTRŐL üzletet nyitott WINNIPEGEN, 553 Selkirk Avenue, Telefon: 586-3725. IZSÁK J. ELEMÉR Q.C. ÜGYVÉD ÉS KÖZJEGYZŐ Iroda 100 Adelaide St., W. Suit 606 TORONTO, ONT. EMpire 4-1920 Lakás telefon: HU 8-3622 Á.C. KORNFELD, B.A., B.Comm., LL.B. magyar nyelvű ÜGYVÉD és JOGTANÁCSOS 300 MacMillan Bldg., 135-21 st St. East SASKATOON, SASK. Telefon: 652-7848. VASS FERENC B.Á. ügyvéd, jogtanácsos és közjegyző Az ontariói és kanadai ügyvédi kamara tagja. 263 COLLEGE STREET TORONTO 2jB, ONTARIO 922-6111 Telefon 922-6112 ÓHAZÁBA SEGÉLYT az IKKA utján a leggyorsabban és legmegbizhatóbban a KANADAI MAGYAR ÚJSÁG KERESKEDELMI OSZTÁLYA (210 Sherbrook Street, Winnipeg, Manitoba.) továbbítja szeretteinek Cimenkénti rendelések után $25 dollárig 50c az IKKA kezelési költsége, azonfelül $1.—. U.S. és kanadai dollár közötti különbségre jelenleg 81/2% melléklendő. MEGRENDEL0-IV KANADAI MAGYAR ÚJSÁG 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Telefon: 772-1112 Kérem, a csatolt összeg ellenében indítsák (küldjék tovább) részemre a KANADAI MAGYAR ÚJSÁGOT. Kanadai Magyar Újság .............................. $.......... Képes Nagy Naptárunk (1.25) ................... $.......... Sajtó Alap ..............................................................$............ Összesen $........... Név: .......................................................................................... Város és tartomány: ......................................................... . Cim (Utca, ház-szám, vagy Box): ................................. Cimváltozáenéi Írja met a réti dinét 14! Kanadai Magyar Újság előfizetési dija: egy évre $6.50, fél évre $3.50, külföldre $7.50. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom