Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-21 / 49. szám

Délvidék 25. évfordulójára való visszaemlékezésben közöljük a még kéziratban fekvő “DÉLVIDÉK TRAGÉDIÁJA — TITO­­SZLÁVIA PORTRÉJA” c. munkából az alanti fejezetet, ame­lyet folytatásokban adunk ki. BURJÁN GYULA: Szerb-infernó Délvidéken (Folytatás!) NAGYBECSKEREK. Az életben maradtak mond­ták' el nekem Nagybecskarék «tragédiáját 1958 nyarán. Informátorom igy ecsetelte Nagybecsikerek akkori napjait. "A halál járt Borainkban. Senkitől sem kaphattunk vé­delmet. Teljesen ikiszolgáltatot­­taiknak éreztük magunkat, mi magyarok (németek) és azok a német és magyar •hadifog­lyok, akik a iszerbek karmai közé kerültek.” A város megszállásával el­kezdődött a rémuralom napja, egyetlen nyugati nagyhatalom sem tekintett e-végekre, a tel­jes reménytelenség lés “hitet­lenség” vett erőt a város 'pol­gárságán. A szerbek és romá­nok voitak ia helyzet korlátlan urai és hatalom birtokosai. A szerb milica megkezdte a “há­­borusbünösök” névjegyzéke a­­lapján a letartóztatásokat. Az elhurcoltak elképzelhetetlen kí­nokon estek át a imilicia és. az Udba kezelésében, az 'összetört emberek a rendőrségről a bör­tönbe kerültek. A zsúfoltság oly méretű volt a börtönökben, hogy az áldozatoknak már csak “állóhely” jutott; az ud­­bások még azt is, “szállodai összkomfortnak” tartották. Mi­vel a likvidáció tempirozott volt, azért megindult 'az ud'bás és partizán “gyorsított” tarkó­­lövéses hóhér-ipar. Az áldoza­tokat teherautók szállították ki a temetőbe, ahol már kiásott sirgödrök fogadták az érkező­ket, és az lüreisi árkok szélén belelövöldözték valamennyit a sirgödrökibe. Egyik transzpor­tot követte a másik ... A nagybeciskereki (börtönben a szerb milícia nem ismerte el a genfi konvenció hadifogoly törvényét, akasztófahumorral játszották a nemzetközi “tör­vényt”, pontosan ngy tettek, mint a románok a FOCBÁNI­BAN lévő halállágerben. A foglyok között volt egy magyar csendőr, aki véletlen folytán megmenekült a tarkó­lövéstől. Egy jellemző esetet mondott el: — Egy kora reggeli órában felszólították a börtönőrök egy német tisztet, hogy azonnal mászon fel a börtönudvaron lévő fára. A főhadnagy vonako­dott, sejthette, hogy unit akar­nak a partizán-börtönőrök. Az udbások röhögve biztatták a főhadnagyot. Az udvar tele volt német és magyar katonákkal, akiket odazsufoltak össze. Va­lamennyien látták ezt az aljas1 gyilkosságot. A főhadnagy a partizánok (ütlegelése után kénytelen volt a fára felka­paszkodni, de nehezen ment, hiszen előtte már teljesen ösz­­szeverték a iszerbek, — alig ka­paszkodott egy-két ágnyit, ab­ban a pillan atban ordítozni kezdtek a szerbek: szökni akar a náci! A börtön udvarra néző abla­kában az áldozatra leső 'parti­zánok géppisztoly sorozatot ad­tak le a szőke német főhad­nagyra, aki holtan bukott le a földre. Ez is egy eset, a sok köziül. Az egyháznak is megvolt a maga mártírja, Nag-yibecskere­­ken. PÉTERRÉVE. A péterrévei borzalmakról még emiigrálásom előtt, otthon, Magyarországon, 1956 előtt hallottam egy hiteles “szem és fültanutól”, az egykori péter­révei tanítótól, aki 1955-ben pusztult el Tiszántúlon. A tanító, az első világhábo­rút liadapród-őrmesterként harcolta végig, s a péterrévei állami iskolához kapott kineve­zést. Tanítónő feleségével a község szellemi felvirágoztatá­sáért küzdöttek, mint a ma­gyar nép “napszámosai”. A ta­nító 1942 után a leventéket ok­tatta, abban nyújtott segítsé­get a járási lev. parancsnok­ságnak. A szerbek kiét jóvátehetetlen bünit róttak a terhére 1944 után. a) A magyar kultúra ellen­ségeket nevelt a szerbekkel szemben, tehát elsőrendű “há­­borusbünösnek” nyilvánítot­ták, a balkáni logika alapján. b) Még súlyosabb “szerb-el­lenes’’ bűncselekménynek rót­ták fel a levente-oktatást. A tanítót elhurcolták már az első napokban, napokon ke­resztül sósvizzel itatták, majd minden nap agyba-főbe verték, így kínozták heteken keresz­tül. Köziben eszméletlen álla­potba került, s igy azt hitték a partizánok, hogy meghalt és egyszerűen kidobták a szemét­dombra. A frisslevegőn magá­hoz tért és hazaivánszopgott. A tanító-pár még azon éjjel, a pé­terrévei magyarok segítségével, aLmenekült a faluból és átjött Magyarországra. 1) Mert MAGYAR volt, ponto­san úgy, ahogy őseitől örököl­te, konciliáns! 2) Mert csupán KRISZTUST hirdette, a mai nyelven szólva é® Írva, megelőzte a II. vatikáni egyetemes zsinatot, a szeretet s az egymásratalálás apostola volt. Munkája után nem nőtt kon­koly ... 3) Főbűnének rótták fel, hogy a magyar országgyűlés tagja volt, aki tudott és akart küzdeni minden ember, minden polgár jogáért. Takács Ferenc plébános ki­végzését igy ismertette az 'öreg tanító. A plébánost légy kerek 'héten át a leglátogatottabb ‘ ‘ cse'k-ni ód szer eklk el ’ ’ kínozták, majd ráadásul 'megtaposták. Amikor elérkezettnek vélték a szerb-partizánok a kivégzést, a falut szerb-partizánegységeik í szállták meg. A lákoissógot a milícia valósággal “kiverte” a főtérre, a rám. lkat. templom elé, de szerb hazafias dalokat énekelve kivonultak a falu (szerbjei is. Amikor a statisz­ták együtt voltak, a partizá­nok Takács Ferencet, reveren­­dásan maguk előtt lökdösték a szerb csőcselék “Feszítsd meg őt” üvöltő sorfala között, bele­rúgtak, léköpdösték, hajánál fogva rácáigáltálk. A tér közepén kijelölt helyen felállitották a bitófát, a templom árnyéká­ban, a tabennalkuluim iközelé­­ben, ahol annyi és annyi évem keresztül “kérte” az URAT Takács Ferenc plébános, hogy adjon BÉKÉT és SZERETET,ET (Folytatás a 4. oldalon) A tanitó-pár majd igy ecse­telte a péterrévei borzalmaikat: Először, a bevonuló partizá­nok, akiket el tudtak érni, azon nal a falu alatt húzódó német­magyar l'övószárkokhioz vitték, s valamennyit belelövöldözték, majd néhány lapátnyi földet húztak rájulk. Második turnusban mái’ vá­logattak a kivégzésre ncísze­­melteket, de nem vök kivétel férfi és nő, gyermek s öreg kö­zött. Ezt a csoportot a TISZA partján tarkó lövéssel végezték ki! a hozzátartozók jelenlété­ben ! Péterréve STÁCIÓJÁT pedig igy mondták el: — Takács Ferenc, esperes­­plebános, volt országgyűlési képviselő igen jó barátom volt. A falu népének volt lelkipász­tora, nem tett különbséget e­­gyetlen falubeli között, légyen az magyar, vagy szerb. Pap volt egész lényében, a szeretet­törvényének volt “képviselő­je.” De a szerb partizánok más képpen Ítélték meg Takács Fe­renc plébános munkáját. Három vádat emeltek elle­ne: LUXUSAUTÓ A KOMMUNIZMUS FELLAZÍTÁSÁRA (Folytatás az első oldalról) ségeit, s azokra támaszkodva uszítsák a megtéveszthető, egyszerű embereket is a ‘kom­munista uralom’ ellen.” A nyugati kommunista-elle­nes hadjárat “harmadik takti­kája”, — az Ifjú Kommunista szerint — a fellazítás”. Enyhült a nemzetközi légkör, a békés egymás-inelett élés azon­ban nem jelenti az ‘ideoló­giai / megbékélést’, vagy azt, hogy az imperialisták és a szo­cializmus, a haladás hívei most már 'egymás kehiére borulja­nak ... A békés egyimájsumel­­lett élés igenis a nemzetközi osztályharc egyik formája. Ma­guk az imperialisták szolgál­tattak erre bizonyítékot azzal, hogy kidolgozták uj taktikáju­kat: a feledésbe merült és rég lehetetlenné vált ‘felszabadítás’ és az ugyancsak sikertelen ‘belső robbanás’ után — a ‘fel­lazítás’ taktikáját ... Az im­perializmus egyetlen megma­radt lehetőségeként azt jelöl­ték meg, hogy a szocialista tá­bor egységét és az egyes szo­cialista országokon belül a ki­alakult társadalmi rendet lehet talán fellazítani.” Nemzetközi téren nagy le­­ményeket fűztek az előbb ideo­lógiai síkon jelentkező szovjet­­kínai vitákhoz (amely a későb­biek során, — sajnos, — túl­nőtt az ideológiai kereteken, a kínai vezetőik szafcadár politi­kai vonala, nagyhatalmi politi­kába torkollott), meg azokhoz a régi, a múltban mestersége­sen szitott ellentéteikhez, ame­lyek egyes keleteurópai orszá­gok között megvoltak, ,s ame­lyeknek nyomai még a szocia­lista átalakulás közben sem tűntek el teljesen. A naciona­lista, soviniszta maradványok alapul szolgálhatnák a fellazi­­tásmák, az egyes szocialista or­szágok egymással való szem­beállításának. Elsődleges cél az imperialista ‘agytrösztök” szá­mára az, hogy a kelet-európai szocialista országokat a Szov­jetuniótól próbálják elválaszta­ni, vele szembefordítani. Ahol a tőkés-múltban oroszellenes érzelmek voltak, ott ezeket a hajdani érzéseket szovjetelie­­nesfcént kísérlik meg újraélesz­teni, figyeljünk erre: nem amy­­nyira kiommunista-ellenesiség­­ként, mint inkább a Szovjet­unió elleni állásfoglalásként! Ahol pedig egy negyedszázad­dal ezelőtt területi követelések, a nemzeti kisebbség körüli vi­ták mérgezték meg a szomszéd államok viszonyát, ott ezeket az ellentéteket akarják fel­használni az egymás mellett, azonos célokért küzdő szocialista országok viszonyá­nak megzavarására. (Nem vé­letlen, hogy a nyugati sajtó elő szeretettel foglalkozik a felvi­déki, vagy az erdélyi magyar­ság helyzetével, a nyugat-len­gyelországi területen élő né­metek dolgával, Sitlb.).” “A szovjeteltenességet mim denféle rágalommal szeretnék felszítani: a nyugati, elsősor­ban az amerikai propaganda azt állítja, hogy a Szovjetunió­nak és a többi szocialista or­szágnak kereskedelmi kapcso­latai előnytelenek a ‘kisebb partner’ számára, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában megvalósuló szocia­lista nemzetközi munkameg­osztás csak áldozatokat köve­tel’ a szocialista országoktól,'és igy tovább. Ugyanakkor feldi­csérik, felfújják, ha egy szocia­lista ország nyugati kereske­delmi kapcsolatait fejleszteni igyekszik, úgy tüntetik fel, mintha ezzel már hátat fordí­tott volna a többi szocialista országnak, a KGST-mek... ” “Igénybe veszik a propagan-Winnipeg, Man. 1966. jun. *21. 3 da régi eszközeit: a sajtót, a rá­diót, de alkalmazzák az uj le­hetőségeket is, a szélesedő kul­turális kapcsolatokat és meg­növekvő idegenforgalmat. A fellazítás érdekében hasznos­nak és szükségesnek Ítélik a nyugati életforma dicsőitését, a szocialista országok fejlődésé­ben mutatkozó különbségek a­­láhuzását egyaránt. Bizonyít­hatóan van egy-lkét nyugati or­szágban olyan ‘feliazitási köz­pont’, amelytől a Magyaror­szágra hazalátogató disszidens luxusautót kap kölcsön és te­temes pénzt is vehet fel, a visz­­szafizetós kötelezettsége nél­kül, csakhogy itthon ‘szemé­lyes példájával’ bizonyíthassa a nyugati, könnyű meggazdago­dás’ lehetőségét. Jó néhány egykori hazánkfiának még a legcsekélyebb büntetendő cse­lekményt sem kell Magyaror­szágon elkövetnie, a fellazítás taktusai szerint elegendő az is, ha kocsijával grasszál, ha szór­ja a pénzt. .. ” “Volt idő, amikor — gyanú­san dicsérték a magyar párt éh a magyar kormány politikáját az imperialista propagandis­ták. Sokszor szinte csak elis­merő szavakat hallhattunk, ol­vashattunk a magyar rendszer ‘liberalizmusáról’ és egyre fo­kozódó ‘liberalizálódásáról’. A szép szavak mögött hitet tett a szándék: azt remélték, hogy hizelgő megállapitásaikkal jobbra tolhatják el Magyaror­szágon a kormányrudat, egy­ben pedig arra gondoltaik, hogy ha az össznépi állam kialalkitá­­sát célzó magyar politikát úgy állítják be, mint a kommunista rendszer engedményét’, ükkor ezt ‘a gyöngeség jelének’ minő­sítik. Aztán az is meghúzódott a csalfa-mód ömlengő megál­lapítások mögött, hogy igy ál­lítsák szembe Magyarországot a többi szocialista országgal ‘Magyarország a szocialista tá­bor paradicsoma’ — mondo­gatta a burzsoá sajtó, nyilván azzál a céllal, hogy hamis ön­teltséget (keltsen nálunk, s hogy lenézzük a többi testvéri nép eredményeit.’ “Az imperialisták ilyenfajta mesterkedései ellen nem az ad­minisztratív rendszabályok ad­hatják a leghatásosabb véde­(Folytatás a 4. oldalon) Válasszon kívánsága szerint a naponta induló KLM járatokban Kanada és Európa között! Ne felejtse a KLM-I külön említeni utazási ügynökének és hasznosítsa az alanti KLM ráadásokat • Olcsóbb, mint valaha a 21 napos gazdaságos kirándulási díjszabás* * BUDAPESTRE: MONTREAL $438.00 TORONTO-HAMILTON $484.00 WINNIPEG $564.00 CALGARY-EDMONTON $638.00 VANCOUVER $678.00 • KLM repüljön most — fizessen később terve. • KLM előre kifizetett utazása: Kanadában kifizetheti otthoni rokonai, vagy barátai részére a jegyeket. • KLM vasuti-légi tervezete. Ha Nyugat-Kanadában lakik, utaz­zon vasúton Montreálig a KLM repüléshez és takarítson meg pénzt! * Kormány hozzájárulás szükséges. ROYAL DUTCH AIRLINES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁS, HOZZÁTARTOZÓK LÁTOGATÓBA, vagy VÉGLEG VALÓ KIHOZATALA. Jegyek részletrizetésre, hivatalos árban. CSOMAGKÜLDÉS: Magyarországra (IKKA), Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába. Fordítások, magyar válóperek, örökösödési ügyek. Díjtalan, szakszerű ievélbeli tanácsadás. COLUMBUS TRAVEL Toronto 2B, Ont. Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszk ütésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve........................................ 4.25 Bernolák szótár......... ............................................. 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur ........... $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ...................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal)......... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését 'küldje 10 cent szállitási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “bank exohange”-t kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4.- kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M, Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 11111404 Neuss|Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma iHinni Nehéz ..." — Ára 50 cent v i u a ivi i krtbűK MIKSZÁTH KÁLMÁN — No persze, a kisasszony. Bolond vagy, cimbora. Az én leányomat nem is nattad te még. Hová beszélsz a világba? — Hogyan? Hiszen mellettem ült egész este. Es éppen az a célom, hogy a kezét kérjem meg tőled, azok után . .. — Hebene! — kacagott Kapaíovios jóízűen — az a szo­balány volt, az Aniica. Azt öltöztettük fel a ruháiba, minthogy ö bátran kínálhatott, mert nincs a dekrétum alá Írva. Holló, barátom, a dekrétum Báddkaeneét nem szokás megszegni, annak, ha már egyszer ki van állítva, minden betűje szentirás. . .. Elhiszem, hanem azért mégsem ajánlom senkinek, * hogy ilyen dekrétummal menjen Bácskába mulatni, de még azt aeon, hogy dekrétum nélkül. ,A TEHETSÉG 'KEZDŐDIK. Úgy tűnik fel nekem az Almanach-iszerkesztés, mintha öreg heroid volnék, aki befefuj évenként a kürtjébe, megnyitja a kaput, csikorogva fordul meg sarkában, mire szép soriban fel­­vonuilnalk a lovagok, de nem lovon ülve, de ködből font kan­táru, virágillatból szőtt tákaróju pegazusokon, nem éles lánd­zsákkal, hanetm finom aoéltollakkial, s ezen a kis helyen meg­mérkőznek egymással, uj emberek régi, kipróbált bajnokokkal. Rontja azonban az idén azt az illúziómat egypár hoz­zám érkezett panaszkodó levél, hogy nehéz az Almamachba bejutni, és hogy sok iró künnreked, akinek benn volna a helye. Hát bizony meglehet, mert a lapok úgy elszaporodtak ési az irófcoll emberei, hogy lehetetlen őket számon tartani. Ha minden belletrisztifcus dolgot el akarna valaki olvasni, ami a napok meghoisisziabibitáisa volna szükséges. Hanem azért érdemes erről a témáról elmélkedni. Hogy kimaradták? Bizony, alighanem. Az oka azonban nem én vagyok. Ki hát? Isten tudja. Valahogy úgy le'sz az, hogy az embe­riség sohasem helyezkedik el túlságosan okosan': ha megnyitja előaladásában a titkokat, megroppantván, mint a dióhéjaikat, a minisztériumok kitárulnak, egyszerű dolgokká; úgy hogy ezalatt az egyszerű dolgok változnak át misztériumokká. Most már például ott vagyunk, hogy a Röntgensugarak bevilágítanak az emberi testbe is ruhán, fián keresztül, de másrészt ott vagyunk hogy az irói talentum sugarai már nem képesek kivilágolni a bolondos ólombetűk Irdatlan sokaságából, s tűnődve nézünk magunk elé: hogy is lesz ez dsiak? Hogy támad majd ezentúl az irói hírnév? — 56 — — Majd meglátja, ha a kezében lesz — szólt mosolyogva a doktor :—, de anélkül ne menjen: adja szavát rá. — Itt a kezem. Csakugyan úgy történt, hogy legközelebb megmondtam Kapalovicsnaik, adjon egy dekrétum Bácskaensét, és akkor rögtön teszem nála tiszteletemet. No, hanem föl is pattant erre Kapalovics: — Hát sértegetni akar engem? Gondolja meg, hadnagy ur. Ezer mordizomadta,, hát mit képizei ön az én házamról? Ziaivány vagyok ón, he? Farkasverem az én családi fészkem, he? Dühösen csapkodott a tenyerével az asztalra, és hado­nászott a kezeivel a levegőben. Olyan vörös lett a kis köpcös ember a méregtől, mint a paprika. De én nem tágítottam, és a doktorral mentettem ki magiamat. — Doktor ide, doktor oda! Ne hallgasson ön a dokto­rokra. Ezek az embereik mindjárt dühösek, ha valaki nem az ő kezük által akar meghalni, hanem természetes módon. (Mit tartott ő természetes módnak, azt csaik később tudtam meg.) Mikor azt látta, hogy a haragjával nem bir meg, kö­nyörgő szavakra fogta: — Kedves kis hadnagykám — s hangja lággyá, sirán­­kozóvá változott —, ne kérje tőlem a dekrétumot. Tudja, hogy a telkemet is odaadnám, kérjen valami egyebet, mindenem' az öné, amim csak van, de a dekrétumot ne kérje. Mert az ne­kem fáj. Kiméi jen meg ebtől a bánattól, ha lehet. Lássa, öreg ember vagyok, becsületben őszültem meg, egyéb címem sin­csen, mint hogy jó “házigazda” vagyok. Hát ne korlátozzon meg ebben, az Isten is: megáldja. — De uram, nem tehetem, bármennyire sajnálom, sza­vamat adtom az orvosnak. S egy katonatisztnek meg kell tar­tania az adott szavát. — Jól van — hörgé egy mély, bánatos sóhajtással —, a holnapi postával, Isten neki, megküldöm a dekrétumot. Harmadnapra megkaptam a következő okmányt: MENLEVÉL Mi, alulírottak, Kapalovics Demeter, Kapalovics Deme­­terné, született Víorcsisc Anna és Kapalovics Emília becsület­szavunkra fogadjuk és ígérjük, hogy önt sem etetni, sem itatni — 53 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom