Kanadai Magyar Ujság, 1966. január-június (42. évfolyam, 2-51. szám)

1966-06-17 / 48. szám

Kelve-KASTL-I DIÁKJAINK LINZBEN Tomboló sikert arattak a. Magyar Gimnázium (növendé­kei május 7.-én Linz magyar é's osztrák közönsége előtt, dr. Harangozó Ferenc intézeti i­­gazgató vezetése alatt. A ki­­árusitott Kaufmännisches Ve­­reiriishaus 75:0 férőhelyet szám­láló nagyterme páratlan ma­gyar megmozdulás tanúja volt ezen az estén. Dr. H. Gleistener főispánnal az élén, jelent volt Linz városának előkelősége, többek között H. Pfeiffer kari­­tászigazgató, mint a linzi püs­pök képviselője éfs Prof. H. Rödbammer megyei iskolai fő­felügyelő. A felsőausztriai magyarok és magyarbarát osztrákok szjünni nem akaró tapssal juttatták ki­fejezésre elismerésüket és lel­kesedésüket a 120-tag ének- és tánccsoport művészi sikon mozgó számai után. A közön­ség különös rokonszemvet vál­totta ki Kölczené Balog Éva zenetanárnő, a vegyeskar és a népi tánccsoport kitűnő tanára és vezetője. Május 8.-fán, vasárnap, az el­­iső ausztriai magyar nyelvű konoelebráció szentmisén e­­gyütt vettek részt a kastli diá­kok és a linzi magyarok, ame­lyen a szentbeszédet dr. Galam­bos Irén iskolai igazgató tar­totta a magyar népéneknek az uj liturgiában való jelentőségé­ről. HERODES VÁRÁNAK TÖRTÉNETE JERUZSÁLEM. — 'Puristák, akik a mostani vakációs időben a Szentföldre ellátogatnak, lát­hatják minden idők egyik leg­nevezetesebb ősi emlékét: a Maszada hegyet, a Holt-tenger közelében épült magas vár ki­ásott romjait. Herodes, Judea királya építtette, hogy onnan vezethessen védelmi háborút, ha Cleopatra egyptomi Ikirály-Relief, Tuzex cso­magok, gyógyszer­küldés leggyorsabban — TRANSEX LTD.-nél. UTAZÁSOK: útlevél és vízumkérelmek, repülő és hajójegyek a mindenkori hivatalos áron, részletre is. TRANSEX LTD. 424 ßloor St. W., Toronto 4., Ont. Tel.: 923-1193 MAGAS SZAKTUDÁSÚ FOGTECHNIKUS BUDAPESTRŐL üzletet nyitott WINNIPEGEN, 553 Selkirk Avenue, Tel efo n: 586-3725. nő hadai megtámadnák, vagy ha a zlsádók fellázadnának el­lene, embertelenül kemény zsarnoksága miatt. De nem­csak erős várat építtetett He­­rodes, hanem pazar fényűzés­sel berendezett palotát is. A történelem iróniája, hogy a fellegvár nem szolgált kato­nai célt Herodes életében. De katonai jelentőségre emelke­dett Herodes halála után. Ró­ma tisztában volt az erőd ka­tonai jelentőségével, helyőrsé­get tartott ott. De amikor a rómaiak és a zsidók közt az ellentét kiélesedett, egy fana­tikus zsidó harcos szövetség villámgyorsan megrohanta Ma­­szadát — Kr. e. 66-ban — és a Római elleni védekezés erős várává tette. A római légiók hat éven át ostromolták, K. e. 73-ban elfoglalták az erődöt, de sem a védő katonaságot, sem a katonák családjait nem találtak ott. Amikor ugyanis a vár sorsa eldőlt, a zsidók vér­­szerződést kötöttek, sorra le­mészárolták egymást s az utol­só öngyilkosságot követett ed. Utolsó csepp vérükig, utolsó lehelletükig védték szabadsá­gukat és függetlenségüket. Ma­­szada romjai emlékeztetik a mai, késő utókort arra, hogy a szabadságot az ember min­den időben legdrágább kincsé­nek tartotta. Az Air Canada DOUGLAS DC-9 gépe repülés közben. DIÓSZEGHY TIBOR: A láb körül lábailankodók dr. bíró károly SASKATOON, SASK. 508 Canada Bldg. Telefon: CHerry 2-2724 I K K Á Pénzátutalás GYÓGYSZEREK UTAZÁSO K REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK, ÚT­LEVELEK. MAGYARORSZÁGI LÁ­TOGATÁSOK ÉS OTTHONI HOZ­­ZATARTOZŐK KANADAI LATO­­GATASANAK INTÉZÉSE. DR. L MOLNÁR kanadai közjegyző Hazai VÁLÓPEREK gyors intézése. (Bárhol kötött háziasságok Magyarországon felbonthatók.) Magyarországi ingatlan, vagyon­jogi, örökösödési ügyek Intézése. Hiteles Fordítások The ‘Atlantic" Hungarian Co. Of Canada 455 Spadina Avenue I, 213, Toronto. — Tel.: WA 2-7472. A nyugatnémet .Szociálde­mokrata Párt s Szabad Demok­rata Párt szinte egy időben tar­totta pártnapjait Dortmundban illetőleg Nürnbergben. Ezeknek a pártnapokmak a lényegét ta­lán az egyik nyugatnémet itö­­meglap elemezte ki a legtalá­lóbban és legrövidebben, 'ami­kor a két párt “közös hullám­hosszáról” irt. Valóiban, e két párt jövőbe mutató politikai programja csekély eltérést mu­tat, talán azzal a különbséggel, hogy a Szábad demokrata Párt ‘ ‘ nemzeti-liberális” “népképvi­selői”, kerülik még — egyelőre — az “elvtárs” megszólitást. Mindkét pártnap középpont­jában — több, kevesebb koeg­­zisztenciális igyekezettel — a kapcsolatkeresés törekvése állt Ulbricht u.n. Német Demokra­tikus Köztársaságával. Ez a fá­ból vaskarika “de facto állam” de Gaulle (keleteurópai politi­kájának aktivizálódása óta a nyugatnémet politikai igyeke­zetek Mekkájává emelkedett, melynek közelében már csak a kormánypárt “reakciósai” mer­nek szalonnázgatva elidőzni. A velük koalícióban lévő szabad­­demokraták és az “örök ellen­zékké” degradált szociáldemok­raták azonban szóbulkfemoek formájában igyekeznek a sza­­kálas kommunista keletnémet Mohamed bizalmába férkőzni, ha kell, gyors félreugrásokkal kerülve ki a “dialektikus pofo­nokat” és szocialista öntudat­ból táplálkozó rúgásokat a ne­mesebb felülietek tájékára. A “mekkai zarándoklat’’ fő meis­tere! természetesen a szoedem. ellenzék soraiból kerülnek ki, Brandt, Erler és társaik képé­ben, inig a szabaddemokraták — létükért aggódva — bele­nyugszanak az ellenzéki sza­már hajcsárának szerepébe is. Hogy lehetne másképpen megítélni olyan kijelentéseket, melyeknek egyike szinte mot­tóként szerepelt, a dortmundi párnapok alatt: “A (Német De­mokratikus Köztársaság (isic!) elismerése nem jelent azonosí­tást az SED (.Szocialista Egy­ségpárt) által képviselt dikta­túrával. Lehetetlen a Német Demokratikus Köztársaságot, mint államot nem elismerni.” A Hessen-i szoedem. pártkiMil­­dött, Walter Mohernek ezen kijelentései, Brandt nyugatber­lini főpolgármester, valamint Wehneré a szürke eminenciás, aszisztálása mellett, minden bi­zonnyal gyógyírként hatoltak a jelenlevő keletnémet újságírók, televíziósok és egyéb “megfi­gyelők” fülébe, hiszen már ma­ga a vöröslObogós, drapériás és szekfüs környezet és a molyos­­ladákiból előszedett — tíz éven át taktikai okokból száműzött ■— “elvtárs” megszólítás is azt az érzést kelthette .bennük, mintha nem is lépték volna át a davajgitárokkal őrzött “ál­lamhatárokat”. A közelmúltban lezajlott dortmundi pártnap bebizonyí­totta, hogy a Bad Godesibergí program kinyilatkoztatása óta eltelt tíz év nem volt egyéb, mint a pártpolitikai taktikázá­sok évtizede. A most ismét előhúzott vörös máz tabusitásá val igyekezett a magát mun­káspártnak nevező .mozgalom az elmúlt évek során bizalmat ébreszteni a polgári rétegek és egyéb intellektuelek soraiban, hogy ezek szavazataival egyen­gesse az utat a kormánypárti hatalom felé. A manőver — mondani sem kell — nem járt a remélt eredménnyel, s a ma­gából kivetkőzött pirosszekfüs párt kénytelen volt olyan győ­zelmi jelentésekkel vigasztalni hitsorsosait, mint amelyek a II. világháború alatt Sztálingrád­tól Berlinig vitték győzelemre a horogkeresztes lobogókat. A dekadensnek titulált középosz­tály — talán tudat alatt, vagy egészséges ösztöntől vezérelve — megsejtette azokat az ösz­­szeegyeztethetetlenségeket, me lyek a “munkáspárti” vezetők kapitalista direktóriumi tagsága és a proletár szolidaritás szóla­mai között lépten-nyomon je­lentkeznek. Az elmúlt év .szeptemberéiben lezajlott parlamenti választá­sok eredménytelenségét köve­tően a politikai platform hiá­nyából támadt fejetlenség úgy a pártvezetőség, mint a Párt alantasabb funkcionáriusai kö­zött egyre nagyobb méreteket öltött. A lethargiánák ebben a fenyegető fázisában.szinte ‘deus ex machina”-ként jelentkezett de Gaulle perfektté vált moszk­vai útja s a francia államfő Ke­­leteurópára vonatkozó nyilat­kozatai. A francia politikai konjunktúra szelébe fcifeiszitett vitorlákkal igyekszik most az örök ellenzék s a magát “har­madik erőnek”, vagy a “mérleg nyelvének” aposztrófált Sza­bad demokrata Párt behajózni a nemzeti egység megteremtői­nek járó történelmi Pantheonr ba. A német' egység megterem­tése felé vezető bábeli torony első lépcsőfokát jelentené egy u.n. “Német Tanács” létreho­zása, mely Willy Brandt körül­írása alapján .nem jelenítené egy “Népfront” életre hívását, hanem csupán egy “időtbelileg elhatárolt egymásmeliett me­netelést.” A iniesze semmi, fogd meg jól “eredménynek’’ ezért a klasszikus dialektikus megha­tározásáért bizonyára sok iri­gy e támad a Szociáldemokrata (Folytatás a 4. oldalon) Winnipeg, Man. 1966. junius 17. m\im\ Nyugat 3 V ( U M IVÍ k A S Ü K “DEKRÉTUM BÁCSKAENSE" Magyar könyvek KERESKEDELMI OSZTÁLYUNKNÁL: Maróthy-Meizler Károly: Prohászka-Hármas­könyve, bőrdiszkötésben ................................ $14.40 Paula Néni Szakácskönyve.................................... 4.25 Bernolák szótár ....................................................... 5.80 Hungarian Textbook and Grammar ................ 5.25 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen ............. $3.90 ” ” A nő a pokolban is ur............. $3.90 Anatomy of Revolution (U.N. jelentés, angol) 1.20 Nt. Rúzsa Jenő: Kanadai magyarság története (510 oldal) ...................................... 2.50 Rába Margit: A rettenet évei (247 oldal) ..... 2.50 Angol nyelvtan és beszélgetés (95 oldal) ........... 1.75 Kostya: Édes anyanyelvűnk (105 oldal)........... 1.00 Halász: Tatárok a Széna-téren (256 old.) fűzve 3.60 Rendelését küldje 10 cent szállítási és csomagolási költség hozzáadásával Money Orderban. Magán csek­kekhez 15 cent “hank exchange”-! kell számítani. K. M. U. KERESKEDELMI OSZTÁLYA 210 Sherbrook St., Winnipeg, Man. Végtelen bájos Meséskönyv 3.- D.M. fűzve, 4— kötve. Verses kötet Barabás Zsuzsától .................. 2.50 D.M. Megrendelhető bank utján való átutalással: $1.— B. Barabás Zsuzsa, 43 Essen — Holst. — Halster­­hauser Str. 112, West Germany. Tibor Diószeghy, Hammtorwall 1|lll., 404 Neuss]Rh., West Germany címen, a szerző léleküditő verses füzete: “Ma iHinni Nehéz ...” — Ára 50 cent. ess Teringette, hogy tudnak mulatni ezek a bácskaiak! Itt­hon Magyarországon is hirhedettek, megemlegetés tárgyai. Hatha meg a külső országokban tudnák, ott emlegetnék csak nagy igazan. Mintegy négy év előtt egy Alföldön fekvő ezredbe helyez­tek át, melynek [lisztjei jó barátságban állották bizonyos Ka­­paiovtics Demeter nevű bácskai úrral, aki nyílt házat vitt, az ezredessel jo barátságban állt, és igen gyakran hitta magához falura az egész tisztikart “egy ikis kvaterkára”. Néhányszor ő is átlátogatott hozzánk, s ilyenkor rende­sen egy “görbe esté”-t csináltunk. Engem is gyakran hitt magá­hoz, de egyetlenegyszer sem mentem el, mert az orvosom óva intett: — Ne menjen Bácskába, ha az élete kedves, ön vézna ember, gyenge testalkatú, göthös. Nem önnek való. — Hogyan, talán a levegője rossz ezen Bácskának? — Nem éppen a levegője ... hanem az étel-ital . .. — Úgy? Rosszul főznek? Rossz boruk van? — Nem éppen. Hanem hát, csak ne menjen. Egyenesen megtiltom. Tartottam magamat, noha erősen ostromoltak a tiszt pajtásaim is, mert iszerenosétteségemre kitünően tudok énekel­ni, hogy menjek már el velők én is, míg más részről Kapalo­­rics mindent elkövetett, hogy a házához vihessen: az egész tisztikar hozzájár, úgymond, csak éppen én nem. Ne tegyem neki azt a szégyent. Aztán a lánya is szeretne megismerni: látta az arcképemet, és nagyon kiváncsi rám. Hát, mármost csakugyan el kellett mennem. De az orvos még most sem akart elbocsátani. — .Megbánja, ha elmegy — monda fenyegetően. — Ön­nek öreganyja van, akit nagyon megszomoritana, ha ... — De az Hiedelem ..... egyszer mégis . .. — Fiát, tudja mit, ha. már nem tudom lebeszélni, akkor legalább adok egy .jó tanácsot. — Mi az? — Kérjen magának az öreg Kapalovicstól dekrétumot. — Miféle dekrétumot? — A “dekrétum Bácsikaensé”-t. •— Hát mi az? — 52 — JELENTÉS A VILÁG BETEGSÉGEIRŐL NEW YORK. — Az Egyesült Nemzetek egészségügyi világ­szervezete most kiadott .évi je­lentésében megállapítja, hogy a világ népeinek egészségi álla­potában nem mutatkozik ja­vulás. Vannak világos pontok. Pél­dául a maláriát úgyszólván tel­jesen kiirtották a múlt évben újabb négy orsizágban: Bulgá­riában, Formosán, Jamaicában és Trinidad-Tobaigóbani. Egyes fejlett országokban a tüdőbe­tegség okozta halálesetek szá­ma jelentősen csökkent. Az érem másak, fekete olda­la: A kolera a múlt évben 2:3 országban .elterjedt, a megbe­tegedések száma 51,334 volt, a betegség 13,990 esetben oko­zott halált. A járvány 1961-b^n Indonéziából indult (ki, azóta egyre tovább terjed nyugat fe­lé s félő, hogy újabb országok­ban fog fellépni. Egyes fertőző betegségek, .a­­melyekben korábban csökke­nés mutatkozott, gyakoribbak lettek. Kiújultak a pestis és ve­szettség epidémiák olyan or­szágokban, amelyekben évek óta nem fordultak elő. Növeke- í dés mutatkozik a nemi beteg­ségekben is, aminek azt a külö­nös magyarázatát adják, (hogy az emberek, különösen a fia­talok, nem óvakodnak ezektől a betegségektől, abban bízva, hogy az uj “csodaorvosságok” könnyen meggyógyíthatják őket. A fejlett országokban az élet tempója, a feszültség, sőt imég a bőség is veszélyekkel jár: gyakoribb a szívkoszorúér meg­betegedés, a tüdőrák, a cukor­­betegség és — gyakoribbak a balesetek ott, ahol egyre több autó száguld az utcákon és az országutakom. Ezekben a fej­lett országokban a baleset — 35 éves korig — a fő halálozási ok. A fejletlen országokban a hiányos táplálkozás súlyos köz­egészségügyi probléma. Közép- és Dél-Amerilka 26 országa kö­zül 12-ben a hiányos élelmezés­nek több áldozata van, mint a fertőző betegségnek. Az orvoshiány különösen Af­rikában súlyos. Ott 14 ország­ban, amelyeknek 3 millió, vagy több lakosuk van, nincs egyet­lenegy orvoaképző intézmény. i Ef lí A Pénzátutalás I It II A Szabadválaszfás • Propán Gáztűzhelyek, Autók, stb. • GYÓGYSZERKÜLDÉS. DEA-csomagok. • TUZEX Csehszlovákiába. • KÖZJEGYZŐSÉG, fordítások, hitelesítések, garancia levelek, stb. UTAZÁSOK If Látogassa meg európai rokonait. • Útlevelek, vízumok beszerzése leggyorsabban. • Hotel rezerváció, Autó bérlet. Használja ki a 21 napos és csoportos utazás kedvezményeit: Toronlo-Bécs-Toronio $450.00 Toronlo-Budapest-Toronto $484.00 • Hozassa ki magyarországi — csehszlovákiai, vagy romániai rokonait látogatóba. • Díjtalan tanácsadás, meghívó levelek. • Képviseljük az összes repülő és hajó társaságokat. • Repülő és hajójegyek részletre is. HIVATALOS UTAZ All IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE 519 BLOOR ST. WEST • TORONTO 4, CANADA TELEPHONE: 537-3 1 31 -Utazzon most, fizessen később! MIKSZÁTH KALMAN Én pedig diadalittasan, kipirult arccal álltam ott, mint egy hős. — Nos, kell-e még több? — Jaj, ne, ne! Jiaj, ne bántsa őket, szegényeket! Remegve, összetett 'kézzel kértek a kis golyhók, mintha szentül hinnék, hogy a lég összes szárnyasait kipusztitom, ha nekilátok. Egy más alkalommal (de később, vagy két évvel, na­gyobb siheder koromban) ijedten ront be a szobába Gilagó Marci (az a vén cigányprímás, aki Szűcs Palinak húzta.) — Mi a baj, more? — Hamar, hamar fogjon azs urficska puskát. Ellenség van a faluban. — Hej, dehogy a muszka! I — Hát a német? — Annál is vesettebb. — Kicsoda, micsoda? — Egy valóságos vesett kutya saladgál azs utcákon. — Hát aztán? — felelteim flegmával. —- Annak is elkel egy kis testmozgás. Fiadd .szaladgáljon. — Az ám; csakhogy a rajkók is ott saladgálnak! — Jól van, jól Marci, de az apám nincs itthon, nekem pedig még nem volt kezemben soha puska, nem is merem el­sütni, nemhogy célozni tudnék, de ha te akarsz rálőni a ku­tyára, hát odaadom. Gilagó Marcinak égnek állt minden hajaszála arra a gondolatra, hogy ő bánjon öl a fegyverrel. Künn az utcán kusza kiáltások; vad riomgások verték fel a falucska csendjét. Egy csomó ijedt asszony befutott az udvarunkra. — Jaj urfi, urfi, ha Istent ösmer! — Nagy keresztényi cselekedetet Visz véghez! Éppen akkor olvasgattam egy keresztes hadjáratokból merített regényt, Balduin vitéz cselekedeteit. Hatott rám ez a szó. Isten neki, a Ikereszténységért mégis érdemes tenni vala­mit. Dobogó szívvel vettem le a szögről a megtöltött puskát, s a kapu oszlopa mellé húzódva, célba vettem a cikcakko&an futkározó ebet, melynek isizemei villogtak, s szája egy ujjnyira íajtékzott fehéres, lila szimbe játszó habban. — 49 —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom