Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1965

Index

— 10 — b) Felhívom a vagyonkezelők figyelmét, hogy a tájékoztató egységárak csak a nem különleges kivitelű épületekre vonatkoztathatók. A nagyobb értékű, különlegesebb kivitelű, jelentős műemléki értékkel bíró épületeknél magasabb egységárakat kell alkalmazni. Minthogy az ilyen épületek felbecsülésére az ÁB előbecslést, értékelést nem vállai, azért tanácsos, hogy az egyházi vagyonkezelők, amenynyiben a teherbíró képesség a teljes értékre való biztosítás lehetővé teszi, kérjenek fel hivatalosan szakértőt az épület vagy ingóság értékének felbecsülésére. A szakértői vélemény egy példányát csatolják az ajánlathoz, amelyet kár esetén fel lehet használni a megfelelő kártérítés elérése érdekében. Azok a műemléki épületek, amelyek nem költségesebb kivitelezésük, hanem koruk folytan minősülnek műemléknek, a tájékoztatóban közölt egységárak szerint biztosíthatók. c) Az eddigi gyakorlatnak megfelelően külön ajánlaton kell felvenni 1. a templomok és az abban elhelyezett ingóságok, 2. a plébániaépületek és a hozzájuk tatczó melléképületek, valamint az ezekben elhelyezett és a fundus instructushoz tartozó ingóságok biztosítását, 3. a harangok törés esetére történő biztosítását, 4. az esetleges egyéb egyházi épület(ek) biztosítását. a) A biztosítás felvétele alkalmával az ajánlatot egy példányban kell elkészíteni, azt a vagyonkezelő aláírja és pecsétjével ellátja, majd kísérő irattal felülvizsgálatra és jóváhagyásra felterjeszti az Egyházmegyei Hatósághoz. A kísérő iratban fejtse ki észrevételeit az ajánlattal kapcsolatban és nyilatkozzék, hogy anyagi teherbíróképesség tekintetében elfogadható-e számára az ajánlat? Amennyiben az Egyházmegyei Hatóság módosítja az ajánlatot, arról az érdekelt plébániahivatalt értesíti. 3. a) A biztosítás itőtartama határozatlan. Ez azt jelenti, hogy az egyes kötvények az életbelépéstől kezdve mindaddig ervényben vannak, amig a Keretszerződést a Püspöki Kar vagy az ÁB fel nem mondja, illetve amig díj nemfizetés esetén a törvényes következmények mellett meg nem szűnik a biztosítás. b) Amennyiben a biztosított objektumban lényeges változás (bővítés, lebontás) állt be, vagy uj berendezési tárgyak beszerzése történt (új harang, orgona stb) az ÁB illetékes járási fiókjától a kötvény módosítását kell kérni. Az új ajánlatot ismét fel keli terjeszteni az Egyházmegyei Hatósághoz. c) Érvényben levő biztosítási kötvényt csak az Egyházmegyei Hatóság előzetes engedelyével lehet felmondani. 4. A biztosítási díjak befizetésének esedékessége eltérően az eddigi gyakorlattól minden évben január 1. (Eddig a kötvény életbeiepésének évfordulója volt). A díj-befizetés végső terminusa március 31. Az esedékességet megelőzőn az ÁB felszólítást küld a díjfizetésre. A figyelmeztetés elmaradása azonban nem érinti a dij megfizetéshez fűződő következményeket. Az esedékessé vált díjak pontos kiegyenlítése az egyházközség fontos anyagi érdeke. Felhívom a vagyonkezelők figyelmét, hogy a folyó évre esedékes díjakat a biztosítási kötvények átdolgozása után azonnal, de legkésőbb március 31-ig fizessék be. 5. Kárrendezés esetén az alábbi eljárást kell gyakorolni: a) A kár megtörténte után 24 órán belül jelentést kell tenni az ÁB illetékes járási fiókjához. Ugyanakkor jelentést kell tenni az Egyházmegyei Hatósághoz is, jelezve a kár milyenségét és hozzávetőleges értékét. Amenynyiben a kár a 3.000 Ft-ot meghaladja, az Egyházmegyei Hatóság a maga részéről is fog képviselőt küldeni a kárbecsléshez. Vitás esetben a kárfelvételi jegyzőkönyvet fel kell terjeszteni az Egyházmegyei Hatósághoz. b) az ÁB abban az esetben téríti meg az avult értéknek megfelelő teljes kárt, ha az épület vagy berendezési 1 árgy a tényleges (avult) értéknek megfelelően lett biztosítva. Ellenkező esetben aránylagos kártérítést fizet csak, vagyis pro-rata-t számít fel. (L. tájékoztató 2. old.) c) Az ÁB az egyszerűbb kivitelű templomok tűzkárainak rendezéseinél az alábbi avulási százalékot alkalmazza: ha a templom 40 éves, az avulási százalék évenként 0,3 % 41—80 „ „ „ „ 0,4% 81—120 „ „ „ „ 0,5% 120 éven felül „ „ „ 0,6% Az avulási százalékok lépcsőzetesen nyernek alkalmazást. Pl. ha a kárt szenvedett templom 131 éves, akkor az első 40 év utan 40x0,3, azaz 12%, további 40 év után 16%, további 40 év után 20%, 11 év után 6,6%, vagyis a 131 éves templomot ért tűzkár esetében 54% kerül levonásra avulás címén. d) A Keretszerződés biztosítékot nyújt arra, hogy az epítkezés módja, időközbeni kisebb vagy nagyobb tatarozások, felújítások a kárrendezésnél figyelembe vétessenek, vagyis ezek csökkentik az avulási százalékot. Ezért elrendelem, hogy a templomokon és plébániaépületeken végzett tatarozási és egyéb felújítási munkálatokat a ráfordított összeg és a munka idejének megjelölésével jegyezzék fel a vagyonkezelők a templom, illetve a plébániaépületek leltárába, vagy a kötvénnyel kapcsolatos iratoknál. Vonatkozik ez a korábbi években végzett munkálatokra is. Ezt a feljegyzést a templomi berendezési tárgyakra (orgona, padok, stb.)vonatkozólag is végezzék el. e) Nem az avult, hanem az újkori értéket téríti meg az ÁB a tűz-, villámcsapás, robbanás, földrengés, kő- és földomlás, idegen járművek nekiütődése, a tetőzetben jégverés által keletkezett károknál, valamint templomoknál és lakóépületeknél a felhőszakadás által okozott tetőzet- és íalbeomlási károknál, ha azok összege a 100 Ft-ot meghaladja és ha a kár bekövetkeztekor az épület avultsága nem haladja meg a 60%-ot és a kár nem több, mint az új érték 25%-a. Ha ezek a feltételek