Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1964

Index

— 18 -delet 32. §-ának (2) bekezdése szerint az egyházi hatóság, mint kifizető szerv az adó levonására kötelezett. A Pénzügyminisztériumnak joga van az adó levonására kötelezni a kifizető szerveket minden korlátozás nélkül, így tehát joga volt a tételes jogszabályok szerint az egyházakat is adólevonásra kötelezni. A felmerült egyéb kérdésekre vonatkozóan értesítem, hogy az egyházmegyei központ, papnevelő intézet, a plébánia üzemeltetésére és fenntartására szolgáló juttatás annál, aki ezt kapja, illetőleg, aki ennek a felhasználásáról gondoskodni köteles, nem esik adó alá. Ha azonban ebből az üzemeltetés és fenntartása érdekében végzett adóköteles tevékenységért, személyes szolgálatért más személy részére kifizetést eszközölnek, az így kifizetett járandóság adóköteles. Kivételt képez az az eset, amikor az ilyen járandóságot az egyházi szervvel olyan munkaviszonyban álló személy (pl. kántor, sekrestyés) kapja, aki jövedelme után az 1958. évi 40. sz. tvr-ben meghatározott nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Ezek ugyanis az említett járandóság után a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 3. §-ának a) pontja alapján az általános jövedelemadó alól mentesek. Az egyházi személyek önálló (írói, fordítói, művészi, stb.) tevékenységükből származó jövedelmük után, ha azt állami, gazdasági, vagy társadalmi szerv fizeti ki, a 49/1960. (XI. 10.) Korm. számú rendelet 20. §-a és az ehhez fűzött végrehajtási rendelkezések szerint, ellenkező esetben pedig a hivatkozott kormányrendelet 9. § ának a) pontja alapján adóbevallás adása mellett adókivetés útján kötelesek általános jövedelemadót fizetni." A Püspöki Kar a kérdést 1964 május 20-i értekezletén újólag megvitatta, s határozata alapján a kővetkező rendelkezéseket adom ki: 1. A jövedelemadót 1963 január l-ig visszamenő hatállyal kell alábbiak szerint utólagosan levonni és befizetni. Minthogy a kérdés az összes illetékes hatóságokkal csak most nyert tisztázást, ezért bírságot nem fognak kiróni. A jövedelemadót ténylegesen le kell vonni, tehát azt az egyházközség vagy más kifizető szerv nem vállalhatja át. 2. Hogy hova és mikor kell e levont jövedelemadót befizetni, erre nézve a 3/1961. (II. 19.) PM sz. rendelet 64. § (1) bekezdés c) pontja a következőket rendeli: „A levont adókat. . . c) az egyéb szervek ... a székhelyük szerint illetékes járás székhelyén lévő községi, városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályához (csoportjához) . . . kötelesek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig . . . bejelenteni és befizetni." Ezek szerint pl. a kalocsai járás községeiből a Kalocsa város tanácsa vb. pénzügyi osztálya 642.010. számú csekkszámlájára kell a befizetéseket csekklapon vagy átutalással eszközölni. A többi helyeken a csekkszámot meg kell tudakolni. Megjegyzem, hogy a pénzügyi osztályok (csoportok) fillérrel nem dolgoznak. Ha tehát a jövedelemadó pontos 1 °/o-os összege filléreket is tartalmaz, akkor az 50 fillért vagy az annál nagyobb összeget egész forintra kell kikerekíteni, ha pedig a töredék összege 50 fillér alatt van, akkor azt mellőzni kell. 3. A jövedelemadó után községfejlesztési járulékot (KÖFA-t) is kell fizetni, mégpedig az általános jövedelemadó összegének 10%-át. Erre vonatkozólag a 128/1961. (P. K. 10. sz.) PM. sz. utasítás 1. § (8) bekezdése kimondja, hogy 3 Ft-on aluli községfejlesztési hozzájárulást nem kell kiróni. Ha azonban ez a 10% a 3 Ft-ot eléri vagy meghaladja, akkor azt a jövedelemadóval együttesen kell befizetni. A töredék-összegekre a fenti szabályok érvényesek. Gyakorlatban a KÖFA-díj a főegyházmegye papságát általában nem érinti, mert senkinek sincs olyan magas jövedelinadó al^ eső havi bruttó fizetése, amely után a fenti értékhatárt a % elérné. 4. A tárgyhónapot követő hó 15-éig a munkáltató írásos bejelentést is tartozik tenni az illetékes pénzügyi csoporthoz. Mivel az egyházi személyeknél a bruttó kifizetés után kell az 1 %-os jövedelemadót megállapítani és nem kell az ettől eltérő külön adóalapot kiszámítani, azért a bejelentésnek csak a személy(ek) nevét, bruttó kifizetés öszszegét, az utána kiszámított 1 %-os jövedelemadó összegét, végül az esetleges KÖFA-diját kell feltüntetni. A pénzügyi osztályok munkáltatók szerint tartják nyilván az adókirovást és mégis személyenkint is elkülönítve. A bejelentés tehát az összes személyekről egy íven teljesíthető. A csekkszelvényen való bejelentés nem elegendő. 5. A jelen adót csak az egyházi személyek után kell fizetni. Az egyházi alkalmazottak (kántor, harangozó, sekrestyés, irodai alkalmazott, stb.) 3 %-os nyugdíjjárulékot fizetnek munkáltatójuk útján az SZTK-járulék keretében, tehát általános jövedelemadó fizetésére nincsenek kötelezve. A háztartási alkalmazottak nem egyházi alkalmazottak, hanem a plébános dolgozói. 6. Nyugdíjasok nem esnek az általános jövedelemadó fizetési kötelezettség alá. 7. Altalános jövedelemadó alá esik a fenti rendelkezés értelmében az egyházi hatóságoktól, intézményektől, egyházközségektől kapott járandóság és stóladíj. Az egyházmegyei központ, a papnevelő intézet, a plébánia üzemeltetésére és fenntartására szolgáló juttatás annál, aki ezt kapja, illetőleg, aki ennek felhasználásáról gondoskodni köteles, nem esik adó alá. A kalocsai főegyházmegyében jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint plébániai vonatkozásban az adóköteles bruttó kifizetéshez kell számítani a személyi készpénz-fizetést, illetve a fizetés-kiegészítést, az esetleges egyéb személyi jellegű fizetést vagy juttatást, a korpótlékot, az egyházközségtől folyósított esetleges hitoktatási óradijat vagy óradíjpótlékot. A plébánia üzemeltetésére kapott összegek — mint fűtés-világítás, háztartás, káplántartás — tehát nem tartoznak a jövedelemadó alaphoz. (Cf. a 22.53/63. sz. körrendelet 15. pontja Circ. 1963. pag. 21.). A stóladijat azonban fentiek szerint az alaphoz kell számítani, idevéve az alapítványi misék jövedelmét is. A manuális misék stipendiuma nem tartozik a stólához. A kongruából az Állami Egyházügyi Hivatal már levonja az 1 °/°-ot. 8. Ha valaki munkaviszonyon kívül önálló (írói, fordítói, művészi, stb.) tevékenysége után kap díjazásiakkor a fenti Állami Egyházügyi Hivatal-rendekt szerint az eljárás kettős lehet: a) az állami, társa-