Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1963

Index

— 21 — I •esetén, azért a megfelelő átmenet biztosítása érde­kében a középső csoportnál a házfenntartás összege legalább annyi lehet, mint amennyi 3000 hivő eseté­ben megilletné a plébánost az „a" szorzószámmal; a legnépesebb plébániáknál pedig annyi, mint amennyit 5000 hívő esetében jogosult lenne fel­venni a „b" szorzószámmal. e) Fűtés-világítás címén mindenhol egységesen hívenkint „n" Ft. Az „n" értéke további intézkedésig 1 Ft. 14. A fenti 2. pontban közöltekre utalással a 13. pontban jelzett ös-zegeknél magasabbat csak előze­tes érseki hatósági engedéllyel lehet beállítani különlegesen indokolt esetben a költségvetésbe. Az Érseki Hatóság az engedély előtt rendszerint meg­hallgatja a Consilium Administrationis-t. — Az eme­lést az a) pont alatti fizetésnél kell beállítani, míg a b)-e) tételek mindig maradjanak meg a norma szerinti összegben. — A háztartási alkalmazottak a plébános (lelkész) és nem az egyházközség alkal­mazottai, tehát sem fizetésük, sem pedig az utánuk esedékes SzTK-járulék nem hárítható át az egyház­községre. Teljesség kedvéért rögzítem, hogy a plébánosok (lelkészek) szabályszerűen engedélyezett járandóságai még: a jóváhagyott taxatoriam szerinti stóla-díjak, a háztáji föld, a plébánialak és kertje, a káplán térítése az ellátásért. — A temető és templom-kert utáni esetleges jövedelem (fű, fa, stb.) a T pénztárba kerül, hacsak jóváhagyott szerződés szerint nem élvezheti valamelyik alkalmazott (pl. a temető füvét a sírásó). 15. Ugyancsak a teljesség kedvéért lerögzítem, hogy a 13. c, d) és e) alatti járandóságok a plébánia fenntartásával megterhelt illetmények. IV. Egyéb kiadási tételek. 16. A kápláni (hitoktatói) fizetés havi 600 Ft, vagyis a kongruát erre az összegre egészíti ki az egyházközségi pénz:ár. Az államsegély havi össze­gét a jegyzet rovatban fel kell tüntetni. A fizetés 50 u/o-át az ellátásért való térítésként kell leadni a plébánosnak (Qirc. 1Ö58. pjg. 19. Nr. 3130/1958.). Kápláni jövedelmek még a teljes ellátáson (ideértve a fűtést is) és a lakáson kíviil a taxatórium sze­rinti stóla-díjak és az esetleges hitoktatói állami dí­jazás. ^kinek nincs kongruája, az az első 8 hittan­éra utáni óradíjat az E pénztárba befizetni tartozik •{Pl. 1963. költségvetési évre az 1962/63. tanévre kapott díjakat). Az önálló hitoktatóknak, a helyben működő lelkészek után számítandó 8-8 óra levoná­sával fennmaradó hittanórák díjazására, esetleg a másik káplánéval arányos, óradíj pótlék megszavaz­ható. 17. Kiszállási díj a filiák ellátása után állítható be azokon a helyeken, ahol a fuvart a hívek (illetve az egyházközség) nem természetben adják, s ahol a filiá(ko)n rendszeresen van istentisztelet és hitok­tatás. Idetartozik a betegellátás is. E címletre vonat­kozó részletes szabályok a következők: a) A saját jármüvén kijáró lelkészt (káplánt) km-pénz illeti meg. Ennek összege saját motorkerék­páron, kerékpáron vagy gyalog megtelt út esetén jelenleg egységesen 100 fillér/km. Esetleges egyház­községi motorkerékpár üzemanyagáról és karban­tartásáról a használó godoskodik. Egyházközségi motorkerékpár egyéni célra nem vehető igénybe. Ha a használó az egyházközségi motorkerékpárnak csak gondozását és üzemanyag-biztosítását vállalja, de a javításokat az egyházközség végezteti, ott a km­pénznek csak 70%-át számolhatja el. A szerzett tapasztalatok alapján egyházközségi motorkerékpár a jövőben nem szerezhető be. b) A szükséges adatokat feltüntető szabályos útiszámla (kiszállás napja, helye, oka, jármű, km, térítési összeg) havonta vagy negyedévenkint utó­lagosan nyer kiegyenlitéstv Ez főleg olyan helyeken indokolt, ahol a filiákat nem állandóan ugyanaz a személy látja el. Ha azonban a kijáró lelkész min­dig ugyanaz, akkor a filia-qllátás útiköltségét cél­szerűbb átalányösszegben megállapítani és havi utólagos arányos részekben kifizetni, (a hitoktatási hónapokat megkülönböztetve a nem hitoktatási idő­től). Az átalányősszeg kiszámítását az egész évben várható km-ek után kell elvégezni. c) Ha a kiszállás a jelzett módokon nem oldható meg és fuvarost kell fogadni, akkor a fuvardíj nyer kiegyenlítést e tétel- alatt. Vonat vagy autóbusz használatakor a jegy ára számolandó el. 18. A kántor, harangozó, sekrestyés, sírásó s egyéb egyházközségi alkalmazottak (pénzbeszedő stb.) fizetése (díjazása) a kialakult és jóváhagyott helyi gyakorlat szerint állítandó be a költségvetésbe, figyelemmel mindig az elfoglaltsági időre, vagy a különleges ténykedések (temetés, pénzbeszedés, haran­gozási versek, irodai munka) utáni külön díjazásra (stóla, adóbeszedési jutalék, külön fizetés). Párbér a költségvetésen kívül nem szedhető. Adószedést csak az egyházközség végezhet. A sekrestyési­harangozói és kántori párbér szedését feltétlenül meg kell szüntetni. — Az adószedési jutalék leg­feljebb 10% lehet a pénzbeszedő által ténylegesen összegyűjtött adó után. A hivek által a plébániai hivatalba behozott egyházi adó után a plébános (lelkész) semmi körülmények közt sem számíthatja fel a jutalékot, hiszen a könyvelés, stb. szoros hiva­tali kötelessége. A jutalék az egyházi személyt is csak akkor illeti meg, ha körbenjárva személyesen végzi a beszedést. i 19. A Központba küldendő egyházközségi járu­lékok ügyét, idevéve a papi nyugdíjjárulékokat és egyes helyeken átmenetileg az évről évre megálla­pított kongrua-alap járulékot is, a 2588/1960. (Circ. 1960. pag. 27), a 778/1957. (Circ. 1957. pag. 11), illetve a 3278/1962. (Circ. 1962. pag. 34.) és a 336/1961. (Circ. 1961. pag. 6.) számú körrendele­tek szabályqzzák. 20. A dologi kiadások közt föltétlenül minden évben fel kell venni bizonyos összeget az épületi k karbantartására, s fel nem használás esetén célszerű ezt az összeget tartalékolni. — Az adó csak az egyház tulajdonában lévő adóköteles épületek, illetve az egyházközség által hasznosított mezőgazdasági ingatlanok után irányozható elő. A templomok és a plébánialakok adómentesek (cf. Circ. 1963. pag. 9. Nr. 264/1963.). A háztáji földek után az adót a haszonélvező javadalmasok (plébános, kántor, haran­gozó, stb) fizetik. — Napidíj a hivatalból eljáró egyházi személynek nem fizethető. Útiköltség az egyházközségi ügyben valóban feltétlenül szükséges és igazolt utazás esetén téríthető meg. Az engedélye­zett egyéb térítéseket (kerületi ülésre, rekollekcióra, esperesi útiszámla) a T pénztár fizeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom