Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1960

Index

— 21 — 1960. FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 1993/1960. sz. Tételek az őszi espereskerületi gyűlésekre Az őszi espereskerületi gyűlésekre az alábbi két tétel kidolgozását rendelem el: 1. Az Egyházhoz való tartozás tudatosítása a kegyelmi életen kívül álló hívekben. 2. Lelkipásztori feladatok az esküvő alkalmával és az új házasok lelki gondozásában. Kalocsa, 1960 július 19, 1879/19

60. sz. Végrendelet készítésének módja Mivel régebbi rendelkezés (így legutóbb Circ. 1957. pag. 28. Nr 2933.) kötelességévé teszi T. Papjaimnak, hogy végrendeletet alkossanak és azt megőrzés végett (zárt borítékban, a borítékra ráírva, hogy kinek a végrendelete) terjesszék fel megőrzésre az Érseki Hatósághoz, szükségesnek tartom T. Papjaim figyelmét felhívni a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló, 1960 május 1-én hatályba lépett 1959. évi IV. törvényre, mely a régi jogtól több vonatkozásban eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Nem kívánom az új törvénynek az öröklési jogra és a végrendeletre vonatkozó rendelkezéseit részletesen ismertetni, csupán a helyes végrendelet készítése érdekében tájékoztatom T. Papjaimat. A törvény nem állit fel semmi korlátot a tekintetben, hogy az örökhagyó halála esetére vagyonáról, vagy annak egy részéről, végrendelettel rendelkezhessék. Végrendelkezni lehet közvégrendelettel, vagy írásbeli magánvégrendelettel, és a törvény által meghatározott kivételes esetben szóbeli végrendelettel is. A korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet és nem tehet írásbeli magánvégrendeletet az sem, aki vak, aki írástudatlan, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni, ezért az arra vonatkozó szabályok ismertetését mellőzöm. írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni, illetőleg olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől számazik. Aki tehát a saját kézzel írott végrendelkezési mód szerint kíván eljárni, az ne írógépen, hanem sajátkezűleg, kézírással írja végrendeletét! Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja ; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja vagy ha azt már aláirta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is — e minőségük feltüntetésével — aláírják ; vagy c) aláírja és akár nyilt, akár zárt iratként a közjegyzőnél — végrendeletként feltüntetve — személyesen letétbe helyezi. A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátják folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és — ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges, — mindkét tanú aláírásával. Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a védrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre. Az írásbeli végrendelet érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan. Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen. (Hozzátartozók: házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs, egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa.) Vigyázni kell tehát, hogy ne a juttatásban részesített személy legyen a tanú, de még hozzátartozója sem. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ö végrendelete. — A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Kitűnik a közöltekből, hogy az új törvény egyszerűsíti a végrendelkezés módját. Természetes, hogy a régi, szigorúbb formák betartásával készült