Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1957
Index
— 29 — 1957. FŐEGYHÁZMEGYEI HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK 3102/1957. sz. Hitoktatói megbízatások megküldése. Még szeptember hó 15-e előtt megküldettem az érdekelteknek a Bács-Kiskunmegyei Tanács V.B. Művelődési Osztályától kapott hitoktatói megbízatásokat. Amennyiben azok valamilyen helyesbítésre szorulnak, kérem azokat azonnal visszaküldeni, hogy a szükséges kiigazítás felől intézkedhessem. Ezt az alkalmat is felhasználom arra, hogy T. Papjaimat figyelmeztessem a hitoktatás szent és felelősségteljes feladatára. A hitoktatók minden képességükkel és igyekezetükkel legyenek azon, hogy növendékeikkel megismertessék Egyházunk szent tanítását, a katolikus keresztény életet és legyenek egyben segítségükre ennek a gyakorlati életbe történő átültetésében. Ne feledkezzenek meg arról sem, hogy utaljanak a katolikus életből fakadó hazaszeretetre és figyelmeztessék őket hazafias kötelességeikre. A tantervre és tanmenetre vonatkozólag érvényben marad továbbra is a 2126/1955. sz. körrendelet (Circ. 1955. pg. 22 ). Az elkészített óravázlatokat és a hitoktatás menetét a 2178/1956. sz. körrendeletem (Circ. 1956. pg. 19.) értelmében lelkiismeretesen ellenőrizzék a kerületi esperesek. A nevelőtestülettel, az iskolával való viszonyukban és általában az iskolai renddel kapcsolatban a Művelődésügyi Miniszter 39/1957. M. K. I. 5. számú utasítása az irányadó (L. Circ. 1957. pg. 18—19.). Ennek 9. pontja teljes egészében így hangzik: „A vallásoktatás minden tanévben szeptember 15-én kezdődik és május 31-én ér véget. A vallásórákon kizárólag a vallásoktatásra beírt tanulók vehetnek részt. Beiratkozás nélkül vallásórán résztvevő tanulókat a hitoktató köteles eltávolítani." Az ebből keletkező lelkiismereti konfliktusnak elejét veszik T. Papjaim, ha bevezetik a templomi hitoktatást is. Erre lehetőséget nyújt a Paritásos Bizottságnak 1950 október 18-án lefektetett megállapítása : „Természetesen az egyháznak biztosított működési szabadság alapján nincsen akadálya annak, hogy a lelkipásztorok az Egyházi törvénykönyvben is előírt templomi katekéziseket rendszeresen megtartsák és ezeken a hitoktatásra bejelentett és be nem jelentett gyermekek is megjelenjenek, minden kényszertől és külön agitációtól mentesen." A templomi hitoktatásnál nem lehet szó leckefeladásról és kikérdezésről. A fentiek alapján a templomokban hetenkint két hitoktatás tartható. Az egyik a vasárnapi szentmisével kapcsolatban. Ennek össztartama egy jó óra. A másik pedig hétköznap, amelynek tartama egy hittanóráéval egyenlő. Ahol a gyermekek és ifjak koruk szerint több csoportba oszthatók, ott mindegyik csoport kaphat két-két templomi hitoktatást. Ne múljék a hitoktatók fáradtságán és áldozatkészségén az isteni Tanító két parancsának megvalósítása: „Sinite parvulos venire ad me, et ne prohibuerit is eos" (Mk. 10, 14) és „Euntes ergo docete omnes gentes" (Mt. 28, 19). Kalocsa, 1957 szeptember 28. 2941/1957. sz. A miskei plébániától terület átcsatolása a bátyai plébániához. Miután az 1428. kánon értelmében meghallgattam Főszékesegyházi Káptalanomat és az érdekelt plébánosokat, akik egyben kerületi esperesek is, azt a 292 kh. 175 n-öl nagyságú területrészt, amelyet az illetékes világi szervek Miske község területéből Bátya község területéhez csatoltak, egyházilag is átcsatoltam a miskei plébániától a bátyaihoz. Kalocsa, 1957 szeptember 18. 3216/1957. sz. Papság bejelentése az SZTK-ba. 1957 október 1-ével a papság betegbiztosításának kezelése megváltozott. Ezzel kapcsolatban miheztartás végett a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának f. hó 3-án 8907- 66/2/57. sz. a. kelt rendelkezése alapján a következőket közlöm : 1. Minden tényleges szolgálatban álló felszentelt papot a munkaviszonyban álló dolgozókra érvényes szabályok értelemszerű alkalmazásával az egyházi intézménynek (egyházközség) kell haladéktalanul az illetékes helyi SZTK szervhez bejelenteni, azzal az eltéréssel azonban, hogy a) a javadalmazást közölni nem kell; b) az egyházi személy bejelentésénél közölni kell, hogy a bejelentett államsegélyben részesül, vagy nem részesül; c) ha az államsegélyben nem részesülő személy részére utóbb államsegélyt állapítanak meg, ezt a körülményt az államsegély folyósítása kezdő napjának megnevezésével pótlólag be kell jelenteni. 2. Az államsegélyben részesülő egyházi személyek után az SZTK járulékot a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala fogja továbbra is teljes egészében befizetni a budapesti alközponthoz. 3. Az államsegélyben nem részesülő személyek után az SZTK járulékot — havonta 18,50 Ft-ot, tekintet nélkül javadalmazásukra — a bejelentést teljesítő egyházi intézmény fizeti a helyileg illetékes SZTK központnak. (A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala részben fedezni