Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1956

Index

\ kicsiny ugyan, de harcedzett, fugyelmeait serege. Azt mondottuk, hogy a keresztes vitézek egyszerű emberek voltak, a nép fiai. Ugyanez áll Hunyadi reguláris csapatairól is. Hunyadi lemondott a" főúri bandériumokról, nem számított rá­juk. Főúri ember sem állt mellette, csuk kettő-három. K tonáit főleg jobbágyokból toborozta. Ezeknek az embereknek szivét nem merevítette meg a "hat-.:lomvágy Cj kincsek szeretete, izmaikat nem puhította meg a kényelem, tudtak lelkesedni, fáradtságot visel­ni és életet áldozni nemes célokért, a hitért és hazáért. Jobbágy sorsban is érezték nemes voltukat és ezt a tudatot fokozta ben­nük a hit, hogy most az ő vitézségüktől függ nemcsak a hazának, hanem az egész keresztény világnak sorsa. Elődjei voltak ezek a jobbágyok Dózsa kereszteseinek, akik emberi mivoltukban elnyomva felkeltek szabadságukért, de elődjei voltak Zrínyi, Jurisics, Dobd, Szondi katonainak, is, akik később a magyar végvárakat vé­delmezték legendás vitézséggel. Legendás vitézséggel védték 3 nép fiai lándorfohérvárt is Hunyadi vezérlete alatt. Csodákat tett itt a hit és hazaszeretet• Ugye hallottatok, Kedves Hívek, Dugovics Tituszról, aki a várnak ormáról magával rántotta a mélységbe a törököt, hogy az az el­lenséges zászlót ki ne tűzhesse. Imikor Dugovics az ellenféllel dulakodott és látta, ho«y nem tudja őt legyűrni. oaa kiáltott Kapisztrán Jánosnak, aki a közelben lelkesített: "Atyám, mi lesz •i lelkemmel, na ezt a pogán/t a mélységbe rántom?" - "Az égbe jutsz fiám!" - kiáltott vissza a Szent, és a következő pillanat­oan már zuhant le a két viaskodó és velük együtt lebukott a tö­rök zászló. A keresztesek pedig kaszával, nyilakkal, ócska buzo­gányokkal és kardokkal mentek neki az ellenséges ágyuknak, úgy­hogy a török tüzérek a meglepetéstől megzavarodtak és zsákmányul hagyták ágyúikat. Ügy látszott azonban, hogy mindez nem se-it, mert a • várfalak romoleban hevertek. Julius 22-én általános roha­mot rendelt el Mohamed. b. tos lévén a végső sikerben. Ámde a ke­resztények oly lendülettel verték vissza a támadókat, hogy :;Z egész török hadi-rend felbomlott ós seregük hanyatt homlok menekült, magával sodorva sebe-éült császárjukat is, • • Képzelhetjük, Lieüves Hívek', milyen öröm töltötte el a győzelem hírére neme3ak hasárk nópét, de egész Európát is! Hunyadi nevétől visszhangzóvá a kereszténység és m?ayar dicső­séget hirdettek szerte a világon a' harangok. Ili, Kallixtus pá­pa a nándorfehérvári diadal emlékeié elrendelte a déli harang­szót, Maga a hős hadvezér pedig aláz tos sziwel Te Deum-ot mondott a seregek Urának, istenének, akinek a csodálatos győzel­me g t ula j do ni to 11 a. És'most külön emlékezzünk .meg, Kedves Hivek, őróla, a nagy diadal halhatatlan hőséről! Kevés olyan tiszta jellemű, nagy képességű hadvezére volt nemzetünknek, mint Hunyadi János, Az" isteni Gondviselés akkor adta őt a magyar hazának, amikor végveszedelem fenyegette létété-Győzelemről győzelemre haladt,-- ­1 ha pedig vereség érte, nem csüggedt el, hanem uj harc-okra- gyűj­tötte-erejét, Kern vonult büszke várának falai mögé uri maganyá­ba, hanem'megtartotta érintkezését a néppel, megosztotta a vi­szontagságokat és fáradtságot katonáival, és ezért szerették őt

Next

/
Oldalképek
Tartalom