Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1953

Index

- 20 ­1861/1953. szám. KELETI SZERÍAJIT J3UAK ÍUZASSJ.GXUL'ESE. XII. Pius pápa 1949. február 22-én kelt Crobrac allatae kez­detű motu propriojávai kihirdette a keleti szertartású hívőkre vonatkozó uj házasságjogot, an&y 1949. május 2-án lépett hatály­ba. Ezzel kapcsolatban a lelkipásztorkodó papságnak a következő­ket kell tudnia: I* Ha. a házassá gk ötés helye a haidudorogi /msikolci áp.korm./ egyházmegyével közös terliiht^n JF;yf /úudcpcst, Nyiregyháza, Mis­kolc, Makó stb./T 1./ A latin szertartású plébános két kel et i szertartású hí­vőt érvényesen még saját területen belül' sem eskethet meg; a keleti szertartású parochus viszonú nem eskexhet meg érvényesen ké t latin s zert artású hívőt még saját területén sem. 2./ Akü lön bö ző s'z crt -rt-sn hivők közötti házasságokat a vőleg é ny szertartása szerint í ~l.:tékcs plébános előtt kell köt­ni, de a vőlegény Eozzá1árulásává1 a meny asszony szertártásq szerint illetékes plébános előtt is köthető, 3./ Keleti szertartású hivu és nom katolikus fél házassága a keleti szertartású parochus előtt kötendő. 4./ Egyes házassági akacl\lyok_. terjedelme,. illetve számítása más a keleti és más a latin jobbam" a/ A valláskülönbség, akadálya á keleti jogban olyan két személy között áll fenn, akik közül"az egyik bárhol érvényesen megkeresztelkedett, míg a másik nem részesült keresztségben, pl. egy izr. és egy g. keleti között is. Ezzel szemben a latin jog­ban csak a kat olikus Egyház ba ^ megkeresztelt, illetve ide vala­mely f c le ke z e tb dl EL- gt ért Hív ő és egy keresz lelet len között áll fenn, igy ni. egy izr. és egy ref. között nincs akadály! b/ A vér roko nsá g akadálya a latin jogban oldalágon a harmadfokig, a keleti jogban pedig a jtuaíMiíS fokig tart bezáró-­lag. Itt is áll: "tot gradus. quot generationos vei personac strpitc dempto ;', de mig*a l-t in jogban csak a hosszaob ágat vesszük figyelőmbe és legfeljebb'jelezzük a rövidebb ágat, ad­dig a keleti jogban mindmot agat számbavesszük és az egyes fo­kokat összeadjuk . Ez a kétféle számitás eltérő eredményre vezet­hct. TI. a másoüfokot érintő negyodfoku vérrokonság a latin jog­ban már nem akadály, de a ke Inti bogban ££•»» igejx^ mert 2+4=6. c/ A sógorság akadálya a latin jogban oldalágon bezáró­lag a rá codf okig, míg a kole'ti jogban a negyed fokig terjed. A latin jog itt* is csak a hosszabb agat veszi figyelembe és leg­feljebb jelzi a rövidebbet, a keleti jogban ellenben itt is mind­két ágat figyelembe kell venni és az egyes fokokat össz eadn i. Itt is eltérő eredményre juthatunk, pl* az első fokot érintő haímad­foku sógorság a latin jogban iv'r_ncm t de a keleti jogban még akadály. 5./ Különböző szertartású hívek házasságkötésénél az akadá­lyo k alóli felme ntést a vőlegé-rr 3''.letékes főpásztorá tól kell kérni, ha pedig a mCegeny nem Katolikus, 'akkor a menyasszony illetékes főpásztorától,

Next

/
Oldalképek
Tartalom