Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1950
Index
Az ilyen előterjesztések minden egyházközség részéről mielőbb, de legkésőbb f. évi május hó 31-ig feltétlenül felterjesztendők. Az egyházközségi képviselőtestületi tagok kiválasztásánál természetesen figyelembe kell venni a vonatkozó egyházi törvényeket, előírásokat, nem feledkezve meg az Igazgatási Szabályzat 7—8. és 12. §-aiban foglaltakról sem. Kalocsa, 1950 március 11. 1 22 6. sz. Mulatozás és tánc a tiltott időben. Kérdést intéztek a püspöki karhoz, hogy vétkeznek-e azok a katolikusok, akik az úgynevezett tiltott időben (Advent és Nagyböjt) nyilvános mulatságokon vesznek részt vagy táncolnak. A püspöki kar f. évi február hó 16-án tartott értekezletén foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy a mulatozás és tánc ellenkezik az Advent és a Nagyböjt bűnbánati jellegével s azért hivő katolikusok ezeken nem vesznek részt, mivel azonban tételes egyetemes egyházi törvény nincs, amely ezeket bün terhe alatt tiltaná, az ilyen mulatságokon való részvétel vagy tánc magába véve nem bün. Kalocsa, 1950 február 20. 1744. sz. Költségvetések és számadások felterjesztési határideje. A Directorium az 1928-ban tartott egyházmegyei zsinat határozata alapján azt az előírást tartalmazza, hogy az egyházközségi költségvetések junius végéig, az egyházközségi számadások pedig március végéig terjesztendők fei jóváhagyásra az Érseki Hatósághoz. A templompénztári számadások határidejéül a Directorium április hó végét állapítja meg megfelelő körrendelet alapján. A Magyarországi Katolikus Egyházközségek Igazgatási Szabályzata ezektől eltérő időpontot ír elő az egyházközségi költségvetés és a zárószámadás benyújtására. A 96. § szerint a költségvetés október hó 15-ig készítendő el, a zárószámadás pedig a 105 §. szerint január hó végén az egyházközségi képviselőtestület elé, majd onnan az egyházmegyei főhatósághoz terjesztendő. Mivel ez utóbbi előríások a gyakorlati élet követelményeinek szempontjából is megfelelőbbek, azért az egyházmegyei zsinat, illetve a Directorium vonatkozó rendelkezésének hatályonkivül helyezésével ezennel úgy rendelkezem, hogy az egyházközségi költségvetések minden év októberében, az egyházközségi számadások minden év február elején terjesztendők fel az Érseki Hatósághoz. A fenti időpontok ilyetén való megváltozása, valamint az iskolai és óvodai költségvetések és számadások kiesése miatt a templompénztári számadások felterjesztésének határidei jét is megváltoztatom és azt irom elő, hogy azok minden év február végéig küldendők fel ide jóváhagyásra. Jelen rendelkezésem már a f. 1950. évre is érvényes a költségvetés tekintetében. Kalocsa, 1950 március 11. 231. sz. isk. Kántorok és egyéb alkalmazottak OTI-biztosítása. Minihogv azt tapasztaltam, hogy a 783/1949. isk. és 7868/1949. számú körrendeletek közzététele (Circ. 1949. pg. 52—53.) után is kétségek merülnek fel az OTI-bejelentések körűi, e tárgyra újból visszatérve kiegészítésül a következőkre hívom fel az érdekeltek figyelmét: Ha a kántornak a kantorság a főfoglalkozása, — tekintet nélkül arra, hogy ez neki mennyi időre terjedő elfoglaltságot jelent, — betegség, baleset és öregség, rokkantság stb. elleni, vagyis mindhárom irányú biztosítási kötelezettség alá esik. (5.960/1941. M. E. sz. rend. 1. §-a). Az, hogy a kántor esetleg nyugdíjas tanitó, semmit sem változtat a helyzeten, mert a fő- vagy mellékfoglalkozás elbírálásánál a nyugdíjas minőség, — mintha nem is léteznék, — figyelmen kívül hagyandó (10.450/1948 Korm 5. § 2. bek.) Ha a kántor a kántori teendőket csak mellékfoglaikozásképen látja el, először azt kell tisztázni, hogy a főfoglalkozása biztosítási kötelezettség alá eső foglalkozás-e vagy sem. Ha ugyanis a főfoglalkozás nem esik biztosítási kötelezettség alá, akkor a kántor betegségi, öregségi stb. biztosítási kötelezettsége nem áll fenn, kizárólag csak baleset ellen Biztosítandó. (A baleset elleni biztosítás után a javadalmazásnak csak 1%-a fizetendő járulékként, míg a mindhárom irányú biztosí'ás együttes járuléka a javadalmazás 13%-a). Ha a kántor főfoglalkozása biztosítási kötelezettség alá esik, akkor a mellékfoglalkozásként ellátott kántorság is mindhárom irányú biztosítási kötelezettség ála esik. kivéve, ha heti 2 órai elfoglaltsággal sem jár (10450/1948. Korm. 5. §. 1. bek, — 90950/ 1948. N. M. 2. §, 3. § 1 bek.). Az egyidejűleg űzött foglalkozások köail főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyből a legtöbb kereset vagy jövedelem származik. A tényleges közszolgálatban álló közszolgálati alkalmazottnak azonban ezt a foglalkozását kell főfoglalkozásnak tekinteni, de csak akkor, ha a közszolgálatból eredő jövedelem a legalacsonyabb állami fizetési osztályban járó legalacsonyabb, havi illetmény öszszegét meghaladja. Ezáel kapcsolatban megemlítem, hogy a 810/1949. Korm. sz rendelet szerint 19-19 február 1-től a közszolgálatban állókra is kiterjed az OTl-nál leljesítendő betegségi biztosítási kötelezettség s így ha pl. tanító látja el a kántori teendőket, nála a kántorság mindhárom biztosítási kötelezettség alá eső mellékfoglalkozásként jön számításba. De ha pl. a kántornak önálló gazdálkodásból, saját maga által is (s nemcsak családtagjai által) müveit földbirlokból vagy önállóan űzött iparból nagyobb jövedelme
