Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1949

Index

— 36 — oktatási, részben vallási célt szolgál, akkor az alapítvány megosztandó. A több, különböző céllal biró alapítvány vagyonának a célok szerint eszközölt megosztása során az alapító ügyletben (pl. alapítólevélben, végrendeletben) foglalt rendelkezés az irányadó. Ha a vagyonnak az egyes célok szerint való megosztása tekintetében az alapító ügylet vagy az alapítvány intéző szerve által az alapítvány jövedelmének felhasználásánál követett állandó gyakorlat útbaigazítást nem ad, az alapítvány vagyonát a célok között az összes körülmények mérlegelése alapján helyesnek mutatkozó arány szerint kell megosztani. Az alapítványok megosztása tárgyában a főfelügyelet gyakorlására rendelt illetékes miniszter rendelkezik. Ha tehát egy alapítvány részben közoktatásügyi, részben vallási célt szolgál, a megosztás tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter dönt. Ha az alapítvány céljánál fogva több miniszter van érdekelve, az intézkedéshez az érdekelt miniszterek egyetértése szükséges. Ha a vagyonmegosztás szerint az alapítvány vagyonából vallási vagy kegyeleti célra aránytalanul csekély rész jutna s az alapító nem jelölte ki a kizárólag ezekre a célokra rendelt vagyontárgyakat, úgy a vallási vagy kegyeleti célokat szolgáló alapítványokra is a többi alapítványra vonatkozó szabályok az irányadók (tehát megszüntethetők, egyesíthetők ) Ebben az esetben azonban a vallási, illetőleg a kegyeleti cél szolgálatát az átszálló vagyont terhelő kötelezettségként kell teljesíteni. Az ilyen kötelezettség átszállását az illetékes miniszter nem zárhatja ki és nem korlátozhatja. Abban a kérdésben, hogy valamely alapítvány kizárólagosan vagy részben vallási vagy kegyeleti célt szolgál-e, a főfelügyelet gyakorlására, hivatott miniszter határoz. Új alapítványok létesítése tekintetében a rendelkezés az, hogy kizárólag vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítvány szabadon létesíthető, mégis azzal a korlátozással, kogy ily célú alapítvány életrekeltésénél figyelembe jön a kijelölt vagyon értéke. Ha ugyanis az egyes vallási vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványi vagyon értéke meghaladja a 10.000 forintot, abban az esetben csakis az érdekelt miniszter jóváhagyásával lehet alapítványt létesítem'. Ha az ilyen 10.000 forintot meghaladó értékű egyházi vagy kegyeleti célt szolgáló alapítványt végrendelet létesíti és az illetékes miniszter azt nem találja jóváhagyhatónak, az alapítvány céljára rendelt vagyon hovafordítása felől akár más közérdekű alapítvány létesítése, akár valamely közcélra szolgáló vagyonhoz való csatolása útján hivatalból maga intézkedik. Ilyen intézkedésnek nincs helye, ha a végintézkedés az alapítvány létrejöttének meghiúsulása esetére más rendelkezést tartalmaz A fentiekre való tekintettel felhívom Tisztelendő Papjaim figyelmét, hogy 1) a plébánia területén levő összes egyházi jellegű (mise-, kereszt-, sír-, stb.) alapítványról és azokról a nem egyházi jellegű alapítványokról, amelyeket egyházi intéző szerv kezelt, tegyenek jelentést. Különös gonddal kell eljárni ott, ahol az alapítvány nemcsak vallási vagy kegyeleti, hanem egyéb célt is szolgál. Ezeknél az alapítványoknál sürgősen jelentsék, hogy az alapítvány jövedelméből mennyi esett a vallási vagy kegyeleti és mennyi , az egyéb célokra. Ha ez így ki nem mutatható, vagy annak sürgős összeállítása nem lehetséges, akkor részletesen jelöljék meg azokat a vallási és kegyeleti célokat, amelyeket az alapítvány betölteni köteles és hogy — becslésük szerint — ez évenknit mily ellenértéket jelent; továbbá miben állfaz* egyéb kötelezettség és. arra —becslésük szerint —az alapítványból évenkintmily értéket fordítottak. 2)"AzonnaI tegyenek jelentést, ha a plébánia területén kezelt egyházi, vallási vagy kegyeleti célt szolgáló, vagy pedig egyházi kezelésben levő egyéb alapítványra vonatkozólag bármely hatósági intézkedés (határozat, kérdés, felhívás) történik. Ez esetben az^intézkedés másolatát'jis be kell jküldeni. 3) A vallási és kegyes célokra tett új alapítványoknál azonnal tegyenek jelentést az Érseki Hatósághoz, hogy azfa szükséges útmutatást megadhassa a továbbiakra nézve. Ha pedig erre már nincs idő, akkor a szükséges tanácsadásnál a fentiekrejlegyenek® tekintettel és azoknak szem előtt tartásával intézkedjenek. Kalocsa, 1949 október 17. I 604. sz. isk. Kántorképzés. Felhívom T. Papjaim figyelmét arra, hogy a kántorképzés folyamatossága nem szűnt meg s f. é. juniusban és szeptemberben is tartatott kántorképesítő vizsgálat Kalocsán az erre a célra állandó jelleggel összeállított bizottság előtt. A kántori oklevelet megszerezhetik mindazok az érettségi bizonyítvánnyal, vagy tanítói oklevéllel rendelkező férfiak és nők, akik a megállapított anyagból a bizottság előtt sikeres vizsgát tesznek. A vizsgálatra magánúton is elő lehet készülni, azonban Kalocsán a f. é. folyamán is' tartunk '.állandó jelleggel tanfolyamot, amelyre az azon résztvevő iskolanővéreken kívül világi férfiak és nők is felvételt kérhetnek. A kántorképesítő vizsgálat rendszerint junius hónapban van, arra a kérvényeket legkésőbb május hó 15-én kell a főegyházmegyei főtanfeUigyelőséghez benyújtani, csatolva hozzá a keresztlevelet, születési anyakönyvi kivonatot, ' érettségi bizonyítvány, vagy tanítói, illetve tanári oklevél hiteles másolatát, esetleges házasságlevelet, valamint működési bizonyítványokat és végül plébánosi ajánló sorokat. A vizsgálat díja : 60 Ft. A vizsgálat összeállított tananyagát a főtanfelügyeiőségtől az érdekeltek megszerezhetik (5 Ft), azonban azt egyidejűleg kiküldtem a baja-belvárosi, bácsalmási, jánoshalmai és kiskőrösi plébániai hivataloknak is 1 — 1 példányban, ahol tehát az betekinthető és róla másolat készíthető. »