Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1948

Index

Szervezés alatt volt összesen 5 új óvoda (ebből 1 szerzetes) 6 állással, valamint a régi óvodák mellett 5 új óvónői állás (ebből 4 szerzetes). Nyári napközi otthon számos egyéb helyen is működött. Nevelőintézeteink a gimnáziumi nagy internáíusokon kívül a közép- és középfokú leányiskolák mellett voltak. Ide tartozik még a szorosan egyik iskolához sem kapcsolódó kalocsai Tanítókháza, valamint a bácsbokodi rk, iskola mellett megszervezett Szent József tanyai internátus. Az iskolai alapvagyonokról és a tanítói természetbeni helyi földjavadalmakról összesített kimutatásunk nincs. Minthogy azonban a régebben szervezett tanítói állásokat lehetőleg mindig föld javadalommal együtt szervezték meg, az állami tulajdonba vett földingatlanok nagysága igen számottevő. Szükségesnek mutatkozik a történelmi hűség és igazság kedvéért leszögezni az államosítási hírlapi harcok során sokat hangoztatott vádakkal és rágalmakkal szemben az alábbiakat is: Az általános iskola kifejlesztését az iskolatípusnak a kormány által történt megszervezésétől kezdve állandóan szorgalmaztuk. Nagyrészt emiatt történt a sok új tanítói és tanári állásnak a szervezése, emiatt történt a tanítóknak a továbbképző tanfolyamokra való kiküldése. íll. részükre minél több helynek a biztosítása, emiatt történt a Rendtartás előírásai szerint' a tanulmánáyi színvonal emelésének szorgalmazása, ellenőrzése. Az iskolával nem rendelkező tanyavilág és majorok részére — minden más iskolafenntartót megelőzve — a kat. Egyház szervezett a főegyházmegye területén új iskolákat. Elévülhetetlen érdeme marad a kalocsai főegyházmegyének az, hogy a legnehezebb viszonyok között rövid idő alatt összesen 27 új iskolát

( szervezett, melyből azonban csak 17-nek miniszteri jóváhagyását sikerült kieszközölni. Ezen új iskolák részére az Egyház legnagyobbrészt már biztosította a szükséges épületeket is. Azokon a helyaken pedig, ahol épületet biztosítani nem tudott, ott a tanítást bérelt helyiségekben folytatta. Ezzel szemben a meglévő egyéb iskolákról maga a vallásés közoktatásügyi miniszter állapította meg 1948 évi február 23-án az országgyűlés 51. ülé sén azt, hogy: „Meg kell mondanom, roppant nagy akadályokkal találjuk magunkat, szemben (t. i. a tanítóknak tanyára való kitelepítési munkájában). Amíg ugyanis a városokban — hadd mondjam el én a kritikát gyakorló szónokok helyett ezt a kemény kritikát — találunk olyan nevelőket, akik heti három-négy órában teljesítenek szolgálatot-, addig, amint éppen egy legutóbbi interpelláció is világot vetett rá, 207 tanyai iskola van a mai napig tanító nélkül." (1948. évi Országgyűlési Értesítő, 574. hasáb). Főegyházmegyénkben a régi tanyai iskolák közül egyetlen egy sem szünetelt hosszabb ideig. A felmerült háborús károkat és hiányokat a fenntartó egyházközségek és az egyházi főhatóság még az 1945. év folyamán elhárították és a sérült épületeket rendbehozták. A 207 szünetelő tanyai iskola között főegyházmegyénk területéről egyetlen egy róm, kat. iskola sem szerepelt, aminthogy egyetlenegy róm. kat. iskolánkra sem vonatkozik a miniszternek ama megállapítása sem, hogy a városokban a tanítók heti háromnégy órában dolgoztak volna. Ez a hihetetlen eltolódás csak az állami iskoláknál volt meg és állhatott fenn. Hogy a mi rk. iskoláinkba nem egyedül a felsőbb osztályokhoz tartozó társadalmi rétegekből jártak a gyermekek, az mindenki előtt ismeretes. Iskoláink mindenki iskolái voltak, s azokba azoknak a helyeknek a gyermekei jártak válogatás nélkül, ahol a mi rk. iskoláink működtek. A fenjtebb közölt adatok és megállapítások alapján visszahull rólunk az a vád is, hogy csakis a középiskolákkal törődött az Egyház, mert hiszen épp a falusi és tanyai iskoláknak a fejlesztését szorgalmaztuk és valósítottuk meg. Egyetlen általános- és népiskolánkban sem volt tandíj. Csupán a közép- és középfokú iskolákból alakult általános iskolák felső tagozataiban fizettek a tehetősebb növendékek mérsékelt fenntartási díjat, mert a tandíjkárpótlíáis kérdése még nem nyert rendezést. Hogy az egyházi iskoláinkra az iskolafenntartók mennyit költöttek, arra nézve egységes és teljes statisztikánk sajnos nincs. A dologi és fenntartási terheket, valamint a személyi terheknek egy részét az iskolafenntartók fizették. Az összegekre nézve némi tájékoztatást adnak az általános- és népiskolákra vonatkozólag az 1946 47. iskolai évről szóló alábbi adatok. A főegyházmegye rk. általános és népiskolái az 1946/47. iskolai évben (az adatokat be nem küldő Bócsa, Bogyiszló, Csengőd, Dávod, Drágszél, Dunatetétlen, Felsőszentiván, Harta, Hercegszántó, Miske, Rém, Szeremle községek kivételével) kaptak az államtól államsegély címén személyi terhekre: 897.875, dologi kiadásokra: 21,515, újjáépítésre: 10.900, összesen: 930.290 Ft-t>t. Az iskolafenntartók pedig ugyanezen év alatt költöttek az iskolákra személyi terhekre: 394.053, dologi kiadásokra: 346.567, újjáépítésre: 99.805, összesen: 840.425 Ft-ot. Ha még ehhez vesszük azt, hogy a szóalatti 1946 47. iskolai évben az adbzás rendkívüli nehézségekkel indult meg és iskolafenntartóink csak nagyon késve és nagyon hiányosan jutottak hozzá az iskolai adókhoz, mindez többszörösen aláhúzza és kifejezésre juttatja azt az áldozatot, amit az egyházak iskoláik fenntartásáért hozni készek voltak. Nem érheti vád a kalocsai főegyházmegyei hatóságot azért sem, hogy iskoláink önkormányzatát nem törekedett kiépíteni. Az 1935:VI. tc. által biztosított autonómiát a kiadott kormányrendeletek és végrehajtások alapján a törvény adta keretek között az elmúlt-évtől kezdve erőteljesen megvalósítani törekedtünk. Örömmel állapítom meg a történelmi igazság kedvéért, hogy a főegyházmegyénkkel érintkező állami tanügyi hatóságok ebben a legnagyobb megértést és együttmunkálkodást iparkodtak biztosítani. Az önkormányzat kiépítése érdekében járultam hozzá ahhoz, hogy az adminisztratív iskolai rendelkezések a Litterae Circulares sokszor késői megjelenése miatt sokszorosítás útján külön