Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1948

Index

— 42 kat főpásztori kötelességeinkhez híven fel nem adhatjuk és azokat minden törvényes eszközzel visszakövetelni meg nem szűnünk." Ugyancsak idejében tudomására hozta a Püspöki Kar a tantestületek világi tagjainak, hogy aki létfenntartási vagy családi tekintetből alkalmazásban maradni kényszerül, ez ellen az egyházi főhatóság nem tesz észrevételt, de sohasem feledkezzenek meg az Egyházhoz való hűséges ragaszkodás lelkiismeretbeli kötelességéről. A köztársasági kormány még folyó évi június 11-én kiadott 6500/1948. Korm. számú rendeletével (Magyar Közlöny 1948. június 12-i, 131. szám) a niem állami kisdedóvodák, iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok épületét és felszerelését s ezek fenntartását szolgáló egyéb vagyonát az 1948. évi január 1, napján fennállott leltári állapot szerint azonnali hatállyal zár alá vette. A Püspöki Kar ezzel kapcsolatban utasította a katolikus iskolák, óvodák éis tanulóotthonok igazgatóit, hogy a zárlatot végrehajtó közegek felhívásának — annak kötelességszerű kijelentése után, hogy csak a hatalmi ténynek engednek, — eleget tegyenek és a leltározásban közreműködjenek. Az államosítási törvény végrehajtási utasítását a VKM. 1948. június 26-án 8000/1948. VKM. szám alatt (Magyar Közlöny 1948. június 27-i, 144. szám) tette közzé, melynek alapján a következőkre hívom fel az érdekeltek figyelmét: a) Az állam által átvett intézetekre és az állami tulajdonba kerülő ingatlanokra vonatkozó előírásokat a végrehajtási utasítás 1., 2. és 8. §-ai tartalmazzák. A tanulóotthonnak azt a részét, melyben szerzetes rendtagok, papnövendékek rendszeresen laknak, az állam nem veszi át. Az iskolákkal egybeépített szerzetes rendházak vagy lakásrészek, s azok tartozékai (helyiségek, kert, udvar-részlet, stb.) továbbra is a szerzetes rend zavartalan birtokában maradnak. (V. ö. 182.597/1948. IX. VKM. sz.) b) Az ingatlanok közül állami tulajdonba kerülnek az iskolai községi alapvagyonok, a tanítói földek, tanítói lakások és kertilletmények is. Az egyház egyéb földingatlana, melynek jövedelméből a jóváhagyott költségvetés keretében esetleg az iskolai (óvodai) kiadásokat is részben fedezte, nem kerül állami tulajdonba. c) Ha az állami tulajdonba került épületet vagy helyiséget nem pusztán tanítási célra, hanem más célra is (istentisztelet, lelkészi hivatal, egyházközségi ülésterem, ifjúsági egyesületi üléstérem, stb.) használták, ezt a használatot továbbra is biztosítani kell mindaddig, amíg egyéb elhelyezésről gondoskodás nem történik (8. § (3) bek.). Külön elbírálás alá esik az olyan iskola épülete és helyisége ügye, amelyet nem iskola céljára létesítettek, hanem szükségmegoldásképen vagy átmenetileg használtak iskolai célokra (U. o. (4) bek.). Vita esetén az Érseki Hatósághoz sürgősen előterjesztés teendő. d) Az állami tulajdonba kerülő épületek, illetve épületrészek szoros értelemben vett berendezése is a 9. § szerint állami tulajdonba kerül, Felszerelésnek számít mindaz az élő és holt felszerelés, amely a nevelés, tanítás, elméleti és gyakorlati kiképzés, valamint az igazgatás céljait szolgálták, továbbá azok, amelyek a tanulóotthon kéztartásának működését biztosították (szemléltető eszközök, szertári felszerelések, tanári és tanulói könyvtárak, tanulóotthoni fehérnemű, főzési eszközök, stb.). Nem tartoznak ide a kegyeleti célokat szolgáló képek, szobrok, egyéb emléktárgyak, a könyvtárak kizárólag vallási célokat szolgáló része, amelyeket az iskolafenntartó jogosult elvinni. Nem tartozik az iskolai felszerelésbe az az ingóság sem, amelyet nem tanítás vagy nevelés céljára helyeztek el az épületben,- hanem mert azt célszerűnek tartották vagy mert máshol elhelyezni nem tudták (alkalmazottak és tanulók magántulajdonai, egyházi célokat szolgáló helviségek berendezése, nem az iskola céljait szolgáló gyűjtemény vagy könyvtár, stb.). Az intézetek vallásos tárgyú képeit, szobrait, emléktárgyait és könyveit a közép- és alsófokú iskolák hittanárai, hitoktatói, illetve a plébánosok (lelkészek), továbbá az internátusok szerzetes (vagy pap) vezetői vegyék át, s azokat lehetőleg az iskolai hitbuzgalmi ifjúsági egyesület céljaira használják fel. Nem tartoznak ide a j már előzőleg 1948. június 17-én kiadott 182.597/ 1948. IX. VKM. sz. útmutatások szerint az anyagok sem (tüzelő, élelmiszer, papír- és nyomtatvány készlet, stb.). Az iskolát anyagilag fenntartó politikai község (város) által vásárolt tüzelőt az állami igazgatónak szabályszerűen adják át az egyházközségek. e) Az iskola (óvoda) irattárából a 3. § (2) bekezdése alapján az iskolai anyakönyveket (főnévkönvveket) kell átadni az állami igazgatónak. Ugyanezen § (4) bekezdése szerint a tankerületi főigazgató, illetőleg a tanfelügyelő esetenkint az egyházi főhatóságtól kérheti valamely meghatározott ügyre vagy meghatározott személyre vonatkozó iratokat és adatszolgáltatást. Ezek szerint tehát az anyakönyveken és a főnévkönyveken kívüli levéltári iratokat és adatokat az állami hatóságoknak az egyházközségek (szerzetesrendek) közvetlenül nem szolgáltatnak ki, hanem csakis egyházi főhatóságuk útján. Az esetleges ilyenirányú megkereséseket vagy az egyházi főhatósághoz terjesztik fel vagy pedig a megkereső hatóságot a végrehajtási utasítás ezen pontjára figyelmeztetik. f) A helyi javadalomnak az iskolafenntartó részéről való hátrálékos hozzájárulását az államkincstár nem követelheti, miértis azt befizetni nem kell (5. § (2) bek.). g) A kántortanítói állások természetbeni kántortanítói földjavadalma és kántartanítói lakása ügyében a VKM. esetenkint dönt (5. § (3) bek.), miértis ezek tekintetében külön eljárás szükséges. Felhívom a Plébánosokat (Lelkészeket), hogy a javadalmi jegyzőkönyvnek és főleg a Visitatio Canonicanak erre vonatkozó rendelkezéseit hitelesítve gyűjtsék egybe és tegyenek külön előterjesztést. A javadalmi jegyzőkönyvek sokszor csupán tanítói földjavadalomnak vagy lakásnak tüntettek fel olyan ingatlanokat, amelyek a Visitatio Canonica alapján szétválaszthatatlan kántortanítói vagy pedig egyenesen kántori javadalmat képeztek. Ezeket az ingatlanokat az egyház részére kántori javadalmi célra