Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1947

Index

— 37 — 5202. sz. Segédlelkészi kongrua megosztása. 4913. sz^ Vdgyondézsma; bérletek fizetése. Az „EUGE" hozzájárulás öt osztályában — havi 10, 8, 6, 4, 2 forint — a fent említettek mellett a nem lelkipásztor papság következőképen szerepel: I. osztály: Főpásztor. II. osztály: Kanonokok. III. osztály: Érseki iroda papjai, teológiai tanárok, középiskolai igazgatók, tanárok, önálló hittanárok és hitoktatók. IV. osztály: — V. osztály: Nyugdíjasok, tanulmányi szabadságon lévő papok, Kalocsa, 1947 október 20. Hivatkozással 1897 1946. sz. a. kelt körrendeletemre (Circ. 1946. pg. 22—23.), melynek értelmében a káplánok államsegélyének felét ellátás fejében a plébános kapja s amelyet 3191/1946. számú körrendeletemmel (Girc. 1946. pg. 40.) hatálytalanítottam; ezennel úgy rendelkezem, hogy visszaállítom idézett első 1897/1946. számú rendelet hatályát s felfüggesztem az utóbbiét (a 3191/1946-osét) egyelőre az u. n. téli hónapokra: november 1-től március 31-ig. Ez időben tehát a káplánok kötelesek kongruájuk felét azonnal a kézhezvétel után átadni a plébánosnak, aki viszont teljes ellátást tartozik adni a káplánnak, amiben a lakáson (takarítással) és élelmezésen felül bennfoglaltatik világítás, mosás és a téli hónapokban fűtés is. Kalocsa, 1947 október 22. Felhívom T. Papjaim figyelmét a 183.100/1947. számú rendeletre (megjelent a Magyar Közlöny 204. számában), melynek értelmében a vagyondézsma alól mentesek az istentiszteleti, kulturális (közművelődési), jótékonysági (szociális) és kegyeleti célokat szolgáló egyházi vagyonok. Ide tartóznak az iskolák, internátusok, temetők stb. valamint a fenti célokat szolgáló alapok és alapítványok. A 183.100 1947. P. M. sz. pénzügyminiszteri rendelet 1 §-ának végrehajtási utasílása a 6. pont alatt külön megemlíti a plébániai javadalmakat, mint vagyondézsmára kötelezett vagyonosokat. Ezzel kapcsolatban felhívom T. Papjaim figyelmét arra, hogy az említett rendeleti hely szerint is a plébániai javadalom mint jogi személy köteles az egyszeri vagyondézsmára, ha a vagyon, értéke az 1947 jan. 1-i állapot szerint a 75.000 forintot meghaladta. Lévén a javadalom dézsmára kötelezett alany, az értékbevallásnál csak a javadalomnak mint ilyennek tulajdonában lévő ingatlanok (földek, épületek) és ingóságok veendők nyilvántartásba. A plébános maga haszonélvezője a dézsmára kötelezett vagyonnak, azért a plébános tulajdonát képező mezőgazdasági és egyéb ingóságok nem csatolandók a javadalom bevallásához. Viszont a dézsmára kötelezett plébániai javadalom értékének bevallásánál levonásba helyezendő a plébánosnak a javadalmon lévő haszonélvezete tőkeértékben ugyanazon törvény szerint. A plébános haszonélvezetének tökeértéke a Végrehajtási rendelet 5 §-a szerint úgy számítandó ki, hogy a vagyon értékének 20-ad része (5 %>) — mint egy évre eső haszonélvezeti szolgalom tőkeértéke — ötszörösen veendő (e szorzószám a meghatározatlan időre szóló haszonélve zeteké, — és ilyen a plébános haszonélevezete is. Gyakorlatilag ez tehát azt jelenti, hogy a beval lott vagyonérték 25 %-a kerül levonásba a va gyondézsmára kötelezett plébániai javadalom ér tékéből haszonélvezeti szolgalom tőkeértéke címén. Példán szemlélve a dolgokat: ha egy plébániai javadalomnál a kataszteri tisztajövedeleír koronaértékének forintértéke 80.000 Ft-ban, továbbá a plébániai ház és melléképületek értéke 6.000 Ft-ban állapíttatott meg a bevallásnál, öszszesen tehát 86.000 Ft-ban, akkor az összeg 2c %-ának (21.500 Ft) mint haszonélvezeti szolgalom tőkeértékének levonásba vétele után (86.001 — 21.500) 64.500 Ft marad, s mint ilyen mentesü a vagyondézsma alól. Megjegyezni kívánom, hogy a már hibásan történt esetleges bevallások a vagyondézsmának első fokú megállapítása után a fentiek értelmében 15 napon belül megfellebbezendő az illetékes pénzügyigazgatóságnál. Amennyiben az elsőfokú adóhatóságok a plébánosnak a dézsmára kötelezett javadalmon való haszonélvezeti jogát kétségbevonnák, mini ezt több helyen megtették, úgy hivatkozni kell arra, hogy maga a fentidézett törvény a plébánosokat „haszonélvezőknek" mondja, és más adóágakban a plébánosok, mint haszonélvezők, s nem mint természetbeni szolgáltatásokat élvezők kerülnek adózás alá. A Magyar Közlöny 208. számában megjelent 11.070/1947. számú rendelet értelméb?n a magánjogi kötelezettségeket megelőzik az alábbi szolgáltatások, amelyeket a gazdálkodóknak természetben kell teljesíteniök: földadó, beszolgáltatás, következő évi vetőmag szükséglet, fejadag Természetben a haszonbérlő csak annyit köteles teljesíteni, amennyi a fentiek után a termésbői még rendelkezésére áll. Amennyiben így részben vagy egészben nem tudná a haszonbért természetben fizetni, a különbözetet egyéb terményekben vagy pénzben teljesítheti. Kalocsa, 1947 október 8. Alábbiakban teljes egészében közlöm a Kormány 11.380 1947. Korm. sz. rendeltét (M. K. 1947. szept. 25. 217. sz.) a mezőgazdasági haszonbérleti jogviszonyból származó egyes követelések érvényesítésének felfüggesztése tárgyában: „A magyar köztársaság kormánya az 1946 XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. (1) Az 1946 47. gazdasági évre vonatkozó mezőgazdasági haszonbérleti jogviszony alapján a haszonbérbeadó által a haszonbérlő ellen haszonbérhátralék megfizetése vagy a haszonbér meg nem fizetése miatt, a haszonbérleíi jogviszony megszüntetése iránt folyamatba tett pert a haszonbérlő kérelmére a bíróság a minisztérium további rendelkezéséig felfüggeszteni kö: teles, ha a haszonbérlő bizonyítja, hogy haszonbérfizetési kötelezettségének az 1947. évi aszálykár miatt nem képes eleget tenni. 4986. sz. Haszonbérleti követelések felfüggesztése.