Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1947

Index

- 24 — c) Az ünneplés megszervezésére az állam mintájára bizottságokat hívunk létre. Az iskolai ünneplés biztosítására már eddig is megalakultak az iskolai 48-as bizottságok. Az A. C. Országos Elnöksége azonban fej fogja kérni a Püspöki Kart, hogy egyházközségenként alakítsák meg az egyházközségi 48-as bízottságokat, melyek egyesíteni fogják magukban az egyházközség területén működő összes katolikus jellegű iskolák, szervezetek, mozgalmak — ifjak és felnőttek — képviselőit. Amelyik helységben több egyházközség van, ott az összes egyházközségek együttesen alakítsanak meg egy egyházközségi bizottságot. Erre vonatkozóan részletes utasítást az egyházmegyék, az iskolai hatóságok és a szervezetek központjai adják ki. Katolikus részről minden helyi 48-as jellegű ünneplési kérdésben ezek a bizottságok hivatottak nyilatkozni, vagy rendelkezni, ha az ünneplés egyes szervezeteink, iskoláink stb. belső keretén túlmegy. Bármilyen hivatalos jellegű külső ünneplés katolikus részről csak ezeknek az irányítása mellett történhetik. Viták és nehézségek áthidalására, valamint az országos ünneplés biztosítására és irányítására az A. C. országos kulturális szakoszztályának keretén belül létrehívtuk az Országos Katolikus 48-as Bizottságot, melynek ugyanez a szerepköre az ország egész területére vonatkozólag, s melyhez szükség esetén az egyes helyi bizottságok is fordulhatnak. Ez a Központi Bizottság készíti el az ünnep'és részletes terveit. Az egyes szervezetek, mozgalmak programmja, a katolikus ifjúsági programm, ennek a bizottságnak a keretén belül ar illetékes szervek javaslata alapján készül el. Országos jellegű nem katolikus szervekkel csak ez a bizottság jogosított tárgyalni. Címe: Actio Catholica Kulturális Szakosztálya Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. III. lépcső II. emelet, d) Ünneplésünk tervei a következő csoportokba foglalhatók: 1. Egyházi jellegű ünnepi megnyilatkozások, ünnepi istentiszteletek stb. a helyi szükségletek és lehetőség szerint a megyés főpásztorok annakidején megjelenő utasításai alapján. 2. Önálló formában katolikus forrásokból megjelenő nyomtatványanyag, mely 48 szerepének megvilágítását tartalmazza, közönségünket erről tájékoztatni akarja és a helyi ünneplés számára megfelelő ünnepi anyagot is nyújt. Ez a feladat egyes konkrét, előkészítés alatt álló terveken keresztül nyer megoldást. 3. Külön-külön előkészítést kívánó kulturális események. A belső rendezés biztosítja, hogy ezek a centennárium szellemébe álljanak be. Nyilvánosságra hozataluk egyenként a szervezés aktuális szempontjai szerint fog történni. 4. Szűkebbkörű helyi és zárt ünneplések egy-egy szervezet, iskola stb. ünnepe. Ezeknek a rendezése a helyi vezetőségnek a kezében van. Itt meg kell őrizni saját kereteinket és az őszinte, bensőséges ünneplés szempontjait. Nem külsőséges üres megnyilatkozásokat, hanem a magyar szellem gyarapodását akarjuk szolgálni. Mindezekkel a nagyjában körvonalazott tervekkel a magyar katolicizmus hivatalos formában megünneplí az újkori magyar történelem egyik legnagyobb kihatású eseményét, a magyar nép fejlődésének egyik döntő fordulóját. A magunk részéről szeretnők, ha ugyanez a bensőséges és őszinte ünneplés nyilvánulna meg mindenegyes ünneplő magyarban. Nem sérthetjük meg az újkori magyar történelemnek egyik legnagyszerűbb eseményét azzal, hogy őszinteség nélkül, mellékgondolatokkal eszméiket és gondolataikat csak ürügyként és 'címszóként felhasználva ünnepelünk. Nem tudjuk elképzelni pl., hogy márc. 15-én hivatalosan fogjuk ünnepelni a szabad sajtót és ugyanakkor lapengedélyezés és a papírelosztás gyakorlata megakadályozza azt, hogy a katolikus tömegek az ő világnézetüknek és közvéleményüknek megfelelő sajtótermékekhez jussanak minden korlátozás nélkül. A magyar katolicizmus nem kap napilapot és nem kapja meg azokat az egyéb lapengedélyeket sem, melyeket kér, akkor amikor boldog-boldogtalan, hasonló erkölcsi súllyal közelről sem rendelkező magánosok stb. kapnak. A szabad sajtó ünnepét akkor sem ülhetjük meg azonban, ha a lapengedélyekkel bőségesen bánnánk ugyan, de a papírkiutalás megtagadásán, s elégtelenségén keresztül akarjuk a sajtót gúzsba verni. Ez csak az elnyomásnak korszerűsített eszköze lenne. A magyar katolicizmus reméli, hogy 1848 március , 15-én maga is meg fogja tudni ünnepelni a szabad sajtót és az egész országos ünnepség ennek az őszinteségnek és bensőségnek a jegyében fog lezajlani. Kalocsa, 1947 szeptember 1. A nm. Püspöki Kar közös körlevelét a ,,Boldogasszony évé"-nek megnyitása alkalmából hivatalom idejében megküldötte az egyes plébániáknak. A pásztorlevél ehhez a körlevélhez csatolandó. Kalocsa, 1947 szeptember 9. i 3800. sz. Püspökkar körlevél a „Boldogass szony évé' nek megnvitásAhny Az emberi jogok és az igazság védelmében kiadott közös püspökkari pásztorlevelet ./' a. csatoltan azzal az utasítással küldöm meg, hogy az f. hó 21-én (vasárnap) a főegyházmegye minden templomában egész terjedelmében felolvasandó. Kalocsa, 1947 szeptember 15. A Budapesten folyó évi október hó 4—7. napjain tartandó Szűz Mária Kongresszussal kapcsolatban 'a budapesti A. C. igazgatósába meghívással fordult az ország valamennyi egyházközségéhez. E meghívót ./' a. csatoltan azzal küldöm meg a t. plébánia-vezetőknek, hogy a Kongresszuson való részvételt egyházközségükben úgy megszervezni szíveskedjenek, hogy az valóban az egész magyar katolikus Egyház méltó megnyilatkozása legyen. A budapesti A. C. az egyházi személyeken kívül még két egyházközségi tag részére gondoskodik díjmentes elszállásolásról, ha részvételüket azonnal bejelentik. ' Kalocsa, 1947 szeptember 6. 4380. sz. Püspökkari körlevél az emberijogok védelmére. 3401. sz. Orsz. Szűz Mária Kongresszus Budapesten.