Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1946

Index

— 44 — zin pannonhalmi apáttal, Szent Adalbert j prágai püspöknek, Szent István megke­resztelő jének és népünk térítőjének fél­testvérével, aki most a szent király római követeként ugyanott vesztegel. Razin han­golni kezdi barátját, hogy jöjjön térítő­nek Magyarországra. Szent Gellért moso­lyogva elveti a gondolatot. De azt elhatá­rozza, hogy csakis a Szentföld biztosabb elérhetése védett útbaejti hazánkat. Pécs­re érkezik. Bonipert püspök és a nagyne­vű, Asztrík, pécsváradi bencés apát még mindig hiába érveltek a magyar térítés műve mellett a vendég előtt. Augusztus 15-ére, a Nagyboldogasz­szony-napi törvénykezés idejére a püspök és az apát magával viszi őt Székesfehér­várra Szent István királyunkhoz, akinek tetszését tudományával és erényeivel megnyeri. A király el sem engedi és kine­vezi első marosvári püspökké. A Szent szinte megkövülten hallgat, mert , most már a harmadik-negyedik ellenző és hoz­zá, a komoly, nagy király áll eléje a Szentföldre vezető úton és egyre mindig Magyarország kerül szembe a Szentföld­del, Most már maga is a Gondviselés ter­vét látja itt érlelődni és a két-három éve ápolt tervét végleg eltemeti, hogy a Szent­föld helyett Magyarország legyen neki és nekünk Szentföld. Szent Gellért a szent királlyal a kö­vetkezőkép alakította az új szentföldet. II. A nagy éleffények. 1. Szent Imre nevelője és püspök. Apostoli királyunk megbízásából és parancsából, mint tanító és nevelő az ő szemefényét, a trónörökös Imre herceget Árpád-házunk gyöngyévé, országunk éké­vé, a magyar ifjúság legszebb példaképé­vé nevelte a legfogékonyabb 8—16. évek­ben. Magyar Törvénykönyvünkben olvas­suk azt az oktatást, amelyet Szent István és Szent Gellért együttesen adtak Szent Imrének. így nevelődött a leendő király Isten szolgájává. Ki méri fel annak a sze­repnek nagyságát, amelyet Szent Gellért azzal a ténnyel ezer év magyar ifjúsága mellett betöltött, amikor Szent Imrén ke­resztül ifjúságunknak is tetszett a testi és lelki tisztaság, a serdülőkor kimerítetlen szépsége, úgyis mint egetvívó liliom, úgy­is mint a komoly és méltóságos házasélet­nek fundamentumá ? A fapalota deszka­hasadékain nemcsak a királyi apa nézdeli Szent Imre átszellemült imáját, hanem a gyar ifjúsága is. Amikor biztosította már Szent Imre haladását a lelki életben, Szent Gellért remeteségbe Bakonybélbe vonult, ahol imádkozott, böjtölt és vir­rasztott hét éven át. Ekkoriban a hosszútűrő király Szent György vitéz és vértanú segítségével, Csa­nád főúr hivő seregével, a nagyőszi síkon vívott éjjeli csatában leverte a szembehe­lyezkedő Ajtony magyar nemzetségfőt. így 1030 tavaszán a marosvári püs« pök indulhatott már egyházmegyéjébe, papok és szerzetesek kíséretében, jkz utóbbiak- sorában van 12 -bencés-akik -kö­züLJ7- tökéletesen beszél magyarul. A nép tódul a vidékről Csanád városába megke­resztelkedni. Másfél évtizedes püspöksége alatt az egész lakosság keresztény katoli­kussá vált. Az új hivők állhatatosak vol­tak az imádságban, erősek a hitben, az Úr Jézus szeretetében és amire a püspök ok­tatta őket, buzgók az alamizsnálkodásban, amely — tanítása szerint — úgy törli el a vétket, mint ahogy a viz eloltja a tüzet. Szerzeteseivel szekéren járta egyházme­gyéjét. Ez az út volt — mint nagy törté­netírónk, Karácsonyi János mondja — az igazságnak és polgárosodásnak diadalme­nete. Épültek a templomok, folyt a ke­resztelés, bérmálás, a plébániák szerve­zése. A már 30 éve virágzó, dunántúli ke­reszténység adta ide a magyar papokat. A Dunántúlról és külföldről építő­mestereket, kézműveseket, művészeket ho­zatott, ezek végezték az ipar és művészet úttörő munkáit, A vad lovak legelőjeként ismerős marosi és temesi tájak aranyka­lászos rónák lettek. A földműveléssel sza­bályzatuk szerint ís foglalkozó szerzetesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom