Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1946

Index

— 44 — zin pannonhalmi apáttal, Szent Adalbert j prágai püspöknek, Szent István megkeresztelő jének és népünk térítőjének féltestvérével, aki most a szent király római követeként ugyanott vesztegel. Razin hangolni kezdi barátját, hogy jöjjön térítőnek Magyarországra. Szent Gellért mosolyogva elveti a gondolatot. De azt elhatározza, hogy csakis a Szentföld biztosabb elérhetése védett útbaejti hazánkat. Pécsre érkezik. Bonipert püspök és a nagynevű, Asztrík, pécsváradi bencés apát még mindig hiába érveltek a magyar térítés műve mellett a vendég előtt. Augusztus 15-ére, a Nagyboldogaszszony-napi törvénykezés idejére a püspök és az apát magával viszi őt Székesfehérvárra Szent István királyunkhoz, akinek tetszését tudományával és erényeivel megnyeri. A király el sem engedi és kinevezi első marosvári püspökké. A Szent szinte megkövülten hallgat, mert , most már a harmadik-negyedik ellenző és hozzá, a komoly, nagy király áll eléje a Szentföldre vezető úton és egyre mindig Magyarország kerül szembe a Szentfölddel, Most már maga is a Gondviselés tervét látja itt érlelődni és a két-három éve ápolt tervét végleg eltemeti, hogy a Szentföld helyett Magyarország legyen neki és nekünk Szentföld. Szent Gellért a szent királlyal a következőkép alakította az új szentföldet. II. A nagy éleffények. 1. Szent Imre nevelője és püspök. Apostoli királyunk megbízásából és parancsából, mint tanító és nevelő az ő szemefényét, a trónörökös Imre herceget Árpád-házunk gyöngyévé, országunk ékévé, a magyar ifjúság legszebb példaképévé nevelte a legfogékonyabb 8—16. években. Magyar Törvénykönyvünkben olvassuk azt az oktatást, amelyet Szent István és Szent Gellért együttesen adtak Szent Imrének. így nevelődött a leendő király Isten szolgájává. Ki méri fel annak a szerepnek nagyságát, amelyet Szent Gellért azzal a ténnyel ezer év magyar ifjúsága mellett betöltött, amikor Szent Imrén keresztül ifjúságunknak is tetszett a testi és lelki tisztaság, a serdülőkor kimerítetlen szépsége, úgyis mint egetvívó liliom, úgyis mint a komoly és méltóságos házaséletnek fundamentumá ? A fapalota deszkahasadékain nemcsak a királyi apa nézdeli Szent Imre átszellemült imáját, hanem a gyar ifjúsága is. Amikor biztosította már Szent Imre haladását a lelki életben, Szent Gellért remeteségbe Bakonybélbe vonult, ahol imádkozott, böjtölt és virrasztott hét éven át. Ekkoriban a hosszútűrő király Szent György vitéz és vértanú segítségével, Csanád főúr hivő seregével, a nagyőszi síkon vívott éjjeli csatában leverte a szembehelyezkedő Ajtony magyar nemzetségfőt. így 1030 tavaszán a marosvári püs« pök indulhatott már egyházmegyéjébe, papok és szerzetesek kíséretében, jkz utóbbiak- sorában van 12 -bencés-akik -közüLJ7- tökéletesen beszél magyarul. A nép tódul a vidékről Csanád városába megkeresztelkedni. Másfél évtizedes püspöksége alatt az egész lakosság keresztény katolikussá vált. Az új hivők állhatatosak voltak az imádságban, erősek a hitben, az Úr Jézus szeretetében és amire a püspök oktatta őket, buzgók az alamizsnálkodásban, amely — tanítása szerint — úgy törli el a vétket, mint ahogy a viz eloltja a tüzet. Szerzeteseivel szekéren járta egyházmegyéjét. Ez az út volt — mint nagy történetírónk, Karácsonyi János mondja — az igazságnak és polgárosodásnak diadalmenete. Épültek a templomok, folyt a keresztelés, bérmálás, a plébániák szervezése. A már 30 éve virágzó, dunántúli kereszténység adta ide a magyar papokat. A Dunántúlról és külföldről építőmestereket, kézműveseket, művészeket hozatott, ezek végezték az ipar és művészet úttörő munkáit, A vad lovak legelőjeként ismerős marosi és temesi tájak aranykalászos rónák lettek. A földműveléssel szabályzatuk szerint ís foglalkozó szerzetesek