Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1946

Index

— 37 — elhárítjuk Isten sújtó ostorát az emberiség felől. Ha meg nem térünk, az akkorinál még súlyosabb világháború következik reánk. A három gyermeknek és rajtuk keresztül a világnak a rózsafüzér naponkiuti imádkozását ajánlja. Mivel nem engeszteltünk, elkövetkezett a világra mindaz, amit a Szüzanya elénk tárt: a háború szenvedése, az Anyaszentegyház üldözése, ártatlanok vérehuilása, pusztulás, éhínség, döghalál. Ue még nem aludt ki a mécses, még rendelkezésünkre, áll a végső pillanat: fogjunk; mindnyájan, vállvetve az engeszteléshez. A Szüzanya Szeplőtelen Szívét engeszteljük, érdemeinket egyesítsük Mária édesanyánk közbenjáró könyörgésével, ez kedves és haragcsillapító áldozat lesz Isten előtt. Ezt-az engesztelést anyai felsőbbségével kívánja az Egyház, különösen azóta, hogy a fatimai jelenés negyedszázados fordulóján XII. Pius pápa felajánlotta az Egyházat és az emberiséget a Szüzauya Szeplőtelen Szívének. Ekkor nevezte az Isten anyját a Világ Király nőjének. II. A magyar történelem. Ha minden népet érint ez a fatimai megrázó üzenet, különösen szól hozzánk, magyarokhoz, a Világ Királynője. Egyrészt azért, mert mi fuldoklunk leginkább az általa kárhoztatott bűnökben (káromkodás, tisztátalanság stb.).' másrészt a Világ Királynője a mi Szeplőtelen Nagyasszonyunk is egyben. És tudtunk mi egykoron imádkozni. Történelmünk a bün és vér világa mellett az imádság felszentelt temploma is egyben. Középkori okleveleinkben meghatóan mutatkozik a hívek hitbuzgalma. Birtok- és egyéb adományok jogcíméül Isten dicsőségét, segítségét, bűneik bocsánatát és az imádság erejét emlegetik. Állami törvényeinkben sürün találkozunk a vezekléssel. A böjtöt a hívek nem más népek, hanem a szerzetesek szigorával tartották. A pápák állapítják meg, hogy a magyar nép az Úr parancsait készségesen követi, zarándokol, vezekel. A szomszéd országoknak az erények terén mintaképül szolgál. Szántó István, az első magyar jezsuita, régi írások alapján följegyzi, hogy a középkori magyar hitbuzgalom páratlan az európai népek körében. A magyarok vesznek részt legnagyobb számban a római jubileumi búcsúkban, így a bűnbánat szellemében is. Részben ezért is kapnak előkelőbb helyet a római ájtatosságokon. Pázmány Péter a nagy területi és lelki megoszlás nyomora idején azt írja a nagyszombati bírónak : tegyen a városi tanáccsal oly rendelést, mellyel az Isten engeszteltessék, mert ha Isten nem könyörül rajtunk (minthogy nem is könyörül ha ő szent fölségét bosszantjuk), félő, hogy az öröm siralomra fordul. Még a nem-katolikus erdélyi fejedelmet, 'I. Rákóczi Györgyöt is arra buzdítja, hogy mindenek felett Istent engesztelje, mert Istennek kedvét kell keresni elsőbben is. Rajtunk minden az Isten ostora, az ő igazsága büntet vétkeinkért. , Idézhetnők nektek nehéz magyar korszakok általános nemzeti imádságát. Érdők, nádasok, bar - gok mélyén éveken, évtizedeken és <• zázadokon át ostromolták eleink az Eget t ár és törökvész, éhínség és nyomor, pe • i és coléra, harcok és elnyomatás, májusi fagyok, nagy árvizek és tűzvésze- idején. H ly.ségről helységre vannak emlékei ennek a fogadalmi ünnepekben. IT.\ta!ma o z'otfo' b;: , nagy lánggal tört í 1 a bűnbánat, az engesztelés a magyar földről így imádkozott Szent István, Szent Gellért és Sz< ;t I-.v r a lét és nemlét kérdése, Szent Margit az ország letarolt állapota, férfi k, as;: ;onyok és gyermekek a haza széttépetLségének idején. Közel száz éve pedig az egész nerr et Szcitovszky hercegprímás máriazelli könyörgő zarándoklatán és egyidejűleg itthon. Általános engesztelés ! Tagadhatatlanul szép ma is az, hogy egyik alföldi helységből ebben az évben is 2000 zarándok indult gyalog, kenyéren és vízen, a kétszer 17 km-es utat jelentő Pálosszentkútra. Hegyalja egyik, 3000 hívős községében minden első szombaton 400 körüli hívő engeszteli Mária Szeplőtelen Szívét a fatimai üzenet szellemében. Az egyik városi munkás-plébánia híveiből 200 csoportban mondják állandóan a rózsafűzért. Tízezrek és tízezrek hódoltak Szent Margit és Szent Gellért ereklyéje előtt, a fővárosban százezrek áhítata és lelkessége övezte a Szent Jobbot. Felejthetetlen élményünk a fővárosi férfiak hatalmas máriaremetei zarándoklata. Máriapócson több, mint 200.000 zarándok térdel a könnyező Mária-kép előtt, tesz hűségnyilatkozatot az Egyház fejének. De ezek, ha folytathatnók is felsorolásukat, bármily fölemelő tények, mégis ritka lángok. Hány helyen nem vesznek tudomást az Úrangyaláról, a pénteki háromórai harang-