Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

— 32 — 1180. sz. isk. Érseki biztosok kinevezése. akiknek nincs jóváhagyott hitoktatási helyi tan­menetük, tartoznak azt mielőbb szakszerűen el­készíteni s jóváhagyásra legkésőbb 1945. decem­ber 31-ig a ker. esperes, vagy az érseki biztos útján a főegyházmegyei főtanfelügyelőségnek megküldeni. Akiknek van jóváhagyott tanmene­tük, azok a jóváhagyás számát és keltét tartoz­nak a jelzett időpontig bejelenteni. 5.) Nyomatékosan hangsúlyozom, hogy min­denegyes tanítási órára szabatos írásbeli óra­vázlatot kell készíteni. Az óravázlatok meglétét a plébánosok, esperesek, érseki biztosok, illetve a főtanfelügyelő vagy helyettese látogatásuk alkalmával ellenőrzik. 6.) A közép-, középfokú- és szakiskolák híttanárai, illetve hitoktatói minden iskolai év végén a külön erre a célra rendelt nyomtatvá­nyon jelentést tartoznak tenni az érseki biztos útján. Akik az elmúlt 1944 45. iskolai évi hitok­tatásról jelentésüket még nem küldötték meg, azok azt mielőbb pótolják. A kat. alsófokú isko­lák hitoktatásáról szóló jelentést az iskolai év­záró jelentésben kell megtenni. A nem kat. jel­legű alsó iskolákban végzett hitoktatásról a hit­oktató az iskolai év végén külön jelentést tesz. Kalocsa, 1945. szeptember 20. A főegyházmegyém felső részén levő közép-, középfokú- és szakiskolák hitoktatásának köz­vetlen felügyeletét régebbi megbízatás alapján végző érseki biztosokat e tisztüktől köszönetem és elismerésem nyilvánítása mellett ezennel fel­mentem s az 1947—48. iskolai évig bezárólag tartó három évi időtartamra hitoktatási érseki biztosokká a következőket nevezem ki: Kalocsa: Jézustársasági gimnázium: Dr. Gonczlik Kálmán. Érseki tanítóképző és líceum: P. Tüll Alajos S. J. Érseki tanítónőképző és leányliceum: Dr. Kerner István. Érseki óvónő­képző: Dr. Égerth Jakab. Áll. polgári fiúiskola: Dr. Erdős József. Érseki polgári leányiskola: Dr. Szedlay István. Áll. magyar gazdaképző is­kola: Tóth István. Baja: Cisztercirendi gimnázium: Garai Béla. Állami tanítóképző és liceum: Raffai Imre. Ér­seki tanítónőképző és leányliceum: Dr. Pintér László. Állami kereskedelmi fiú- és leány közép­iskolák: Dr. László Vince 0. Cist. Érseki pol­gári leányiskola: Dr. Pintér László. Községi pol­gári fiúiskola: Csehi Alfonz 0. Cist. Állami polgári leányiskola: Flach András. Állami ker­tészeti középiskola: Dr. Pintér László. Bácsalmás: Állami mezőgazdasági közép­iskola, állami polgári fiúiskola, rk. polgári leány­iskola: Szentmihályi Ferenc. Dunapataj: Állami polgári fiú- és leány­iskola: Dr. Udvardy József. Jánoshalma: Állami polgári fiúiskola és rk. polgári leányiskola: Szabó István. Kiskőrös: Állami polgári fiú- és leány­iskola: Dr. Földesdy Antal. A kinevezésekről az érdekelt iskolák igaz­gatóságait egyidejűleg értesítettem. Az érseki biztosi teendőkre vonatkozólag fentebbi 1152/45. isk. sz. körrendeletem nyújt felvilágosítást. Kalocsa, 1945. szeptember 20. A VKM. úr folyó hó 7-én 27.822 1945. IV. ü. o. szám alatt a népiskolák osztálykereteinek kiépítése és fejlesztése érdekében a tankerületi főigazgatókhoz intézett s megfelelő eljárás vé­gett az egyházi főhatóságokhoz is megküldött rendelkezése kapcsán a joghatóságom alá tar­tozó rk. népiskolákra vonatkozólag a következő­ket közlöm, illetve rendelem: 1.) Az 1945/46. iskolai évtől kezdve az egy­tanítós (osztatlan) népiskolákat mindazokon a helyeken, ahol ez az egyetlen iskola és a tanulók létszáma a 40-et meghaladja, — kéttanítós nép­iskolává kell fejleszteni. Azokban a községekben, ahol két egytaní­tós (osztatlan) népiskola áll fenn s a tanulók létszáma egyik iskolában sem éri el a 40-et, vagy csak az egyikben, a két iskolára, jellegre való tekintet nélkül, a VKM. által elrendelt kötelező együttműködés csak akkor valósítható meg, ha ehhez az Érseki Hatóság előzetesen hozzájárult. Az ilyen esetek tehát elbírálásra és a további teendők elrendelése végett kellő időben felter­j esztendők. A kéttanítós önálló iskolában és a kéttanítós együttműködő iskolában az egyik tanító tanítja az alsó-, a másik a felső tagozatot. Ha a két ta­nító közül az egyik nőtanító, a felsőtagozatot a férfitanító köteles tanítani. 2.) Három tanítós iskolává kell fejleszteni az olyan kéttanítós népiskolát, ahol az V. osz­tályt, mint az egységes középiskola I. osztályát a tanulólétszám miatt külön osztályként kell, vagy lehet vezetni. 3.) Ahol az V. osztályt (általános iskola), illetve a népiskola egész felsőtagozatát (VI-VIII. oszt.) olykép lehet megoldani, hogy több szom­szédos község (3 km-en belül) több iskolájából, vagy egy község több iskolájából (3 5 km.) a fel­sőtagozat gyermekei összpontosíthatok, a felső­tagozatot a kat. egyházi iskolafenntartó jogának az 1025 45. isk. sz. körrendeletem 7. pontjában (Circ. pag. 27.) közölt biztosításával kell egysé­gesen (összpontosítva) megoldani. 4.) Az 1940:XX. tc. 12. §-a szerint: a VKM. állapítja meg azt, hogy az iskolafenntartók a hatosztályos népiskolákat mily sorrendben és időben kötelesek az 1940:XX. tc. rendelkezésé­nek megfelelően nyolcoszályos népiskolává át­szervezni. A VKM. rendelete kapcsán a magam részé­ről is előírom tehát, hogy az 1945 46. iskolai év­től kezdve minden rk. népiskolát nyolcosztályos népiskolává kell fejleszteni minden átmenet nél­kül s ennek folytán a hatosztályos népiskolákat továbbképző tanfolyamaikkal meg kell szüntetni. 5.) Állandó problémája volt az iskolapoliti­kának, hogy mikor tekintendő valamely népis­kola, vagy annak egyik-másik osztálya túlzsú­foltnak, vagyis olyan népesnek, hogy annak fej­lesztése elodázhatatlan. A létszámhatár 80—6C között ingadozott. Ennek az ingadozásnak a megszüntetésére a VKM. úr említett rendeletében most az egy­egy tanítóra eső legnagyobb tanulólétszámot oly­képpen állapította meg, hogy a tanulólétszám a : részben osztott iskolákban tantermenkint a 40-et 1194. sz. isk. Tanítói állá­sok szerve­zése és betöltése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom