Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1945

Index

— 2 — Nr. 151. Obitus Dris Victoris Hor­váth publi­catur. Nr. 142. Vicarii gene ralis consti­tutio pro ré­gióné Bácskaensi. Maesío cordc perferimus ad notitiam Ven. et Hon. Cleri archidioecesis Exc. ac Rss. Do­minum Drem Victorcm Horváth, consecratum cpiscopum Maríyropolilanum, auxiliarem Colo­censcm, pracposilum majorem Capituli M. E. Colocensis, anno aetatis suac 77-o, episcopatus 35-o, praesbyteratus vero 55-o, post brevem, attamen gravcm ac dolorosam infirmitatem sacramentis moribundorum devote susceptis, die 19-a mensis Decembris a. 1944 piacidé in Domino obiisse. Denatus episcopus, dum viveret, lucidum exemplar praebuit virtutum sacerdotalium suis confratribus, qui eum omnes magni aestimabant. Qua nótárius et cancellarius ultra decen­nium in curia archieppali adhibilus indefesso laboré munus suum exercebat et cunctis prae­positis suis utilissima praestitit servitia. Qua rector seminarii majoris strenue adlaboravit, ut neomystae scientia et pietate praestantes e lyceo aeppaii prodirent et sub faustis auspiciis in vinea Domini munus pastorale obirent. In regenda archidioecesi qua vicarius generális, dein sede bina vice vacante ceu vicarius capi­tularis egregias partes habuit, et propositi semper tenax suum officium conscientiose adimplere satagebat, prudenter et cum mode­ramine disponens omnia. Egregia liberalitate suos superfluos pro­ventus juxta Ecclesiae praescripta in pios fines erogavit largasque fundationes deposuit pro Collegio S Emerici, quarum proventibus slu­diosis universitatis succurrere cupiebat, qui studiis absolulis in vita publica plebis christianae ducfores apti evaderent. Eminebat in eo virlus devolionis erga superiores et auctoritatem Ecclesiae, qua permotus suum calicem artificiose confeclum et gemmis pretiosis ornatum Summo Pontifici donavit. Artis ecclesiasticae eximius fautor suas picturas pretiosas, sua paramenta, suum praedium in pios fines testamento desti­navit, qua dispositione suae piae munificentiae splendentem coronam imposuit. Meminerint sacerdotes pro defuncto epis­copo consueta sacra quantocyus offerre, ut viri virtutibus praeclari animam Divinus Salvator in aeterna tabernacula recipere et lumine gloriae beare non dedignetur. Colocae, die 30. Januarii 1945. Notum hisce facimus omnibus ad quos pertinet Nos temporum adiunctis sic exposcen­tibus, animarum saluti quo meliori modo pro­videri cupientes eamque omnibus praeferentes, commissariorum archiepiscopalium munere dis­soluto, pro illo territorio regionis Bácskaensis, quod antea tamquam administratura apostolica regebatur, in persona Exc-mi ac Rev-mi Domini LUDOVICI BUDÁNOVICH episcopi tit. Cisa­mensis et parochi Szabadkaensis ad S. Tere­siam ad normám juris vicarium generalem cum omnibus facultatibus necessariis et opporlunis die adhuc 20. Decembris a. 1944. constituisse. Colocae, die 25. Januarii 1945. Ismeretes T. Papjaim előtt, hogy a zom­bori rk. plébániai javadalomra a pályázat 1943. január 25-én 650. sz. a. (Circ. 1945. pag. 5.) kiíratott azzal, hogy a pályázati kérvények „Zombor szab. kir. város törvényhalósági bi­zottsága" címzéssel ellátva nyújtandók be az Érseki Hatósághoz. A választás megtörténvén — időközben átvettem a főegyházmegye kormányzatát — a vonatkozó összes iratok gondos áttanulmá­nyozása után az egész eljárást a választással együtt 1943. november 6-án 7196. sz. a. meg­semmisítettem és 1943. november 10-én 7292. sz. a. (Circ. 1943. pag. 70.) az új pályázatot kiírtam. Indokaim a következők voltak: Az egész választás az 1266/1897. sz. a. érsekha­tóságilag és 30.809/1897. sz. a. kormányható­ságilag jóváhagyott 10/közgy. 1897. sz. városi szabályrendelet alapján történt. Ezt a szabály­rendeletet azonban Zombor szab. kir. város 50/1926., illetve 171/1926. számú határozatával megváltoztatta, határozatát az illetékes kor­mányhatóság és 504/1927. sz. alatt az illetékes egyházi főhatóság is jóváhagyta ; ezzel visz­szaáMt az eredeti állapot, amely szerint a plé­bánost a rk. hívek képviselete (egyházközség) és a városi magisztrátus rk. tagjai választják. Eme határozatom ellen Zombor thj. szab. kir. város polgármestere, mint a kegyúri bi­zottság elnöke, 1945. november 24-én 11/kegy. biz. 1945. sz. a. a VKM. úrhoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A VKM. úr az ügyben 1944. augusztus 29-én 18.855/1944. 1. ü. o. sz. a. meghozta véghatározatát, melyet tudomásul teljes egé­szében közlök: „M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nistérium 18.835/1944. 1. ügyosztályszám. Zombor thj. sz kir város polgármesteré­nek 11/kegy. biz. 1943. szám alatti kérelmére tárgyalás alá vettem a kalocsai érseki ható­ságnak a város kegyuraságára vonatkozó 7.196/1943. szám alalt közölt határozatában foglaltakat és meghoztam a következő Véghatározatot: Zombor ihj. szab. kir. város kegyúri joga sértetlen, azonban a lelkészválasztás nem az 1897. évi január hó 30-án hozott Szabályren­delet szerint, hanem a város tanácsa által 1926. május hó 10 én letárgyall és elfogadott módon történik. INDOKOLÁS. A kérdés tárgyalásánál nem képezheti vita tárgyát, hogy Zombor thj. szab. kir. város az ; 1749. évi február hó 17-én kelt adományleve­lében biztosított kegyúri joga ma is sértetle­nül fentáll. A lelkészválasztás, illetve bemutatás gya­korlásának módjára nézve már ismételten vita merült fel. jelen esetben is egyrészről a város pol­gármestere a plébános kegyúri bemutatásának jogát a város kegyúri bizottsága feladatának véli és bizonyítja, míg a kalocsai érseki ha­• tóság álláspontja szerint Zombor város 1926. 7223. sz. 1944. A zombori plébánia kegyurasága

Next

/
Oldalképek
Tartalom