Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1944

Index

— 58 — 4098. sz. Anyakönyv kivonatok il letéke. Közérdekű tartalmánál fogva közlöm T. i Papjaimmal a zombori m. kir. pénzügyigazgató- ságnak a hódsági plébániához intézett tájékoztatását. „Hivatkozott számú megkeresésére értesítem, hogy a 7720/1939. M. E. sz. rendelet 68. §-a alapján csak az olyan anyakönyvi kivonatokat; keresztleveleket és házasságleveleket illette meg az illetékmentesség, amelyek a rendeletben meghatározott jelentésekhez és kimutatásokhoz szükségesek. Köz- vagy magánalkalmazás elnyeréséhez, továbbá ipari és egyéb jogosítvány elnyeréséhez szükséges származást igazoló anyakönyvi kivonatok, keresztlevelek és házasságlevelek azonban a hivatkozott rendelet alapján kiállítotlnak nem tekinthetők és ilyenre a rendelet 68. §-ában biztosított illetékmentesség nem terjed ki, amint ezt a m. kir. pénzügyminisztérium a 99616/1942. sz. rendeletében is megállapította. A kiállító közegnek tehát nem elegendő, ha a 7720/939. sz. rendeletre hivatkozással kérnek bélyegmentes kivonatot, hanem tájékozódnia kell, hogy milyen célra kéri az illető a kivonatot és amennyiben a felsorolt célok valamelyikére kéri a kivonatot, nem lehet a 7720/1939. sz. rendeletre való utalással bélyegmentesen kiállítani. A zsidótörvény (1939. évi IV. t.-c.) hatályba lépése előtti időben már alkalmazásban állott közalkalmazottaknál hivatalos felszólításra szükr 'gessé váló származási igazoláshoz a kivonatok a 7720/1939. M. E. sz. rendelet szellemében bélyegmentesen kiadhatók. Ezenkívül a rendelet 18. §-a értelmében az ügyvédi stb. kamarába való felvételt kérők által teendő bejelentéshez csatolás céljára kért kivonatok állíthatók ki illetékmentesen a 7720/939. M. E. rendeletre hivatkozással. Más célra ezidőszerint a 7720/939. M. E. sz. rendeletre hivatkozással nem adható ki bélyegmentesen kivonat. Az egyéb címen bélyegmentesen kiállítható anyakönyvi kivonatokra összefoglaló szabályozás nincsen. Általános tájékozásul közli a pénzügyigazgatóság, hogy a honvédelmi és légvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos illetékmentességet az 1942. évi XIV. t.-c. 38. §-a állapítja meg. A f. hó 3-án a Budapesti Közlöny 124. számában megjelent 163168/1944. pm. sz. rendelet szerint a mentesség alkalmazandó a szövetséges állam hadereje részére való toborzáshoz szükséges kivonatokra is. Vitézi ügyben való használatra kért kivonatokra nincs megállapított mentesség, ellenben a hadirokkantaknak és hadigondozottaknak az 1933- évi VII. t.-c.-en alapuló ellátása, jog, előny vagy kedvezmény elnyerése céljából kiállított kivonat illetékmentes. Felmerülő más esetekben, ha a kérelmező fél valamilyen címen illetékmentes kivonatot igényel, legcélszerűbb a kir. adóhivataltól felvilágosítást kérni és amennyiben a kir. adóhivatalnak nincs mentességi szabályról tudomása s a fél sem hivatkozik olyan törvényhelyre vagy rendeletre, amely valóban mentességet állapít meg, a kivonatot bélyegkötelesen kell kiállítani. Végül rámutat az igazgatóság arra, hogy a szegénységi bizonyítvány alapján némely eljárásban, perben bélyegmentesen kiadható anyakönyvi kivonatokat a 129129/1940. püm. sz. renj delet szabályozza, amely rendelet a kir. adóhivatalnál lévő „Illetékek" című szakkönyv II. ; kötetének 176. oldalán található s célszerű, ha erről a rendeletről Cím másolatot készít magának. Zombor, 1944. évi június hó 6. Olvashatatlan aláírás." Ha valamilyen jogszabály alapján meghatározott célokra bélyegmentesen kért és kiállított kivonatokat más célra használnak fel, az ilyen módon beálló illetékkötelezettségért, magától értődőén a kiállító közeg felelősséggel nem tartozik. Mivel azonban az illetékmentesen kiállított kivonatokért csak az alacsonyabb kiállítási díj szedhető, a plébános károsodását elkerülendő a kivonaton ilyenkor mindig fel kell tüntetni, hogy csak a kért célra használható fel. Kalocsa, 1944. július 26. Az egyesületek működésének kormányhatósági ellenőrzése és felülvizsgálása során egyes vidéki közigazgatási szervek plébánosainktól az Actio Catholica, valamint egyházi egyesületeink belügyminiszteri engedélyezésének számát is megkívánják. Ezzel kapcsolatban általános tájékoztatásul és miheztartás végett nyomatékkal hangsúlyozom, hogy az Actio Catholica nem egyesület, hanem meglevő katolikus szervezeteinknek s főként egyházközségeinknek az egységes katolikus munkára való irányítása azon célból, hogy híveink tevékeny részvételét az egyháziak apostoli munkájában az egyházközségi szervezet keretei közt biztosítsuk. Mint ilyen az egyházközségi élet kiszélesítése és elevenítése. Éppen ezért irányelvei az Egyházközségek Igazgatási Szabályzatában vannak lefektetve. (A vonatkozó §-okat lásd a tárgymutató Actio Catholica vezérszava alatt.) Ezekből kitetszőleg az Actio Catholica kizárólagosan az egyházi hatóságoktól függ, s azok vezetése és 4856. sz. Egyesületek hatósági ellenőrzése.