Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1943

Index

— 6 635. sz. Alapítványi misék összevonása. megyében egységesen állapíttassák meg. Ezért a következőképen rendelkezem: 1. A naphoz nem kötött csendes szentmise stipendiumát az egész főegyházmegyében — az exempt szerzetesekre is kötelezően — további intézkedésig 2 pengőben állapítom meg. A főegyházmegye apostoli kormányzóságára vonatkozó 919/1942. sz. körrendeletnek (Circ. 1942. pag. 10.) erre vonatkozó pontja tehát hatályát veszti. 2. A naphoz kötött csendes szentmisék stipendiumát plebániánkint a helyi viszonyoknak megfelelően, esetenkínt állapítja meg az Érseki Hatóság a plébánosnak javaslatára. Olyan városokban, illetve községekben, ahol több plébánia működik, a javaslatot az összes érdekelt plébánosok megkérdezésével az esperes teszi: egységes megállapítás végett. 3. A S. Cong. S. Concilii 3165 41. sz. decretuma értelmében minden templomban (a szerzetes templomokban is) felállítandó egy külön persely a szegényebb sorsú hívek filléreinek összegyűjtésére. Az így begyűlt összegből annyi szentmise mondandó az adakozó szándékára, ahányszor ez elegendő a mindenkor érvényben levő, s naphoz nem kötött szentmise stipendiumára. A perselyre a következő szó írandó: „Szentmisére", s a hívek ennek rendeltetéséről kellő módon felvilágosítandók. Ily módon azok is szolgáltathatnak szentmisét, akiknek nem ál) módjukban a teljes stipendium megfizetése. 4. Mindazok a plébániák, amelyek az év végéig nem tudták elvégezni az azon évre felvett szentmiséket, kötelesek azokat az intentiok jelzésével a stipendiumokkal együtt minden év végén felküldeni az Érseki Hatósághoz a 841. canon értelmében. Kalocsa, 1943. január hó 23. A 4008/1926. sz. körrendelet (Circ. 1926. pag. 55.) a 3345 1924. sz. körrendelet (Circ. 1924. pag. 34.) kiegészítéseként akként intézkedik, hogy ,,az elégtelen sz. mise alapítványok egy alapba összevonassanak és ezen összevont alapítványi tőke után annyi csendes szentmise végeztessék, ahány pengő a kamatokból be fog folyni. Egy sz. mise az esetben is végzendő, ha az összes misealapok egész kamatjövedelme nem emelkednék egy pengőre. Ha egy, vagy több pengőn felül van a kamatjövedelem, a fillérek a misék számát illetőleg számításba nem jönnek. Az elegendő tőkével rendelkező misealapítványok külön kezelendők," Némi különbséggel hasonló rendelkezés történt a főegyházmegye bácskai apostoli kormányzóságában is (az ú. n. Codex Bacsiensisben pc. 481.) Ezeket a rendelkezéseket a következőkben módosítom: 1. Az elégtelen tőkéjű összevont szentmisealapítványi tőkék után 1943-tól kezdődőleg anynyi csendes szentmise mondandó ad int. fundatorum, ahányszor a mindenkori naphoz nem kötött csendes szentmise hatóságilag megállapított ; stipendiuma bennfoglaltatik az összevont alapok előző évi kamatának összegében. A fennmaradó töredékösszeg a misék számát illetőleg nem jön számításba. Egy szentmise akkor is végzendő, ha az összes misealapok egész kamatjövedelme nem tenné ki a mindenkori naphoz nem kötött csendes mise stipendiumát. Természetesen csak az azon mísealapítványok összevonásáról lehet szó, melyeknek tőkéje nem üti meg az egyházmegyeileg megállapított nagyságot. Mert az elegendő tőkéjű misealapítványok továbbra is külön kezelendők és végzendők. 2. Az 1534/1929. sz. körrendelet (Circ. 1929. pag. 29.) értelmében a ker. esperesek útján a jövőben is sub poena nullitatis, tehát mára folyó januártól kezdve minden év januárjában jelentendő az alapítvány kezeléséért felelős lelkész által, hogy hány összevont alapítványi misét mely napokon végzett. Jelentendő ugyanekkor: a) az összevont misealapítványok száma, b) a tőkék után az előző évben juttatott kamat nagysága. Kalocsa, 1943. január hó 23, Adott esetből kifolyólag utasítom a P. T. Plébános és Lelkész urakat, hogy ha az egyházközséget, vagy valamelyik egyházi alapot perlik s a keresetlevelet nekik kézbesítik, azt azonnal küldjék fel véleményezve az Érseki Hatósághoz és ennek utasítása nélkül ne intézkedjenek semmi irányban. Az Érseki Hatóság majd minden érdekeltség nélkül megadja a megfelelő útbaigazítást. Kalocsa, 1943. február 6. Tudomás és miheztartás végett értesíteni valamennyi róm. katolikus iskola igazgatóságát és iskolaszékét, hogy a V. K. M. Ur a gyermekek iskolai vallásos nevelése érdekében 33.404/1942. szám alatt az alábbiakat közölte a tankerületi kir. főigazgatókkal: „Hivatali elődöm 1942. évi június hó 30. napján 31.930/1942. V. K. M. számú körrendeletével (1477,1942. ísk. sz. Circ. pg. 42.) felhívta Méltóságod figyelmét arra, hogy a gyermeket az iskolában annak a vallásnak megfelelő iskolai vallásoktatásban kell részesíteni, amely valláshoz a gyermek az állami születési anyakönyvben foglalt bejegyzés szerint tartozik. Hivatali elődömnek ez a körrendelete a gyermekek vallásáról szóló törvényes jogszabályok rendelkezéseinek és azok helyes értelmének mindenben megfelel. A törvény rendelkezéseinek most kiemelt és egyedül helyes értelmezésével szemben azonban mégis előfordult, hogy a gyermek vallásos nevelését a törvény szerinti vallásától eltérően más vallásban kezdték meg és azt az iskolában is hosszabb időn keresztül ebben a vallásban akként folytatták, hogy a gyermekben már határozott vallási felfogás is kialakult. Az ilyen gyermek vallásos érzéseit súlyosan megzavarná, ha iskolai vallásos nevelése most már olyan vallásban folynék tovább, amely az eddigi — bár a törvénynek meg nem felelő 921. sz. Perbevonás esetén eljárás. 67. sz. isk. A gyermekek iskolai vallásos nevelése.