Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1942

Index

5 1942. El/l KALOCSAI FŐEGYHÁZMEGYEI 1400. sz. Bőili szózat. Szent isiván szelleme. HIVATALOS KOZLEMENYEK. 3. szám. Tisztelendő Testvéreim és kedves Híveim ! Négy évvel ezelőtt buzgó szívvel, megtisztult lélekkel és országos ünnepségek között ültük meghazánkban szentistván ünnepéi. Kilencszáz éve inult akkortájt ugyanis, hogy hazánknak első szent királya jobblélre szenderült és megtért Urához. Kilencszáz éve volt azonban annak is, hogy ez a föld, ez a haza, szent István országa megfogadta az ő intelmeit, azok szellemében igyekezett élni, s az Isten irgalmát ezáltal nemcsak megszerezte, hanem meg is óvta Ugyanezt kereste szent István országa abban az évben is, mikor a nagy Eucharisztikus világkongresszusban — minden más szempontot messze megelőzve — eleven hitéről, első királyának élő szelleméről szolgáltatott bizonyságot az egész világnak. És a Mindenható csodálatos módon meg is jutalmazta a buzgó imában s az élő hit nemes tetteiben hozzátért nemzetet, inert még ugyanabban a nagy és szent évben oldozgatni kezdte ama bilincseket, •melyeket önhibánk, saját mulasztásunk és a sok ellenség kovácsoltak reánk. És ezt akkor mindenki érezte a csonka hazában, de belátták kívüle azok is, akik komoly hittel és a történelem meggyőző fényénél szokták mérlegelni a nemzetek életének minden eseményét. Az Isten irgalma nyilvánult meg azonban akkor is, midőn a mult évben, a nagyböjt legvégén megengedte, hogy a Délvidék is visszacsatlakozzék szent koronánk védőszárnya alá. Megengedte, hogy az ősi kalocsai főegyházmegyének régi határai hiány nélkül kiegészüljenek, s azok a fiaink s azok a híveink, akiket a mult háború véres zivatara elszakított tőlünk, visszatérhessenek az atyai házba. Bensőséges öröm hatott át bennünket s az egész országot, hogy ezt megérhettük és lelkünk mélyéből üdvözöltük a hazatért Bácskát. Azóta, jóllehet a mult év folyamán már többször intéztünk üzenetet a helyreállított főegyházmegyéhez, most adódik az első alkalom, hogy a bűnbánati szent idő küszöbén böjti körlevélben szóljunk ismét e nagy egyházmegye összes híveihez. S vájjon miről szólhatnánk méltóbban, mint arról a győzelmes szellemről, melynek multunk legfőbb értékeit és jövendőnk biztos reménységét egyaránt köszönjük. Arról a szellemről fogok tehát szólni, melyet mi első szent királyunk hősies lelkében, példás életében és nagy emlékében látunk és tisztelünk, s melyet főleg két erény képvisel; az igazságosság és a példás felebaráti szeretet. Ezek voltak szent István lelkének legfőbb vonásai s épen ezért ezeket akarom röviden vázolni és egyúttal lelketekbe vésni. 1. Szent István első nagy erénye: az igazságosság. Igazságos volt pediglen azért, mert úgyis mint király és úgyis mint ember eleven hitből élt. Ezt mondja s ismétli szent Pál apostol is, mikor hangsúlyozza: „Hitből él az igaz."

1 „Igaz pedig az, aki igazságot cselekszik,"

2 hirdeti szent János. Szent István király volt és mint ilyen a középkor felfogása szerint teljes hatalommal kormányozta országát és népét. A királyi hatalom azonban nem tudta őt sem megszédíteni, sem gőgössé tenni. Tudta és érezte, hogy bár fejét korona díszíti, azért véges ember, aki Isten kegyelméből él és uralkodik és neki tartozik el nem vitatható nagy felelősséggel. Magas méltóságát és roppant hatalmát úgy fogta fel tehát, mint amelyről számot kell adnia. Füleibe csengett az Ur intő szava : „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené,"

3 és még inkább az a felszólítás, melyet Isten az élet alkonyán mindenkihez intéz : „Adj számot sáfárkodásodról."

4 István király mint ember is kiváló egyéniség volt. Tudás, erő, komolyság, bölcsesség ' Gal. 5. 11., Róm. 1. 17., Zsid. 10. 38. 2 Ján. 5. 7. 3 Máié 2. 21., Luk. 20. 25, Márk 12. 17. 4 Luk. 16. 2. Igazságos sága.