Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 6 — b) a 8. §. (2) bekezdésének b) pontja ese­tében a nyugdíjba beszámítható illetménye {törzsilletménye) 25°/o-ra, a lakáspénz 50%-ára és a rendszeresített családi pótlék teljes ősz­szegére. (2) Az előbbi bekezdés alkalmazásában az olyan családos alkalmazottnál, aki külön lakás­pénzben nem részesül, törzsilletményének 20 °,Vát lakáspénzként kell számításba venni. (3) Családos alkalmazottnak az olyan al­kalmazottat kell tekinteni, aki bevonulásának időpontjában valamely családtag után családi pótlékban részesült. Családosnak kell tekin­teni azt az alkalmazottat is, aki a bevonulásakor a fennálló rendelkezések szerint azért nem ré­szesült családi pótlékban, mert feleségének ke­resete van, vagy mert gyermekét a családi pót­lék szempontjából ellátottnak kell tekinteni, vagy végül azért, mert a családi pótlékra való igény jogosultság megszerzéséhez megkívánt szolgálati idő még nem telt el. (4) Ha az alkalmazottra vonatkozó illet­ményszabályzat szerint családi pótlék rendsze­resítve nincs, családosnak azt az alkalmazottat kell tekinteni, aki nős, vagy akinek saját ház­tartásában havi 32 pengőt meg nem haladó ke­resettel vagy jövedelemmel nem bíró és szabály­szerű életkort el nem ért törvényes születésű vagy törvényesített édes, mostoha vagy örökbe­fogadott gyermeke van. Szabályszerű életkor tisztviselőnél a gyermekek betöltött huszon­negyedik. más alkalmazottnál pedig a gyerme­kek betöltőt tizenhatodik életéve. 10. §. Természetbeni lakás. (1) Ha a családos alkalmazott polgári ál­lása (alkalmazása) után természetbeni lakás­ban részesült, ezt a 8. §. (1) bekezdésben emlí­tett kötelezettség teljesítésének tartama alatt is megtartja. A felettes hatóság (hivatal, intézet, stb.) azonban a természetbeni lakást a szabály­szerű felmondási idő megtartásával felmond­hatja; ebben az esetben az alkalmazott részére a 9. §. (1) bekezdésében meghatározott lakás­pénz jár. (2) A nemcsaládos olyan alkalmazottnak, aki polgári szolgálatának tartama alatt termé­szetbeni lakásban, vagy akár külön, akár má­sokkal közös elhelyezésben részesült, polgári allása (alkalmazása) után katonai szolgálatának tartama alatt a természetbeni lakásra (elhelye­zésre) nincs igénye. Ha azonban a reá vonat­kozó szabályok szerint lakáspénz illette volna rneg abban az esetben, ha természetbeni lakás­ban (elhelyezésben) nem részesülne, részére a 8. §. (2), illetőleg (9) bekezdésben meghatáro­zott időtartamra a szabályszerű lakáspénz jár, feltéve, hogy a bevonulás előrelátható időpont­ját a 5. §. szerint bejelentette. 11. §• Természetbeni járandóságok. (1) Az olyan alkalmazottnak, aki fizetése vagy annak egy része fejében földjárandóság­ban vagy egyéb természetbeni járandósagbaa részesül, rendes tényleges katonai szolgálatra való bevonulása esetén ezeknek a járandóságok­nak természetben való kiszolgáltatására nincs igénye. Az ilyen alkalmazottnál a földjárandór ságnak vagy egyéb természetbeni járandóság­nak azt a készpénzértékét, amely a fizetések megállapításánál figyelembe vétetett, fizetés­ként kell számbavenni és mint ilyenre kell a készpénzfizetéssel együttesen alkalmazni a 8. és 9. §-okban foglalt rendelkezéseket. (2) Ha a rendes tényleges katonai szolgá­latra való bevonulás a gazdasági év lejárta előtt következett be, az alkalmazott a gazdasági év végéig (bezárólag szeptember hó 30. napjáig) föld- és egyéb természetbeni járandóságait meg­tartja, köteles azonban visszatéríteni az arra az időre eső többletet, amely időre a §. szerint csak csökkentett mértékben jár. (3) Az (1) bekezdésben említett alkalma­zott a földjárandóságot vagy egyéb természet­beni járandóságokat póttartaléki kiképzésre vagy közérdekű munkaszolgálatra való bevonu­lása esetén megtartja, ezek készpénzértékének megtérítésére tehát nincs igénye. Ha azonban az alkalmazottnak a 8. §. (2) és (9) bekezdésében meghatározott időtartam leteltével kezdve il­letmény egyáltalában nem jár vagy a 9. §. (1) bekezdése esetén csak csökkentett illetmény jár, a többletet az alkalmazott visszatéríteni kö­teles. (4) Az előbbi bekezdésben foglalt rendel­kezéseket megfelelően kell alkalmazni a 8. § (2) és (9) bekezdéseiben meghatározott időtar­tamra járó azokra a természetbeni járandósá­gokra is, amelyek az alkalmazott részére mint mellékilletmények járnak. 12. §. Polgári állásból szabadságoltak illetménye. (1) A polgári állásából (alkalmazásából) illetményekkel szabadságolt alkalmazottnak a S. §. (1) bekezdésében említett kötelezettségtel­jesítésének tartama alatt a polgári állása után a jelen fejezetben foglaltak szerint járó illet­ményeit úgy kell elbírálni, mintha szolgálatot teljesített volna. (2) Illetmények nélkül szabadságolt alkal­mazottnak nincs igénye a 8. §. (2) és (9) bekez­déseikben meghatározott időtartamra járó illet­ményekre, ha az ott meghatározott időtartam az illetmények nélkül szabadság idejébe esik. (3) Az illetmények nélkül szabadságolt csa­ládos (9. §. (3) bek.) alkalmazottnak csak az illetmény nélkül adott szabadság lejártát követő legközelebbi esedékességi időponttól kezdve van igénye a 9. §-ban meghatározott illetményekre. 13. §. Polgári illetmények megállapítása fegyelmi eljárás során. (1) Az olyan alkalmazott részére, aki fe-, gvelmi eljárás során élelmezési vagy más csök­kentett illetményben részesül, a 8. §. (2) és (9}

Next

/
Oldalképek
Tartalom