Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 55 -a 117. sz. Katonai ked vezmény papok részére. félreverést jelölték ki, a harangok használata a honi légvédelmi készültség ideje alatt is zavartalanul történhet! Erre vonatkozó tájékoztatásomat még mult hó 6-án a hadtest parancsnokok útján a közigazgatási hatóságokkal közöltem volt. Azokban a községekben, amelyekben a légvédelmi riadó jelzésére mindmáig a harangok vannak kijelölve, a harangozási tilalmat a már ismert és több ízben hangoztatott okoknál fogva feloldani semmiképen nem áll módomban. Szabad legyen Nagyméltóságod figyelmét felhívni arra is, hogy a honi légvédelmi készültség rendelkezései az országnak már csak bizonyos területén vannak érvényben. A hadtest légvédelmi parancsnokok útján e tekintetben a közigazgatási hatóságokat ugyancsak értesítettem arról, hogy milyen területek azok melyekre a honi légvédelmi készültség rendelkezései még mindig vonatkoznak. Azokon a területeken, amelyeken a honi légvédelmi készültséget már feloldottam, magától értődik, hogy a" harangozási tilalom semmilyen vonatkozásban sem áll fenn. Sajnálatos, hogy a tilalom feloldását kérő beadványok nagyrésze olyan területekről származik, amelyekre a honi légvédelmi készültség rendelkezései már több, mint egy hónap óta úgy sem vonatkoznak. A fent előadottakkal kapcsolatban szabad legyen Nagyméltóságodat tisztelettel felkérnem, hogy az egyházak vezető hatóságait felkérni, illetve utasítani méltóztassék, hogy a harangozási tilalommal kapcsolatban a községek lelkészeit megfelelő módon felvilágosítsák. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy a harangozás betiltása elkerülhető ott, ahol a légvédelmi riasztás végrehajtására a már idézet 88.001/eln. lgv. — 1939. számú rendeletem értelmében megfelelő más hanggerjesztő eszközt szereztek be. Fel kell hívni nevezettek figyelmét arra is, hogy a közigazgatási hatóságoknál (vezető jegyzők, főszolgabírák, stb.) érdeklődjenek az iránt, hogy községük nem fekszik-e olyan területen, amelyre a honi légvédelmi készültség rendelkezései már amúgyis feloldottak. A miniszter helyett: Littay s. k. vezérezredes. A hivatalos másolat hiteléül: Olvashatatlan aláírás miniszteri s. hiv. gyakornok. A. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz. tor úrnak f. é. szeptember hó 26-án 4335/1941. I. ü. o. sz. a. kelt és az érseki hatósághoz intézett átiratát tudomásvétel és miheztartás végett alábbiakban közlöm: Van szerencsém tisztelettel felkérni a Főtisztelendő Egyházi Főhatóságot, méltóztassék utasítani a főhatósága alatt működő és a honvédséghez saját bemondásuk alapján még a honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. végrehajtására vonatkozó utasítás III. rész 1. Címének megjelenése előtt besorozott 1901—1919. szüle test évfolyamba tartozó papokat, papi jellegű tanárokat, papjelölteket, hogy az 1939. évi II. (. c. 42. §-a alapján elnyert papi (papjelölti) kedvezményekre való igény jogosultságuknak fennállását tehát papi, illetve hazai teológiai intézetben tanuló papjelölti jellegüket a fentebb már megjelölt utasítás 84. §. (2) bekezdése értelmében ők is — éppen úgy mint az utasítás megjelenése után, tehát 1940. évben és azt követően besorozott papok, papi jellegű tanárok, papjelöltek — .41. életévük betöltéséig bezárólag, minden év december havában a sorozási he• lyük szerint illetékes elsőfokú polgári közigazgatási hatóságnál, a Főhatóság által kiállított három hónapnál nem régibb keletű bizonyítvánnyal igazolni tartoznak. Budapest, 1941. évi szeptember hó 26-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Beresztóczy Miklós s. k. miniszteri tanácsos. Az egyházi s egyházközségi alkalmazottak OTI biztosítása ügyében Tdő Papságom figyelmét felhívom az idén megjelent 5690/1941. M. E. számú kormányrendeletre, mely a biztosítási kötelezettséget módosította és különösen az Egyházi Testületekre vonatkozóan a kötelezettséget kiterjesztette. Ezen rendelet 1. §-a kimondja, hogy az állam a törvényhatóságok, a községek, továbbá a bevett és elismert vallásfelekezetek önkormányzati testületei biztosításra kötelezettek s ugyancsak biztosításra kötelezettek az említett összes közületek által fönntartott vagy kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek. E rendelkezés értelmében az egyházközségek által alkalmazott, szolgálati viszonyban álló egyének, vagyis a hivatali és más alkalmazottak (pl. tisztviselők, pénztárosok, könyvelők, egyházi adókezelők, pénzbeszedők, kántorok, karnagyok, egyházfiak, sekrestyések stb.) 1941. aug. 20. óta az általános szabályok szerint betegségi, baleseti, öregségi stb. biztosításra kötelezettek, ha ez a főfoglalkozásuk. Az érvényben levő rendelkezések értelmében a földmívelésből és a tőkehozadékból származó jövedelmet a fő- és mellékfoglalkozás kérdésének elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni. Munkaadóként természetesen nem az önkormányzati testület élén álló egyén, az egyházi elnök, hanem maga a testület, az Egyházközség jelentendő be. Ahol a bejelentés nem történt meg, azt pótlólag mielőbb teljesíteni kell. A bejelentési kötelezettséget általában célszerű kiterjesztően értelmezni, azt a körülményt ugyanis, hogy valaki bejelentési kötelezettség alá esik-e, vagy sem, végeredményben a bíróság dönti el és előfordult már, hogy a bíróság akkor is megállapította a bejelentési kötelezettséget, amidőn az OTI írásban azt közölte a munkaadóval, hogy az alkalmazott nem esik bejelentés alá. Az ilyen tévedésre azután a munkaadó fizet rá. 6062. sz. OTl-iagság egyházi és egyházközségi alkalmazottaknál.