Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 55 -­a 117. sz. Katonai ked vezmény papok részére. félreverést jelölték ki, a harangok használata a honi légvédelmi készültség ideje alatt is za­vartalanul történhet! Erre vonatkozó tájékoz­tatásomat még mult hó 6-án a hadtest parancs­nokok útján a közigazgatási hatóságokkal kö­zöltem volt. Azokban a községekben, amelyek­ben a légvédelmi riadó jelzésére mindmáig a harangok vannak kijelölve, a harangozási tilal­mat a már ismert és több ízben hangoztatott okoknál fogva feloldani semmiképen nem áll módomban. Szabad legyen Nagyméltóságod fi­gyelmét felhívni arra is, hogy a honi légvédelmi készültség rendelkezései az országnak már csak bizonyos területén vannak érvényben. A had­test légvédelmi parancsnokok útján e tekintet­ben a közigazgatási hatóságokat ugyancsak ér­tesítettem arról, hogy milyen területek azok melyekre a honi légvédelmi készültség rendelke­zései még mindig vonatkoznak. Azokon a terü­leteken, amelyeken a honi légvédelmi készült­séget már feloldottam, magától értődik, hogy a" harangozási tilalom semmilyen vonatkozásban sem áll fenn. Sajnálatos, hogy a tilalom fel­oldását kérő beadványok nagyrésze olyan terü­letekről származik, amelyekre a honi légvédelmi készültség rendelkezései már több, mint egy hónap óta úgy sem vonatkoznak. A fent előadottakkal kapcsolatban szabad legyen Nagyméltóságodat tisztelettel felkérnem, hogy az egyházak vezető hatóságait felkérni, il­letve utasítani méltóztassék, hogy a harango­zási tilalommal kapcsolatban a községek lelké­szeit megfelelő módon felvilágosítsák. Hívják fel a figyelmüket arra, hogy a harangozás betiltása elkerülhető ott, ahol a légvédelmi riasztás végrehajtására a már idézet 88.001/eln. lgv. — 1939. számú rendeletem értelmében megfelelő más hanggerjesztő eszközt szereztek be. Fel kell hívni nevezettek figyelmét arra is, hogy a közigazgatási hatóságoknál (vezető jegyzők, fő­szolgabírák, stb.) érdeklődjenek az iránt, hogy községük nem fekszik-e olyan területen, amelyre a honi légvédelmi készültség rendelke­zései már amúgyis feloldottak. A miniszter helyett: Littay s. k. vezérezredes. A hivatalos másolat hiteléül: Olvashatatlan aláírás miniszteri s. hiv. gyakornok. A. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­. tor úrnak f. é. szeptember hó 26-án 4335/1941. I. ü. o. sz. a. kelt és az érseki hatósághoz inté­zett átiratát tudomásvétel és miheztartás végett alábbiakban közlöm: Van szerencsém tisztelettel felkérni a Fő­tisztelendő Egyházi Főhatóságot, méltóztassék utasítani a főhatósága alatt működő és a hon­védséghez saját bemondásuk alapján még a hon­védelemről szóló 1939. évi II. t. c. végrehajtá­sára vonatkozó utasítás III. rész 1. Címének megjelenése előtt besorozott 1901—1919. szüle test évfolyamba tartozó papokat, papi jellegű tanárokat, papjelölteket, hogy az 1939. évi II. (. c. 42. §-a alapján elnyert papi (papjelölti) kedvezményekre való igény jogosultságuknak fennállását tehát papi, illetve hazai teológiai intézetben tanuló papjelölti jellegüket a fentebb már megjelölt utasítás 84. §. (2) bekezdése ér­telmében ők is — éppen úgy mint az utasítás megjelenése után, tehát 1940. évben és azt kö­vetően besorozott papok, papi jellegű tanárok, papjelöltek — .41. életévük betöltéséig bezáró­lag, minden év december havában a sorozási he­• lyük szerint illetékes elsőfokú polgári közigaz­gatási hatóságnál, a Főhatóság által kiállított három hónapnál nem régibb keletű bizonyít­vánnyal igazolni tartoznak. Budapest, 1941. évi szeptember hó 26-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Beresztóczy Miklós s. k. miniszteri tanácsos. Az egyházi s egyházközségi alkalmazottak OTI biztosítása ügyében Tdő Papságom figyel­mét felhívom az idén megjelent 5690/1941. M. E. számú kormányrendeletre, mely a biztosítási kötelezettséget módosította és különösen az Egyházi Testületekre vonatkozóan a kötelezett­séget kiterjesztette. Ezen rendelet 1. §-a kimondja, hogy az ál­lam a törvényhatóságok, a községek, továbbá a bevett és elismert vallásfelekezetek önkormány­zati testületei biztosításra kötelezettek s ugyan­csak biztosításra kötelezettek az említett összes közületek által fönntartott vagy kezelt intézmé­nyek, intézetek, vállalatok és üzemek. E rendelkezés értelmében az egyházközsé­gek által alkalmazott, szolgálati viszonyban álló egyének, vagyis a hivatali és más alkalmazottak (pl. tisztviselők, pénztárosok, könyvelők, egy­házi adókezelők, pénzbeszedők, kántorok, kar­nagyok, egyházfiak, sekrestyések stb.) 1941. aug. 20. óta az általános szabályok szerint betegségi, baleseti, öregségi stb. biztosításra kötelezettek, ha ez a főfoglalkozásuk. Az érvényben levő rendelkezések értelmé­ben a földmívelésből és a tőkehozadékból szár­mazó jövedelmet a fő- és mellékfoglalkozás kér­désének elbírálásánál figyelmen kívül kell hagyni. Munkaadóként természetesen nem az ön­kormányzati testület élén álló egyén, az egyházi elnök, hanem maga a testület, az Egyházközség jelentendő be. Ahol a bejelentés nem történt meg, azt pót­lólag mielőbb teljesíteni kell. A bejelentési kötelezettséget általában cél­szerű kiterjesztően értelmezni, azt a körülményt ugyanis, hogy valaki bejelentési kötelezettség alá esik-e, vagy sem, végeredményben a bíró­ság dönti el és előfordult már, hogy a bíróság akkor is megállapította a bejelentési kötelezett­séget, amidőn az OTI írásban azt közölte a munkaadóval, hogy az alkalmazott nem esik be­jelentés alá. Az ilyen tévedésre azután a mun­kaadó fizet rá. 6062. sz. OTl-iagság egyházi és egyházköz­ségi alkal­mazottaknál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom