Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 26 -­lelkésztől vagy hittanártól kért ajánló levéllel felszerelve folyó évi május hó 31-ig nyújtan­dók be a kalocsai érseki hatósághoz. A pályázók közül azok, akik folyó évi június hó 10-ig tagadó választ nem kapnak, a tanév végén kapott iskolai bizonyítvánnyal el­látva a felvételi vizsgálatot megelőző napon délután 5 órakor Kalocsán az érseki hivatal­ban jelentkezzenek. A növendékek mind a kis-, mind a nagy­szemináriumban havi 15 pengőt fizetnek. A szegénysorsú pályázók a felvételi vizs­gálat alkalmával ingyenes szállást és ellátást kapnak a nagyobb papnevelő intézetben, ha ezt annak gondnokától (dr. Erdős József, Ka­locsa, Nagyszeminárium) előzetesen kérik. 1359. sz. Árvízkáro­sultak segé­lyezése. A nagypénteken megindult és húsvét va­sárnapjára befejezést nyert örömteli események s ezek központjában Bácska, az áldott magyar föld, felszabadulása elterelték figyelmünket azok­tól a súlyos csapásoktól, melyek a főegyház­megye több községét és hatalmas földterületét érték. Kalocsa városa különösen sokat szen­vedett és szenved még mindig az árvíz és ta­lajvíz okozta károk nyomasztó terhe alatt. Megindítóan szép és nemes gesztus volt egyes bácskai felszabadult községek gondolata, midőn az örömmámor és a nyomasztó iga alól való megszabadulás első perceiben testvéri sze­retetükkel máris az árvízkárosultak, az anya­ország súlyosan megpróbált lelkei felé fordul­tak s nagy összegeket ajánlottak meg azok felsegélyezésére. Nem mulaszthatom el tehát én sem, hogy rá ne mutassak arra a példás magatartásra, amit a kalocsai papság az árvízvédelemben ta­núsított. A veszedelem nagysága és a közös baj együttérzésre és együtt-dolgozásra szólí­tott fel Kalocsán minden embert. Az Egyház szolgái szívvel-lélekkel belekapcsolódtak ezrek lázas aggódásába és éjt nappallá tevő mun­kájába. A teológusok és gimnazista kispapok azonnal cserkészruhába öltöztek, munkába áll­tak s mindvégig dicséretes buzgósággal és lel­kiismeretes odaadással dolgoztak azokon a helyeken, melyeket a város vezetősége kijelölt nekik. A felszentelt papok közül többen — ki reverendában, ki polgári ruhában — a gátakra siettek. Mások viszont a hivatásuknak megfe­lelőbb munkába álltak be és az ideáramló me­nekültek felzaklatott lelkivilágát iparkodtak le­csendesíteni, kéréseiket, bajaikat mentek meg­hallgatni és közvetítettek a városi szervek (élel­mezési, egészségügyi stb.) és a menekültek kö­zött. A papi intézmények és házak, nem véve ki az érseki kastélyt sem, megnyitották kapui­kat a menekültek számára s azok elhelyezésé­ről, ellátásáról hosszú időn kérésziül gondos­kodtak. Midőn a felső községek az árvízveszély­ből kikerültek, ezek menekültjeinek hazaszállí­tási ügyét is két lelkész vette a kezébe és 4 nap alatt 2500 menekültet juttatott haza ottho­nába. Eközben sokkal sötétebb és súlyosabb problémává nőtt a kalocsai hajléktalanok ügye. A mérhetetlen kár, ami az árvíz vagy talajvíz­sujtotla családokat érte, arra ösztönözte a köz­ponti papságot, hogy részt kérjen a kalocsai családok bajából, melynek enyhítésére egy havi teljes fizetését ajánlotta fel. A megajánlott ösz­szeg mintegy 4000 P-t tesz ki. Ehhez járul a főpásztornak adománya, aki egyidejűleg Ő Szentségének is lefestette a helyzetet, aminek eredményeképen a Kereszténység Atyja 2000 P-t küldött a kalocsai árvízkárosultak felsegé­lyezésére. Nagy összegek gyűltek így össze, azon­ban a hiányok még messze felülmúlják ezek teljesítőképességét. Miért is szereteílel és fő­pásztori szavam egész melegével ezúton is ké­rem főegyházmegyém t. papságát és híveit, hogy kövessenek el mindent az országos gyűjtés mi­nél eredményesebbé télelére, de ne feledkezze­nek meg a megnagyobbodott főegyházmegye központjáról, Kalocsáról és annak hajléktalan híveiről se! Kövessük a felemelő bácskai példát! A nagyméltóságú Püspöki Kar tavaszi ta­nácskozásán hozott határozata alapján elren­delem, hogy 1941. május 22-én, Áldozócsütörtö­kön a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus harmadik évfordulóján a főegyház­megye valamennyi templomában délutáni vagy esti szentségimádás tartassék. Az Actio Catholica Országos Elnöksége az egyórás ájtatosság anyagát elkészítette. Kü­lön füzetben állította össze a lelkészkedő pap­ság részére a négy elmélkedés anyagát, az ájtatosság rendjét; külön kis imafüzet alakjában a hivek részére az ájtatosság rendjét, valamint ima- és énekanyagát. Az Actio Catholica központi irodája a lelkészkedő papságnak szánt ájtatossági anya­got díjtalanul bocsátja rendelkezésre, a hivek részére szánt 24 oldalas ima-füzetecskét dara­bonkint 4 fillérért küldi szét. 1372. sz. Az Euch. Kongresszus 3-ik év­fordulóján szenfség­imádás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom