Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— li­án azokra az alkalmazottakra, akiket mozgó­sítás esetén vagy háború idején az állításköte­Its kor (7. §. (3) és (4) bek.) elérése előtt so­roztak be katonai szolgálatra. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említet­tek tekintetében az 1939:11. t.-c. 75. §-a a kö­vetkezőképen rendelkezik: A honvédelmi mi­niszter azokat a hadköteleseket, akik az állítás­köteles korból már kiléptek, de katonai alkal­masságuk végleg még nem bíráltatott el, negy­vennyolcadik életévüknek betöltéséig egyízben scrozóbizottság elé állíthatja. Az ilyen módon besorozottak közül az előrehaladott korban le­vőket a póttartalékba kell helyezni. 33. §. A katonai szolgálat tartama alatt járó polgári illetmények. (1) A 32. §. (1) bekezdésében említett ka­tonai szolgálatot teljesítő alkalmazottaknak pol­gári illetményeit az alábbi szakaszokban foglal­lak szerint kell megállapítani azzal, hogy az alábbi szakaszokban említett polgári illetménye­riyeken mindig a belföldi szolgálat után meg­határozott illetményeket kell érteni. (2) A jelen rendeletben említett rangosz­tályba sorolt havidíjasokon a tiszt- és tisztvise­fójelöltet (zászlóst és hasonló állásút), a tiszte­ket (hadnagyot, főhadnagyot, századost, stb. és hasonló állásúakat); altiszteken az őrmestert, törzsőrmestert, tiszthelyettest, alhadnagyot és hasonló rendfokozatúakat; tiszteseken pedig az őrvezetőt, tizedest, szakaszvezetőt és hasonló rendfokozatúakat kell érteni. (3) Az illetményeknek az alábbi szakaszok szerint történő megállapításánál a valóságos ka­lonai rendfokozatot kell figyelembe venni. 34. §. Fizetés megállapítása. (1) A bevonulás napját (8. §. (3) bek.) kö­vető legközelebbi esedékességi időponttól ktzdve az az alkalmazott, aki a honvédségnél e rangosztályba sorolt havidíjasok vagy az altisz­tek sorába tartozik, polgári állása (alkalmazása) után azt a különbözetet kapja, amely a polgári állás (alkalmazás) után járó fizetés (havidíj, napidíj, havizsold, havibér, napibér, díjazás) és nvugdíjba beszámítható egyéb javadalmazás (B. Jízetési csoportba tartozó tisztviselők személyi pótléka, korpótléka, bírói képesítési pótlék, és a honvédségnél a valóságos rendfokozat sze­mélyi pótléka, városi tisztviselők pótilletménye és más elnevezésű illetmény) együttes összege és a honvédségnél a valóságos rendfokozat sze­rint járó a jelen rendelethez csatolt kimutatás­ban feltüntetett havidíj (havizsold) és honvéd ségi pótdíj együttes összege között mutatkozik. Ha az említett honvédségi illetmények együttes összege nagvobb, mint a polgári állás után járó és az összehasonlítás szempontjából figyelembe­veendő illetmények együttes összege, a fizetést (havidíjat, napidíjat, havizsoldot, havibért, napi­bért, díjazást) és nyugdíjba beszámítható egyéb javadalmazást a bevonulás napját követő leg­közelebbi esedékességi időponttól kezdve telje­sen meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdésben említett különbözet kizárólag fizetés (havidíj, napidíj, havizsold, havibér, napibér, díjazás) címén kell utalvá­nyozni és elszámolni. (3) Az (1) bekezdésben említett különbözet megállapításánál figyelembe yeendő honvéd­ségi havidíj (havizsold) és honvédségi pótdíj küícn-külön járó és együttes összegeit a jelen rendelethez mellékelt kimutatás tünteti fel. (4) Az olyan alkalmazott, aki a honvédség­nél a tisztesek vagy a rendfokozat nélküli le­genység sorába tartozik, a polgári állásával (al­kalmazásával) járó fizetést (havidíjat, napi­díjat, havizsoldot, havibért, napibért, díjazást) ' és nyugdíjba beszámítható egyéb javadalmazást változatlanul megtartja. (5) Az olyan alkalmazottnál, aki külön la­káspénzben nem részesül, az összehasonlítás alapjául veendő javadalmazásnak a törzsillet­mény 80 %-át kell venni. (6) Az olyan alkalmazottnál, aki bevonu­lása előtt külföldön teljesített szolgálatot, az előbbi bekezdések alkalmazásában a belföldi fi­zetést és nyugdíjba beszámítható javadalmazást kell számba venni. (7) Az olyan alkalmazott részére, aki fe­gyelmi eljárás során élelmezési vagy más csök­kentett illetményben részesült, az (1) bekezdés­ben foglalt rendelkezés alkalmazásában a fize­tés és nyugdíjba beszámítható egyéb javadalma­zás helyett az említett illetményeket kell szám­bavenni; a (4) bekezdés esetében pedig továbbra is csak az élelmezési vagy más csökkentett il­letményt és pedig ezzel az elnevezéssel kell ki­utalni. 35. §. Természetbeni járandóságban részesülő alkal­mazottak fizetésének megállapítása. (1) Az olyan alkalmazott, aki fizetése vagy annak egy része fejében földjárandóságban vagy egyéb természetbeni járandóságban (termény­járandóság, fajárandóság) részesül, bevonulása esetén a bevonulástól számított nyolc napon be­lül az illetményeit utalványozó szervnek, to­vábbá hatóságának (az iskolafenntartónak) írásban bejelenteni köteles, hogy az említett járandóságait megtartja-e vagy sem. Ezt a be­jelentést későbbi időpontban megváltoztatni nem lehet és ezt a bejelentést a hatóság (iskola­fenntartó) tudomásul venni köteles. (2) Az (1) bekezdésben említett alkalma­zottnál a tényleges katonai szolgálat tartama alatt járó polgári illetmények megállapítása szempontjából a 34. §-ban foglalt rendelkezése­ket kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés­ben felsorolt föld- és természetbeni járandósá goknak a fizetés, illetőleg a fizetéskiegészítő ál­lamsegély megállapítása szempontjából figye­lembevett készpénzértékét is fizetésnek kéli te-

Next

/
Oldalképek
Tartalom