Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1941

Index

— 8 — szegnek alapulvételével kell a fennálló szabályok szerint levonni. (3) A (2) bekezdésben felsorolt levonásokai arra az időtartamra, amely alatt a bevonult, polgári állása után illetményekben egyáltalában nem részesült, továbbra is előjegyzésben kell tartani addig az időpontig, amikor az alkalmazott ismét részesül polgári illetményekben. 20. §. Illetmények felvételére jogosultak. (1) A bevonult alkalmazott polgári illetményeit annak kell kifizetni, akit a bevonult főnökéhez, illetőleg az illetményeit számfejtő hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatában a honvédelmi kötelezettség teljesítésének tartama alatt illetményeinek felvételére meghatalmazottjaként kijelöl. (2) Mindaddig, amíg a bevonult meghatalmazottat ki nem jelölt, a bevonult polgári illetményeit az óvatossági szempontok szem előtt tartásával annak a családtagnak kell kifizetni, akinek eltartásáról a bevonult tartozott gondoskodni és akiről vélelmezhető, hogy a bevonult őt fogja meghatalmazottja gyanánt kijelölni. 21. §. Bevonult alkalmazott állásának betöltése. (1) A rendes tényleges katonai szolgálatra bevonult alkalmazott állását (alkalmazását) — a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — kinevezés (választás, végleges alkalmazás) útján csak a legközelebbi időszaki kinevezéseknél (választásoknál, végleges alkalmazásoknál) lehet betölteni. Eddig az időpontig a bevonult alkalmazott állását (alkalmazását), amennyiben annak betöltésére a szolgálat zavartalan ellátása érdekében feltétlenül szükség van, kisegítő munkaerővel (díjnokkal, napidíjassal, tiszteletdíjassal. napibéressel, stb.) lehet csak betölteni. (2) Az (1) bekezdés első mondatában foglalt rendelkezést nem lehet alkalmazni akkor, ha nincs biztosítva, hogy a bevonult alkalmazottat a rendes tényleges katonai szolgálatból való elbocsátás után költségvetésileg rendszeresített (szervezett) és üresedésbe jövő állásba (alkalmazásba) vissza lehet helyezni. Ilyen esetben a bevonult állását (alkalmazását) csak kisegítő munkaerővel lehet betölteni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett kisegítő munkaerővel felfogadása esetén közölni kell. hogy az alkalmaztatása legfeljebb a bevonult katonai szolgálatának tartamára szól, de alkalmaztatása a bevonultnak esetleges korábbi időpontban bekövetkezett szolgálatra jelentkezése esetén is minden jogigény nélkül azonn?.! megszűnik, (4) A póttartaléki kiképzésre vagy közérdekű munkaszolgálatra bevonult alkalmazott állását (alkalmazását) betölteni nem lehet. A bevonult alkalmazott munkakörének betöltésére kisegítő munkaerőt csak akkor lehet alkalmazni, ha a bevonult különleges szakismereteket megkívánó állást (alkalmazást) töltött be, amely szakismeretekkel a hatóság (hivatal, intézet) más alkalmazottja nem rendelkezik vagy ha a bevonult munkakörében egyetlen alkalmazott volt. 22. §. Leventekötelezettség általában. (1) Minden magyar állampolgár ifjú annak az évnek szeptember hó 1. napjától, amelyben tizenkettedik életévét betölti, mindaddig míg tényleges katonai szolgálatát meg nem kezdi vagy a katonai szolgálatra való alkalmatlansá

1 gát végleg meg nem állapítják, az alábbi szabályok szerint leventeköteles. A leventekötele zettség általában megszűnik legkésőbb annak az évnek szeptember hó 30. napján, amelyben az ifjú a huszonharmadik életévét betölti. Ezen az életkoron túl is leventekötelesek maradnak tényleges katonai szolgálatra való bevonulásu kig azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére halasztást kaptak (1939:11. t.-c. 7. (1) bek ). (2) A leventék évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában kötelesek leventekiképzésben résztvenni. Ezenfelül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggő gyakorlaton köteles résztvenni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhat meg. (1939:11. t.-c. 9. §. (1) bek.) 23. §. Leventekötelezettség teljesítése esetén járó illetmények. 11 (1) A 22. §. (2) bekezdésének első mondatában meghatározott leventekiképzésben részesülő és a jelen rendelet hatálya alá eső alkalí mazottak polgári állásukkal (alkalmazásukkal) egybekötött illetményeiket megtartják akkor is. ha a kiképzés a hivatalos munkaidő alatt történik. (2) Összefüggő gyakorlatra vagy összefüggő kiképzésre behívott alkalmazottak polgári illetményeiket megtartják. (3) Az olyan összefüggő kiképzés idejét, amelyre az alkalmazottat a 22. §. (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a neki felróhatóan elmulasztott kiképzés pótlása végett hívták be, a rendes szabadságidőbe be kell számítani. 24. §. Honvédelmi munkakötelezettség. (1) Nemére való tekintet nélkül minden olyan személy, aki tizennegyedik életévét betöltötte és hetvenedik életévét túl nem haladta, köteles arra, hogy a honvédelem érdekében testi és szellemi képességének megfelelő munkát végezzen (1939:11. t.-c. 87. §. (1) bek.). (2) Honvédelmi munkára kötelezettek különös ismereteket vagy gyakorlatokat igénylő szolgálatokra való előkészítés céljából három hetet meg nem haladó tartamú kiképzésre és évenkint egy hetet meg nem haladó tartamú gyakorlatra kötelezhetők (1939:11. t.-c. 91. §.).