Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1940

Index

— 26 — tése alapján tett javaslatára egy évvel meghosszabbíthatja. 5. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg azokat a nyilvános iskolákat, amelyeknek rendszeres és megszakítás nélkül történő látogatása a tanulót a népiskola felső tagozatának, vagy a tagozat egyes osztályainak, illetőleg a népiskola ötödik, vagy hatodik osztályának és mezőgazdasági vagy továbbképző népiskolának látogatásától, valamint a 4. § (

2) bekezdésében meghatáro zott gyakorlati gazdasági tanításban való részvételtől mentesíti. 6. §. (') Az iskolai év a népiskolában szeptember hó 1. napjával kezdődik és augusztus hó 31. napjával fejeződik be. (

2) A gyermek a megállapított iskolázási kötelezettség egész tartama alatt az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. A fegyelmi jog gyakorlását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben szabályozza. 7. §. (') A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idő szeptember hó elejétől június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi időt megrövidíteni nem lehet. (

2) A népiskola felső tagozatában, valamint a mezőgazdasági népiskola első és második évfolyamában a szorgalmi idő legalább hat hónapig — rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig — tart. (") A (

2) bekezdésben meghatározott szorgalmi időt a helyi társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem állami népiskolák tekintetében az iskolafenntartónak, egyházi hatóság allatt álló népiskolák tekintetében pedig a fenntartó hatóságnak meghallgatásával, illetőleg előterjesztésére legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. (

4) A kilencedik évben (4. §. (

2) bekezdés) a szorgalmi idő összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet; ezt a szotgalmi időt a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be. 8. §. (') A királyi tanfelügyelő felmentheti a gyermeket a nyilvános népiskolába jár~ás alól, ha a gyermek testi vagy szellemi fejlettsége korához képest fogyatékos, vagy ha a népiskolába járás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti. (

2) Az (

x) bekezdésben említett gyermekek oktatását és nevelését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza. (

3) Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelő a nyilvános iskolábajárás alól felmentett, köteles évenkint valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. Ezen a vizsgán az oktatási és nevelési eredmény tekintetében alkalmazott mérték a nyilvános népiskolába járó tanulók részére meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgán az tűnnék ki, hogy az oktatás és nevelés nem volt kielégítő, a népiskola helyi hatósága a gyermek gondviselőjét a gyermek nyilvános népiskolába való beiratására és járatására kökötelezheti. 9. §. O A királyi tanfelügyelő a szükséghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános népiskolából, ha a) olyan testi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban a megfelelő előhaladást, avagy más gyermekekkel való együtt tanulást lehetellenné teszi, b) ragályos betegségben szenved, c) elmebeteg vagy gyengeelméjű, d) a többi gyermek erkölcsiségét veszélyezteti. (

2) A nyilvános népiskolából kizárt gyermekek iskoláztatási kötelezettsége fennmarad ; oktatásukat és nevelésüket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza. 10. §. (') A népiskola tantervét és a gyakorlati gazdasági tanítás (4. §. (

2) bekezdés) anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. (

2) Egyházi hatóság alá tartozó népiskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával az iskolafenntartó egyházi hatósága állapítja meg. Ez a tanterv a kiiűzött célok tekintetében azonos az országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik. (

3) A népiskola felső tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a nemzetnevelési, nemzetvédelmi és közismereti tárgyakon felül városi népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi iskolákban pedig mezőgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a leányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak. (

4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami népiskolák tekintetében a községi elöljáróságnak (polgármesternek), nem állami népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartónak, az egyházi hatóság alalt álló népiskolák tekintetében pedig az iskolafenntartó egyházi hatóságának kérelmére a helyi gazdasági viszonyokhoz képest megengedheti, hogy városi népiskola felső tagozatában a falusi népiskolák tanterve szerint, falusi népiskola felső tagozatában pedig a városi népiskolák tanterve szerint tanítsanak. 11. §. (') Az a tanuló, aki a népiskola első tagozatát az átlagot meghaladó eredménynyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetében tanulmányait az 1958 : XíiI. törvénycikk harmadik részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja. (

2) A felvételi vizsga anyagát, helyér, időpontját és díját a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapílja meg. (

3) A felvételi vizsga sikeres kiállása esetében a (

2) bekezdésben említett díjat vissza kell téríreni. 12. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter — a községek (városok) által fenntartott népiskolák tekintetében a belügyminiszterrel egyetértően — állapítja meg azt, hogy az iskolafenntartók népiskoláikat mily sorrendben és időben kötelesek a törvény rendelkezéseinek megfelelően átszervezni.