Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1938

Index

_ 8 — Egyházának magyar ágacskája a vérözön patakja után is él és erősödik és a világ megbecsülésének sok jelét élvezi. A világ figyelme most reánk irányul, mert Krisztus kegyelme a világkongresszus ritka ténye által csillagot gyújt csonka hazánk fölött, mely ide vonzza majd az egész világot. 2. A folyó szentévnek második megkapó s nekünk magyaroknak különös kegyelme az Isten Anyjának kilencszázesztendős szoros kapcsolata a magyar nemzettel. Szent hitünkből tudtuk ugyan mindig, hogy Mária, Jézus szent szülője minden ember anyjává lett akkor, mikor Krisztus Urunk a keresztfán haldokolva így szólt Máriához : ,,Ime a te fiad", majd pedig Jánoshoz: „íme a te anyád",

4 de azért mi, messze idegenből egy új világrészbe vándorolt magyarok még több címet kerestünk s találtunk az ő kegyes anyai szivéhez. Első szent királyunk, mikor látta azt az ellenséges, hatalmas népgyürüt, mely őt és nemzetét az új hazában is pántként körülfogta, mikor tudta, hogy szive reménye, korán elhunyt fia nem ülhet trónjára és mikor érezte, hogy az árva magyar magára hagyatva nem fog megállhatni: országát, nemzetét és a nemrég Rómából nyert királyi koronát felajánlta Krisztus szent Anyjának, a magyar sziveknek mindig drága boldogságos Szűznek, hogy ö legyen népének oltalma. Kilencszáz éve már, hogy a fölajánlás valóban megtörtént s ez a hosszú idő fényes bizonysága annak a ténynek is, hogy a Szent Szűz kegyesen fogadta hűséges hivének nemzete nevében eléje terjesztett buzgó könyörgését. Az időtől kezdve a magyar nép Védőasszonyának, Magyarország királynéjának tisztelte s tiszteli az Isten szent anyját és az ősök vérével megszentelt hazai rögöket Szűz Mária országának tartja és hirdeti. Szűz Mária tisztelete mélyen bevésődött a nemzet szívébe. S hogy ez így volt, azt nemcsak a magyar népnek mélységes és igazán benső szeretete mutatja s hirdeti az Isten szent anyja, a szeretett Boldogasszony iránt, hanem az a sok régi szent ének, csodás Mária-kép, kegyszobor s templom is, melyek szerte az egész országban az ő kultuszának beszédes tanúi. Ezért látjuk zászlóinkon, régi pénzeinken, számtalan templomunk oltárai fölött az ő képét a szent koronával. Ezért futott híre ennek a mély, fenkölt szeretetnek az egész világon. S főleg ezért hívták az 4 Ján. 19, 26. egyetlen magyar férfi szerzet, a pálos rend lelkes tagjait is már annak idején igen sok országba, mert róluk is tudták, hogy a Szűz Anyának hűséges, kitartó és buzgó szolgái. Ámde ugyanazért olvashatunk sok megható régi feljegyzést is ama könyörgések meghallgatásáról, melyeket őseink intéztek már hozzá. És ezért láthatunk temérdek adományt, arany, ezüst s egyéb fajta mübecsü tárgyakat az ö kegyhelyein, ahol a szenvedők s a bajban vergődők fájó panaszait — számtalanszor csodálatos módon — meg szokta hallgatni. A pálosok budapesti sziklatemplomában, melyet csupán pár évvel ezelőtt szenteltünk fel május hó folyamán, a Fekete Madonna-kápolna kőbevájt falában nincsen már elég hely ama márványlapok behelyezésére, melyeken a megsegített hivek köszönetet akarnak mondani az Isten anyjának buzgó imádságuk meghallgatásáért. 3. A folyó szent évnek harmadik kegyelmét első szent királyunk megdicsőülésének kilencszáz esztendős évfordulójában ünnepli a nemzet. Ez az évforduló újból elénk tárja szent István alakját és minél hívebben állítja őt elénk, annál tündöklőbben felénk ragyog az az igazság is, hogy ő tényleg csodálatos kincse a magyar nemzetnek. Szent Istvánban Isten megáldotta országalapitót, lángeszű szervezőt, hatalmas hadvezért. igazságos királyt tisztelhet a magyar. O kötötte nyugtalan nemzetét a honi rögökhöz. O szoktatta a kalandvágyókat termelő munkára. O vezette népét a nyugati kereszténység s az igazi művelődés termékeny útjára. O szerzett a magyar névnek rettegés és gyűlölködés helyett igaz megbecsülést. S mialatt kifelé hírt, nevet és tiszteletet biztosított a magyar nemzetnek, itthon mindent világos látással, meglepő érzékkel, századokra szóló intézkedésekkel akként rendezett el, hogy ma is áldhatjuk azoknak szerzőjét. Tíz püspökség, a rendi alkotmány, a vármegyék ősi szervezete és temérdek alapítás — mind tőle származnak. Emellett azonban megóvta nemzetét minden fenyegető külső veszélytől is. A bolgár cár és a német császár nem tudták őt és nemzetét igájukba törni, hanem gyászos kudarcaik után ők keresték az ő barátságát. És ő a jóviszonyt ki is építette, hogy a nagy küzdelmek és a harcok után a béke áldását élvezze a nemzet. Bármily erős volt azonban első szent királyunk ugy a harcok terén, mint a békés