Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1934

Index

- 8 305. sz. AzA.C.ezévi munkatervének megvalósítására utasítás. 302. sz. Az iskolánkívüli népmüvelés felkarolása. Az Actio Catholica országos elnöksége megküldötte az egyes plébániáknak és lelkészségeknek az 1933/34. évi munkatervet. T. papjaimat kérem, hogy ezt a munkatervet mielőbb ismertessék meg az A. C. helyi szervét képező egyházközségi tanácstagokkal és a megbeszélés után azonnal vegyék fel a munkát a munkaterv megvalósítására. Általában elvárom, hogy az országos elnökség és a főegyházmegyei központi tanács utasításait lelkiismeretes buzgósággal hajtsák végre t. papjaim. Az Actio Catholica kulturális programmjába felvette a népművelés erőteljes felkarolását is. E programm megvalósításának kiindulási ponlja az országszerte megszervezett iskolánkívüli népoktatás feladatainak és működésének tüzetes ismerete, mert ebben található meg az a keret, melyben az A. C, népművelő működését kifejtheti. Újabban a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi szept. hó 27-én 76.000. sz. a. hosszabb rendeletet intézett valamennyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottsághoz. A rendelet megjelent a Néptanítók Lapja f. évi 20. számában. Ebben a rendeletben az alábbi csoportosítás szerint jelöli meg a népművelés feladatait. E feladatok a következők: a) A nemzeti öntudat ápolása és fejlesztése, a nemzeti műveltség közös elemeinek és közös nemzeti eszményeknek lelki kapcsai által a nemzeti egység megteremtésére való törekvés; b) népünk lelkének finomítása és érzületének nemesítése, népünk erkölcsi nevelése; jellemképzés és állampolgári nevelés; c) az egészség ápolása terén általában a testápolás, a tisztaság és a helyes táplálkozás, valamint — főleg az ipari vidékeken — a baleset elhárítás és első segélynyújtás alapvető kérdéseire, nemkülönben a ferlőző betegségek (természetesen a tuberkulózisra ezentúl is súlyt helyezve, főleg a diftéria és tifusz) ellen való védekezésre s végül az anyavédelemre és csecsemő-gondozásra és betegápolásra vonatkozó kellő tájékoztatás; d) népünk gyakorlati foglalkozásai köréből az okszerű gyümölcstermelésre és értékesítésre való oktatás; e) a nők iskolánkívüli lovábbmüvelésének keretében a tudatos és okszerű háztartásra, otthongondozásra, családi nevelésre és betegápolásra vonatkozó ismeretek nyújtása és a női kézimunka hathatósabb felkarolása; f) a társadalmi szervezetek (egyesületek) keretében végezhető gyermekgondozás kérdéseire és tudnivalóira vonatkozó tájékoztatás; g) népies nemzeti szépségeink és értékeinknek (magyar népművészet, népi háziipar, népviselet, népzene, nemzeti táncok, népszokások, népi színjátékok stb.) ápolása, felkarolása és népművelésünk körében való tervszerű érvényesítése. A végrehajtást illetőleg pedig megjelöli a különös szempontokat, melyekre a népművelés munkájában figyelemmel kell lennünk. így a feladatok b) pontjára nézve a következő megállapításokat teszi: A o) bekezdéssel kapcsolatban. — A lélek finomítása és az érzület nemesítése az iskolánkívüli népművelés körében lehetséges erkölcsi nevelésnek alapvető feladata lévén, itt mindenekelőtt az szükséges, hogy a falu vezetői (pap, tanító, jegyző stb.) közös erővel törekedjenek minden lehetséges módon népünk vallásos érzésének élesztésére, fenntartására és fejlesztésére. E feladat szolgálására valók a vallásos tárgyú előadások (előadás sorozatok). Ezek azonban egymagukban nem elegendők. Gondoskodni kell olyan alkalmakról és módokról is, amelyek a vallásos élmény erejével hatnak a népi lélekre, (a templomi népénekek fejlesztése, vallásos ünnepek rendezése, vallásos jellegű népszokásoknak, pl. betlehemesek, ápolása, felélesztése stb.); mindezt azonban természetesen anélkül, hogy azok által esetleg felekezeti ellentéteket támasztanának. Az erkölcsi tárgyú előadások, előadássorozatok kiegészitendök nagy erkölcsi példaképek, kiváló jellemek bemutatásával és ismertetésével is. Igen jó szolgálatot tesz e tekintetben a jól megválogatott s erkölcsi problémákat tárgyaló szépirodalmi művek felhasználása is a helyi népkönyvtárban levő művekről (költemények szavaltatása, felolvasása, elbeszélések felolvasása, megbeszélése, színműveknek műkedvelő előadásban való bemutatása és erkölcsi tekintetben nevelő hatású filmek bemutatása.) Megfelelően megválogatott újsághíreknek erkölcsi szempontból való közös megbeszélésével is hathat nevelőleg a népművelés. Mindeme módokon és eszközökkel a siker reményében küzdhetünk az egyes helyeken elharapódzott, feltűnő erkölcsi hibák (káromkodás, pletyka, pörlekedés) és veszedelmek (egyke, alkoholizmus, fajtalanság stb.) ellen. De nem csupán észlelt hibák s veszedelmek ellen kell küzdeni a népművelés erejé-