Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1933

Index

Nr. 147. Themata theologica proponuntur pro clero curato. Venerabili et honorabili clero curato pro anno currenti sequentia themata theologica elucubranda proponuntur. SEMESTRI I. 1. E Studio Biblico: Ratione habita anni iubilaris mortis D. N. Jesu Christi exponatur, quo supposito compu­tatio aerae vulgáris dionysianae nitatur? 2. E Theologia Fundamentali: Quid Ecclesia Catholica de libertate co­gitandi ac loquendi et de libertate conscientiae et cultuum senserit? 3. E Theologia Dogmalica: Explicetur, cur Christus Dominus sacra­menta instituerit, i. e. quare fructus redemptio­nis signis sensibilibus alligaverit? — Conve­nientia septem sacramentorum. SEMESTRI II. 1. E Theologia Morali: Exponatur: a) quid doceant Litterae En­cyclicae „Casti connubii" de malitia intrinseca usus matimonii artificiose privati vi naturali vitae procreandae; b) quid dicat SS Pontifex de excusatio­nibus afferri solitis; c) quid de liceitate niethodi novae (Ogino­Knaus) regulandi generationem per periodicam abstinentiam sit iudicandum? 2. E Jure Canonico: Cornelia, e matrimonio mixto nata, a mi­nistro acatholico baptizata est. Mater eius catholica, vidua facta, Corneliam in instituto catholico educari curavit, quae ita religionem acatholicam penilus ignoravit. Anno 1916. Cornelia matrimonium, ut aiunt, civile con­íraxit cum viro catholico, quod autem serius dissolutum est. Cornelia nunc nóvum matrimo­nium contrahere cupit et intentioneni suam co­ram parocho aperit. Ille autem, inspiciendo extractum baptismalem, enunciat Corneliam, utpote acatholicam, ante promulgationem Co­dicis J. C. validum matrimonium cum viro ca­tholico contraxisse, ideoque nóvum matrimoni­um inire non posse. Casus exponatur per partes: 1.) Utrum Cornelia ratione formae substantialis matrimo­nii sit catholica vei acatholica ? Cur? — 2.) Fueritne matrimonium primum Corneliae vali­dum? — 3.) An parochus recte egerit ? 3. A lelkipásztorkodástanból. A lelkipásztor karitatív feladatai a jelen korban. A nm. V. K. M. 95.110/1932. X. sz. intéz­vényét a hatóságom alá tartozó intézetekre nézve rendeletül kihirdetem. „A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi-j niszternek 95.110—1932. X. számú rendelete a népművelés és testnevelés szélesebb alapokra való helyezése tárgyában. I. Valamennyi alá­rendelt hatóságnak, tanintézetnek és intézmény­nek. A nemzeti munkaterv 90. pontja értelmé­ben a népművelést és testnevelést szélesebb alapokra kívánom helyezni, ezért a tanítással foglalkozókat, valamint a kultúrintézményeink tisztviselői és altiszti személyzetét is a testne­velési szervekkel és testnevelési munkával szo­rosabb kapcsolatba óhajtom hozni. Felhívom ezért arra, hogy az igazgatása alatt álló hatóság, hivatal, intézmény, illetve tanintézet egész személyzetéről, nőkről és férfi­akról egyaránt, betűsoros névjegyzéket készít­sen és azt a hatóság, hivatal, tanintézet, intéz­ményre nézve területilletékes — azaz járásokban a főszolgabíró, városokban a polgármester, Budapesten pedig a kerületi előljáró mellett mű­ködő — testnevelési és népgondozó kirendelt­ségnek legkésőbb 1933. évi február hó l-ig küldje meg. A névjegyzéknek tartalmaznia kell a kö­vetkezőket: név, apa és anya neve, születési év és hely, állandó lakhely, működési hely, sportbéli képesség, a férfiaknál pedig még azt a körülményt is fel kell tüntetni, hogy teljesílett-e katonai szolgálatot és ha igen, hol, mikor és milyen minőségben." Utasítom ennélfogva a plébánosokat illetve lelkészeket, mint a r. kat. iskolák igazgatóit, hogy a rendeletben jelzett betűsoros kimutatást elkészítsék s azt január 31-ig az illetékes ha­tósághoz felterjesszék. Egyes kir. pénzügyi hatóságok, illetve adóhivatalok az egyházi javadalmasok illetmé­nyeit képező ingatlanok után községi pótadót vetettek ki, vagy pedig községi pótadóval köz­vetlenül a javadalom tárgyát képező ingatlano­kat terhelték meg. Mindkét álláspont téves, ami a kir. Pénzügyminisztériumnak 1932. évi szeptember hó 30-án kelt 134.848/1952. VII. sz. rendeletéből kitűnik. A rendelet szószerint a következőket tar­talmazza: „A földadóról szóló 1927. évi 100. P. M. számú hivatalos összeállítás 6. §-ában fog­lalt rendelkezés értelmében a földadó a föld­birtokot közvetlenül terheli s annak tényleges birtokosa által fizetendő. Tényleges birtokosnak a tulajdonost, illetőleg haszonélvezet esetében 21. sz. isk. Népművelés is testneve­és szélesebb alapra fektetése. 226. sz. Javadalma­sok men­tessége cözségi pót­adók alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom