Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1931

Index

- 8 — Hol lesz az átadás ? sok ajándéka s a főpapi aranyláncon és gyűrűkön kívül ott fénylettek az arany jegygyűrűk, melltűk, fülbevalók és egyéb emlékek, melyeket a bensőséges hála és a lelkes Mária-szeretet ajánlott fel erre a szent célra az Isten Anyjának. Mikor a költségek jelentékeny része és az ércanyagok bizonyos hányada ily módon összegyűlt, megrendeltük mindazt, amire a kápolnában indokolt szükség lesz. A szép márvány oltárt, rajta két apostol ércbe vésett képét, ruhát, gyertyatartót, egyéb felszerelést és végül a kápolna-kupola fényes mozaikját, mely a magyar szentek hódolatát ábrázolja a Szűzanya előtt. A megrendelt tárgyak legtöbbje készen áll. Egyedül a kehely hiányzik közülök. Az a kehely, melyben Krisztus misztikus szent vérét fogjuk felajánlani a magyar nemzetért, mely ma még a keresztutat járja és a szenvedések kicsorduló kelyhét ízleli naponta. Hogy a magyar nemzet ritka ajándékát ott lenn átadhassuk, húsvét után szűkebb zarándoklat indul a Szentföldre. Ha az Úr kegyelme újból megendedi, magam is elmegyek. Elmegyek, hogy megláthassam a szent város utolérhetetlen szent helyei között azt a fényben úszó fehér bazilikát, a Szűzanya sionhegyi fenséges szentélyét, melyben most már nekünk is lesz egy kedves kápolnánk. Magyar lesz ez nemcsak azért, mert minden költségét magyar szivek adták, nemcsak azért mert a kápolnának minden egyes tárgyát magyar földön, magyar anyagokból, magyar művészlelkek tervei alapján magyar munkáskezek állították elő,

1 hanem azért is, mert a kápolnának mozaikképéről Magyarország Nagyasszonya magyar szentek közül tekint le népünkre és e kedves, meghitt kápolnában bizonyára kegyesen fogadja és meg is hallgatja minden fohászunkat, mellyel hazánk szomorú sorsának felderüléséért esdeklünk előtte. El akarok menni, mert vonz a Megváltó egykori hazája, melyet születése, élete, halála mindnyájunk részére örökre megszentelt. Vonz a nagy igéret, melyet két év előtt lelkendezve tettünk. De vonz a remény is, hogy a kicsi magyar kápolnában új források nyílnak nemzetünk részére. Új és bő források, melyekből sok áldás és sok új kegyelem fakad mindnyájunkra, az egész nemzetre. Arra a nemzetre, mely temérdek búja-baja, 1 A képek kartonjait, melyek külföldön is teljes elismerést arattak, Muzsinszki Nagy Endre jeles festőművészünk, a márvány oltárt Král Gyula kőfaragó művész, az ércmunkákat és a remek kelyhet Bittner Lajos aranykoszorus, egyházi müötvös mester, a kupola mozaik-képének kirakását Zsellér Imre hírneves mozaik mesterünk készítette, illetve késziti elsőrangú magyar munkásokkal. gyötrelme között sem feledte el égi Pátrónáját, hazájának égi királynéját, hanem a nagy inség és a gazdasági sorvadás évei alatt is áldozatkész szívvel és sok apró hozzájárulással oltárt, szentélyt, kápolnát épített az Isten anyjának, — fenn a Sión hegyén. És ha eddig sohasem hallottuk, hogy a szent Szűz bárkitől is elfordult volna, aki bizalommal fohászkodott hozzá, ezentúl a magyar nemzet buzgó könyörgését bizonyára még nagyobb készséggel meg fogja hallgatni. Meg fogja hallgatni, mert az Isten anyja, — bár mindenkit szerer és felkarol, aki hivő szívvel közeledik hozzá —, mégis elsősorban azok iránt viseltetik gyöngéd szeretettel, akik a fájdalmak és a szenvedések keresztútján járnak és onnét tekintenek, fohászkodnak hozzá — a fájdalmas Szűzhöz. A magyar nép lelkes szeretete Szűz Mária iránt ismeretes az egész világon. Első szent királyunk önmagát, családját, koronáját és egész nemzetét neki ajánlotta. Magyarország Mária országa, Szűz Mária hazánk Pátrónája, a magyar nép Máriát-tisztelő, olvasót-szerető, lovagias nemzet. Templomait, lobogóit, pénzét, bélyegeit szívesen díszíti a szent Szűz képével. Idevonatkozó ősi szokásait minden baj, veszteség, külső-belső válság, gyászos felfordulás közölt és után is mindig megtartotta. Legszebb imáinkban és a magyar lélek sok szép énekében Máriát keressük, hozzá kapcsolódunk, vele szállunk és szárnyalunk az Ur trónja elé. A magyar nép szeretete Szűz Mária iránt szinte határtalan. De ép ilyen rendületlen népünk bizalma is a Szűz anya iránt. így volt ez máskor is, de ma különösen, mikor a közös gyász mindnyájunkat őröl s mikor a koporsó minden felől a testünket éri. Manapság mi benne a fájdalmak anyját, a keresztfán kimúlt isteni Megváltó szenvedő szülőjét, minden bánat megértő aszszon/át keressük és látjuk. Ezért bízunk benne, hogy megért bennünket. Ezért vágytunk arra a helyre is, ahol a Szűzanya jobblétre szenderült. Mert azon a helyen, ahol elbúcsúzunk a földi élettől, minden szülő és minden nevelő a legtöbb érzéssel és a leglángolóbb, nemes szeretettel gondol mindazokra, akiket itt szeretett és szeret és akiktől el kell szakadnia. Ezért vágytunk oda, ahol a Szűzanya szent Jánossal együtt bennünket is örökségbe kapott s az Úr Jézus rendelete szerint „íme a te fiad"

2 gyermekei gyanánt szivébe fogadott. Mi ad reményt, hogy célhoz érhetünk ? Szeretelünk. Bizalmunk. 2 Ján. 19. 26.