Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

- 15 — kéletesebb erény, szervesen belekapcsolódni az egyházi életbe. Mivel pedig a legszebb erénynek az udvartartása is kedves, vonzó és nagyszabású: meghonosúl ott majd az Oltáregyesület, a Kat. misszió, Népszövetség, Sajtó, Szívgárda stb. is, valóban szervezet lesz az egyház- j község, melynek esze a Teremtő Atyaisten bölcsesége, szive az Úr Jézusé, lelke a Szentléleké, Akikhez minden megnyilvánulásában igazodni törekszik. 9. Ezzel az elhatározással és ezzel a tiszta szándékkal bocsátom közre az egyházközségeknek új, a nm. vallásügyi miniszter úr által 1929. dec. 12-én sz. a. láttamozott szabályzatát, melynek kötelező használatát / ezennel elrendelem. Minden egyházközség •/. részére '/• a. tíz-tíz példányt mellékelek. Aki tíz több példányt akar beszerezni, forduljon az Árpád r.-t.-hoz, ahol a szabályzat darabonkint 50 fillérért kapható. 10. Ugyancsak elrendelem, hogy az egyházközségek minden plébánián megalakíttassanak E célból mindenek előtt a választók névjegyzéke készítendő el a 9. § 2. bekezdésében említett választmány, illetve az iskolaszékből kiküldött bizottság által. A névjegyzék ellen való esetleges felszólalások Hozzám terjesztendők fel döntés végett. A névjegyzékek ez , évi április 15-ig elkészítendők, hogy az egyházközségi választások legkésőbb ez év inájus folyamán megtarlhatók legyenek. Az espereskerületi plébániák névjegyzékeinek összeállításáról a ker. esperesek ápr. 16-án jelentést tegyenek Hozzám. 11. A ker. esperesek e hó végéig jelentsék, hogy kerületükben mely plébániákon van a 806/1921. körrendelethez csatolt szabályzat szerint az egyházközség megalkotva és mely évtől működik ily értelemben. Ezen adatok beérkezte után fogok határozni a tekintetben, hogy ezekre vonatkozólag jelenleg mi történjék. Az is jelentendő, hogy a korábbi szabályzat 17. §-a értelmében ezekben az egyházközségi képviseletekben a tagok fele mikor lőn megújítva ? 12. Az egyházközségek vezetése nem sokban fog különbözni az eddig működésben volt egyházközségek, illetve kat. iskolaszékek irányításától. Remélhető, hogy a most kibocsátott tökéletesebb szabályzat a t. Papság ebbeli munkáját tetemesen meg fogja könnyíteni és eredményesebbé fogja tenni. A jól megválasztott egyházközségi szervezet a papság munkatársainak számát növelni, ezeknek munkakörét megálla> pítani van hivatva. A költségvetés megállapításával a papság nagyobb hatalmat gyakorol, az egyház függetlenségre tesz szert, ami kellő módon kezelve az egyház javára sok jót eredményezhet. 15. Az 1450. canon az új kegyúri jogok létesítését megszüntette. A Szentlélektől vezetett egyház a XX. századtól kezdve nem anynyira a hatalmasok, a gazdagok támogatását keresi új alkotásaihoz, intézményeinek fentartásához, kiknek a nagybirtokok gazdasági válságában a költő szavai szerint „oltalmazó karja béna," hanem bizalommal a hívek egyeteméhez fordul, akiket nagykorúságra nevelt és akiknek törhetetlen hite az őskeresztényektől kezdve mindig biztos erőforrása volt a kereszténységnek. Áldozatokra képes kegyúr a legtöbb plébánián nem áll rendelkezésre, a hívek áldozatos szeretete azonban mindenütt megvan, vagy létrejön, ahol a hívek megfelelő lelki gondozásban részesülnek. A fehér és Ízletesebb kenyér helyett a feketébbet, de egészségesebbet választotta az egyház bölcsesége, melyről irva van, hogy „drágább minden gazdaságnál és semmi kívánatos dolog sem hasonlítható hozzája." (Példabeszédek könyve, 5, 15). Ez a bölcsesség, mely „az okos szivében nyugszik" (Példab. 14, 55.), így látta jónak, hogy az egyház szabadsága, melyet kegyúri jog gyakorlása nem korlátoz, értékesebb az anyagi előnyöknél s általa fel fogunk szabadíttatni „az Isten fiai dicsőségének szabadságára." (Róm. 8, 21.) Ez a bizalom vezette eddig is az érseki hatóságot az utóbbi években nagy számban létesített új lelkészségek megalapításában s ebben a jó hívekbe vetett bizalomban úgy hisszük csalódni nem fogunk. 14. Ugyancsak a tapasztalat késztet annak megírására is, hogy csekély kivétellel azon lelkészeim, akik szívesen foglalkoznak egyházközségi szervezeteikkel, külső ténykedésükben legtöbbet alkotnak, az egyházközséget értékes intézményekkel gazdagítják, az érdeklődést, áldozatkészséget felkeltették, az összetartást a hívekben létrehozták, s a hívek maguk is nagyra értékelik a haladást, melyet a múlthoz képest felmutatnak. 15. Viszont tapasztalom azt is, hogy egyházközségi szervezet hiányában legjobb indulatú, legbuzgóbb papjaim kezei meg vannak kötve, nélkülözik a földi alkotásokhoz szükséges erőforrásokat, kormányoznak költségvetés nélkül, fillérük sincs a Péterfillérre, vezérek volnának, de csak gyűjtenek, kérnek, könyörögnek, a hatalom szavával nem élhetnek. Az ilyen egyházközségek erőkifejtésre képtelenek, hiányzik az emberileg szükséges szervezetük, életszervük. „Szájuk vagyon és nem szólnak, szemök