Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1930

Index

— 15 — 4203. sz. Az egyházközségi képviseletek kinevezendő tagjai iránt javaslat teendő. 4048. sz. A Kapossy féle Szertartáskönyv bevezetése elrendelte'ik. 4051. sz. Kaszás M. Raimund „Vestigia Dei in Creaturis" cimii müve ajánltatik. 1147. SZ. isk. A tanítóknak a népszámlálásnál való felhasználása tban. lyamán a szegényügy rendezését napirendre tűzzék, vele tüzetesen foglalkozzanak és hozandó határozataikat a ker. esperesek utján nov. 10-ig Hozzám terjesszék. A fenti körrendeletemre való tekintettel felhivom T. Papságomat, hogy a szegénygondozásra alkalmas férfiakat és nőket, akik az egyházközségi képviseletnek választás útján, vagy hivatalból nem tagjai, a szabályzat 17. §. c) pontjának megfelelő számban kinevezés végett nov. l-ig a ker. esperes útján Hozzám terjessze. A kinevezendőkről rövid indokolás is irandó. Kapossy Gyula szegedi képezdei tanár szertartáskönyvet állított össze kántorok és kántornövendékek számára, amely a liturgiában használatos szövegeket és dallamokat foglalja magában. A könyv a kántorképzés céljaira készült, de a kántori gyakorlat is jól használható kézikönyvet kap benne, mert az előírások szemmeltartása mellett figyelemmel van az általános gyakorlatra is. A Passió sajnos a medici és nem a vatikáni choralis dallama szerint jelent meg ebben a könyben. A könyv beszerzését az összes templomokban a temlompénztár terhére ezennel engedélyezem. Ára 4

1— P. Kapható az Árpád R.-T.-nál. Kaszás M. Raimund szentgáli plébános „Vestigia Dei in Creaturis" című füzetben latin nyelven 29 istenérvet dolgozott fel. Eljárásában a skolasztikus módszert követi: szabatos meghatározás után szillogisztikus formában felépíti érveit és a felmerülő nehézségeket megoldja. Ma, a világnézetek harcában, a mű hitvédelmi előadásokra igen jó szolgálatot tehet. Ára 2 pengő. Megrendelhető az Árpád R.-t. útján. A nm. V. K. M. 520-05/593-1950. sz. megkeresésében utalással az 1930. XXV. tc. 3. §-a alapján arra kért, hogy a hatóságom alá tartozó iskolák férfi tanítóira vonatkozólag a népszámlálásnál való közreműködésnél intézkedjem. Az idézett tc. és min. rendelet szellemében elrendelem, hogy ahol az illetékes közigazgatási tényezők tanítót rendelnek ki számlálóbiztosi minőségben, azt minden tanító vonakodás nélkül elfogadja. Az iskolai tanítás azonban ily esetben sem szünetelhet 6 napnál tovább. A több tanítóból álló tantestületek pedig helyettesítéssel lássák el akadályozott társaik teendőit. Az 1924. évi 1251. sz. körrendeletemben felhívtam T. Papságomat arra, hogy a változott pénzviszonyokra való tekintettel az egyházi és iskolai biztosítási értékösszegeket arányosan felemelje. Az Egyházmegyei Takarékpénztárnak Hozzám intézett adataiból arról győződtem meg, hogy ez a rendeletem nincs pontosan teljesítve. Egyes helyeken az egyházi és iskolai épületek egyáltalán nincsenek biztosítva. Másutt még most is igen csekély összeg van feltűntetve. Erre való tekintettel felhivom T. Papságomat, hogy a kerületi esperes urakhoz a pósta fordultával beküldendő kimutatásban tűntessék fel azt, hogy az egyházközségnek minő egyházi, iskolai, vagy más jellegű épületei vannak ? Ezek hány méter hosszúak, mily szélesek, mivel vannak fedve, mely biztosító társulatnál, mily összegre vannak tűz ellen biztosítva ? A biztosítás mikor kezdődött és mikor fog lejárni. A harangok, a felszerelés is biztosítva vannak-e? Mily összegre? Mely pénztár fizeti ezeket az összegeket? Mik a kötvényszámok ? Mi a véleménye a Lelkész úrnak a biztosított tárgyak értékéről ? Ha az egyházi tulajdont képező ingatlanok és ingóságok a lelkész hanyagsága miatt nincsenek biztosítva, kár esetén az illető anyagi kártérítéssel tartozik. Az értékesebb egyházi vagyontárgyak lehetőleg betörés ellen is biztosítandók. Felhívom t. papságom figyelmét arra, hogy a jövőben kötendő földbérleti szerződéseknél a boletta kérdését is tisztázzák, abban az esetben, hogyha a haszonbér búzában, vagy rozsban állapittatik meg. A leghelyesebb, hogyha kikötik azt, hogy a fizetendő buza és rozs-haszonbéreken kívül a boletta is a haszonbérbeadót illeti meg. A már érvényben levő haszonbérleti szerződéseknél, amelyekben a haszonbér búzában, vagy rozsban van kikötve, a törvény megengedi, hogy a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a bolettára nézve megegyezhetnek, vagyis tekintettel különösen az alacsony gabonaárakra, megegyezést létesíthessenek aziránt, hogy a természetben, vagy pénzértékben fizetett buza, illetve rozs-haszonbér után esedékes boletta, vagy annak egyezségil

eg megállapított része a haszonbérbeadót illesse. Ha ilyen megegyezést nem sikerülne kötni, abban az esetben a törvény szerint a boletta a haszonbérlőt illeti. Feles, vagy harmados, helyesebben részes haszonbérlet esetén a boletta abban a részben illeti meg a haszonbérbeadót, amely részben részesedik a termésben. Tehát feles haszonbérlet esetén a termés fele után járó boletta a haszonbérbeadót illeti. 4001. sz. A tüz elleni biztosításokról jelentés teendő. 4189. SZ. Boletta a haszonbér szerződésekben.